• Ajtó-ablak
  • Alapanyag
  • Bútor-design
  • Fagazdaság
  • Faszerkezet
  • Fatermék
  • Felületkezelés
  • Gép-szerszám
  • Kapcsolódó technológia
  • Software
Hirdetés

Ablakok műszaki követelményei: hőszigetelő képesség (4. rész)

A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül negyedikként a napsugarak elleni védelemmel, a hőszigetelő képességgel összefüggésben lévő, a szerkezeten átjutó hőmennyiséget jellemző műszaki kategóriát tesszük vizsgálat tárgyává.

A hőszigetelő képesség

A hőszigetelés fogalma a magyar követelményszabvány szerint nincs is definiálva, mivel fizikai egységről van szó, csupán az érték nagysága alapján van fokozatokba sorolva. A szabvány jelölése (knévl) alapján „k" értékként szerepel a köztudatban. Lásd az 1. és a 2. táblázatban.
A hétköznapi szóhasználat a hőszigetelő képesség jellemzésére a - már idejétmúlt, - k-tényező vagy a hőszigetelés, hőátbocsátási ellenállás fogalmat használja. Az anyagok jellemzésére a hővezetési tényező fogalom használatos. A műszaki szóhasználat pedig a tulajdonság jellemzésére a hőátbocsátás, hőátadási tényező, hővezetési ellenállás, hőáram fogalmakat használja.
A hőátbocsátási tényező (jele: U) egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hő¬mennyiség áramlik át egységnyi hőmérséklet-különbség esetén. A hőátbocsátási tényező a hőátbocsátási ellenállás recip-roka. Mértékegysége: W/m2K.
A fogalom angol és német megfelelője a „Thermal transmittance (U-Value)" és a „Wármedurchgangskoeffizient" kifejezés.
A hőátbocsátásra vonatkozó szabványokban az anyagféleségek és a szerkezettípusok függvényében találunk táblázatba foglalt, átlagosan figyelembe vehető értékeket.
A szerkezeti kialakítás, a keresztmetszeti rajzok alapján lehetőség van a hőátbocsátási tényező számítással történő meghatározására egyszerűsített módon, mely azonban figyelembe veszi a profilkapcsolatok és az üvegezés távtartójának módosító hatását. Egy részletesebb számítási módszer mind a profilokra, mind a teljes szerkezetre vonatkozóan elvégezhető, mely már a valóságot megközelítő eredményt ad. Ennek elvégzését több számítógépes program segíti. [8] Lásd az 1-3. ábrákat.
A hőszigetelés méréssel történő meghatározása [8] integrált hőáramméréses módszerrel történik, mely hőmérséklet-érzékelők adatai és egy segédkamra összenergia-veszteségének mérése útján ad eredményt.
A mérési adatok jobb összehasonlíthatósága miatt a vizsgált szerkezet mérete egyezményesen rögzített. Ablakok esetében 123x148 cm tokkülméretű, ajtók esetében 100x200 cm-es.
A mért adattal a vizsgált felületű, azonos kialakítású szerkezet jellemezhető.

Értékelés

A hőátbocsátási tényező értékelése a hőszigetelési fokozat és a számérték alapján történik. A termékszabvány az egyezményes érték közlését kéri számon.
A számadatot a követelményértékhez hasonlítva, mindig a kisebb érték jelenti a megfelelést.
Összefüggésben van a hőátbocsátási tényező az anyagvastagsággal és a tömítések számával, illetve PVC-profilok esetén a légkamrák számával. Az üveg rétegrendje, távtartótípusa vagy a betétszerkezetek jellemzője igen nagy befolyással van rá, illetve a beépítés is nagymértékben módosíthatja a kapott végeredményt. A tényező jelenleg nem veszi figyelembe a szerkezet légáteresztéséből adódó hőveszteséget.

