Milyen a jövő ablaka? (1. rész)

Az elkövetkező években az Európai Unióban két lépcsőben kívánják szigorítani az épületek átlagos primerenergiafelhasználását kb. 30%-os mértékre. Németországban a 2009-es Energiatakarékossági Rendelet (ENEV 2009) például új ablak esetében az Uw értéket maximum 1,3 W/ m2K-ben határozza meg. Ez a tervezett ENEV 2012 szerint maximálisan 0,9 W/ m2/K-re fog változni új nyílászáró beépítésénél.
Ugyanez a tendencia figyelhető meg a szomszédos Ausztriában is. Itt úgy próbálják a jobb hőszigetelésű nyílászáróra „rábeszélni” az építtetőket, hogy a maximálisan Uw ≤ 0,9 W/m2/K hőátbocsátási tényezővel rendelkező nyílászárókra 35%-os vissza nem térítendő támogatást vagy 90%-os hitellehetőséget biztosítanak, melynek futamideje 20 év és mindössze 1% kamattal igényelhető.
Hazánkban még nem dolgoztak ki hasonlóan ösztönző rendeletet, de a tendencia nálunk is hasonlóképpen fog alakulni. Ez már csak azért is igaz, mert a jelenleg érvényben lévő 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásának értelmében homlokzati üvegezett nyílászáróra mindössze 1,6 W/m2/K értéket határoz meg felső korlátként. Ez jóval elmarad a Németországban vagy Ausztriában megcélzott célértéktől.
Vizsgáljuk meg, hogy a jelenleg elterjedt 68-78-88 mm-es szerkezetek esetén, hogyan is teljesíthetők ezen feltételek. Jelenleg a piacon a legelterjedtebbnek számító (de már egyre kisebb térhez jutó) 68 mm vastagságú ablakokba a szerkezeti tulajdonságok miatt maximálisan 24 (30) mm, esetleg 30 mm vastagságú kétrétegű hőszigetelő üveget tudunk beépíteni. A legelterjedtebb profilmegoldások a 24 mm üvegfalcszélesség mellett mindössze 18 mm falcmagasságot biztosítanak az üveg beágyazására. Miért is érdekes az üvegfalc magassága? Mint tudjuk, a faablak szerkezete szempontjából a nyílászáró össz hőátbocsátási tényezőjét (Uw) az üveg (Ug) és a keretszerkezet (Ug) együttes U értéke adja meg. Egy adott vastagságú faanyag rendelkezik egy bizonyos hőátbocsátási tényezővel, ennek értéke a vastagság növelésével, illetve különböző jó hőszigetelésű anyagok beépítésével vagy légkamrák alkalmazásával növelhető. No de maradjunk a tömörfa szerkezeteknél. Egy rövid példával illusztrálható az üvegfalc magasságának jelentősége, melyet mérésekkel támasztottak alá.
Vegyük példánkba egy Ug = 1,0 W/m2/K, argongázas, 24 mm vastag kétrétegű üveget és 68 mm vastag szárnyszerkezetet. 18 mm üvegfalcmagasság esetén a szárny üveg felőli felső részén 1,42 W/m2/K értéket, míg az alsó részén 1,64 W/m2/K-t mérhetünk, mely Uw = 1,27 W/m2/K össz. szerkezeti tényezőt eredményez. Ugyanez 23 mm üvegfalcmagasság esetén a szárny felső részén 1,39 W/m2/K, alsó részén 1,61 W/m2/K értéket ad, ami az össz szerkezetben már Uw = 1,25 W/m2/K hőátbocsátási tényezőt jelent.
Az előbbi példa jól mutatja, hogy az üvegfalcmagasság korrekciójával jobb értéket kaphatunk, azonban ez a szilárdsági mutatók rovására nem növelhető a további mértékben.
Nézzük meg, milyen értéket érhetünk el a szerkezet növelésével. Vegyünk egy 78–80 mm faanyagvastagságot. Ez már kecsegtetőbb választás lehet, hiszen már akár háromrétegű üvegezést is használhatunk, megengedve a maximális 40 mm-es üvegvastagságot. Ebben az esetben is igaz, hogy ha az üvegfalc magasságát növeljük, javulhatnak a mutatók. Azonban az Uw érték, 23 mm-es üvegfalcmagasság, Ug= 0,7 W/m2/K argongázas háromrétegű üveg esetén is még a bűvös 0,9-es érték fölött van, azaz Uw=0,99 W/m2/K-t eredményez.
A technikai paraméterek lehetővé teszik az argongáz lecserélését a jobb hőszigetelést biztosító kriptonra, de ez az össz. ablakszerkezetet 30–50%-kal drágítja. A magasabb árat azonban a piac a legtöbb esetben rosszul tolerálja.
Ésszerű megoldásnak tűnik a jobb paraméterek elérése érdekében a keresztmetszet további növelése. Nézzük meg, mit lehet elérni háromrétegű hőszigetelt üveggel 88–92 mm-es faanyagvastagsággal. Itt is 23 mm üvegfalcmagasságot érhetünk el, viszont a háromrétegű üvegvastagságot növelheti az 52 mm-re is. Argongázas Ug = 0,5 W/m2/K esetén az össz szerkezet már tudja az Uw= 0,81 W/m2/K tényezőt, ami már megfelel a várható előírásoknak.
Összegezve az elhangzottakat, nézzük meg, hogy a követelmények szigorodása mit jelent az ablakgyártó részére.

• A jövőben az új nyílászáróknál csak a 0,9 W/m2/K vagy annál jobb hőátbocsátási tényezővel rendelkező új nyílászáró építhető be az épületekbe.
• A standard üveg a jövőben háromrétegű argontöltésű és bevonatos hőszigetelő üveg lesz.
• Az üvegfalcmagasság megnő 20– 28 mm közé.
• A frízek szélessége csökken a vastagság növelésével, az anyagtakarékossági szemlélet és a súlycsökkentés miatt!
• A vízvető sín csak kívülről kerül rögzítésre, így az ablak külső síkja irányába jobban kitolhatjuk az alumíniumprofilnál kialakuló hideg zónát.
• A frízek átbocsátási tényezőjét javítják hőszigetelő anyagok beépítésével vagy légkamrás kialakítással. Ellenkező esetben a frízek vastagsága növekszik 90 mm-re, vagy annál nagyobbra.

Ezeknek a kihívásoknak megfelelve a Leitz folyamatosan fejlesztéseket végzett. A korábban már alkalmazott 68-78-88 mm-es szerkezeteknél használt profilmegoldásokat továbbfejlesztve kialakította jövőbemutató ablakrendszerét, a „Climatrend”-et. Az új ablakrendszer nyújtotta lehetőségekről sorozatunk következő részében tájékozódhatnak az érdeklődők.

(P. L.)

(folytatjuk)

Leitz Hungária Szerszám Kft.
www.leitz.hu