Gyakorlati jelentőség

Gyakorlati jelentőségét az egyre szigorodó előírások és az energiaárak emelkedése együttesen adja. A toronyházakba, tagolt felületű épületekbe szigorúbb feltételeknek is megfelelő szerkezeti megoldások szükségesek, míg egy idény jelleggel használt épületbe egyszerűbb kialakítás is elégséges lehet. Azonban a cél, hogy a fűtési idényben minél kevesebb felesleges hőenergia távozzék az épületekből.

Elvárások

A jelenlegi elvárás a nyílászárókra rendeletben meghatározott. [10] Értékeit lásd a 3. táblázatban. A jövőben a követelmények további szigorodása várható. A gyakorlatban minél kisebb hőátbocsátási tényezővel rendelkező szerkezetek alkalmazása célszerű.


Szabályozás, szabványok

Az építési célú termékek forgalomba hozatalának, megfelelőségigazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv [1], Magyarországon az Építési Törvény [2] és végrehajtási rendelete [3] szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata [4] állapította meg a forgalomba hozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait vizsgálatokkal igazolni kell.
A nyílászárókra vonatkozó előírásokat eddig magyar követelményszabványok [5] [6] tartalmazták. A külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók megfelelőségigazolásának alapja a jövőben egy 2006-ban megjelent európai termékszabvány lesz [7], mely - egy átmeneti időszak letelte után - 2010. január 31 -ét követően a termékek CE-jelölésének a műszaki alapját képezi. A megfelelőség igazolását ekkor a szállító megfelelőségi nyilatkozata és a terméken elhelyezett CE-jelölés képezi.

Papp Imre
vizsgálómérnök nyílászáró-szakértő (MMK-01-4917)
Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.


További információk/ Irodalomjegyzék
[1]   89/106/EGK Építési Termék Irányelv (CPD)
[2] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - Építési Törvény (ÉTV)
[3] 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
[4] 1999/93/EK Európai Közösségek Bizottsága határozata (1999. január 25.)
[5] MSZ 9384-2:1989 Ablakok és erkélyajtók. Műszaki követelmények
[6]   MSZ 9386:1993 Ajtók műszaki követelményei
[7] MSZ EN 14351-1:2006 „Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók."
[8] MSZ-04-140-2: Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Hőtechnikai méretezés. EN ISO 10077¬1:2000, Ajtók, ablakok és társított szerkezetek hőtechnikai viselkedése. A hőátbocsátási tényező kiszámítása. 1. rész: Egyszerűsített módszer (ISO 10077-1:2000) EN ISO 10077-2, Ajtók, ablakok és társított szerkezetek hőtechnikai viselkedése. A hőátbocsátási tényező kiszámítása. 2. rész: Numerikus módszer tok- és szárnyszerkezetekhez (ISO 10077-2:2003)
[9] MSZ 9384-6:1988 Ablakok és erkélyajtók. A hőszigetelés vizsgálata. MSZ EN ISO 8990:2000 Hőszigetelés. Hőátbo-csátási tulajdonságok meghatározása állandósult állapotban. Kalibrált kamra és segédkamra. EN ISO 12567-1, Ablakok és ajtók hőtechnikai viselkedése. A hőátbocsátási tényező meghatározása mérőkamrás eljárással. 1. rész: Teljes ajtók és ablakok (ISO 12567-1:2000)
[10] 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet - az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról.

1. táblázat - A hőszigetelési fokozatok az ablakok, erkélyajtók szabványában [5]
2. táblázat - A hőszigetelési fokozatok ajtók esetén [6]

1. ábra: a számítás képlete és a figyelembe vett tényezők az egyszerűsített módszernél
1. ábra felé: A hőátbocsátási tényező meghatározása
A termékszabvány szerint három lehetőség van az „U" értékek meghatá¬rozására:
1 táblázatból vett érték,
J számítás (egyszerű, részletes) vagy
M mérés.

3. táblázat - A hőátbocsátási tényező követelményértékei nyílászárókra, a rendelet első mellékletében [10]

Kép alá: Családi ház hőképe.
A vörös árnyalatok nagyobb hőáramlást jellemeznek

 

« Vissza

15 éve az elsőszámú asztalosipari folyóirat

Az 1991 óta rendszeresen megjelenő Magyar Asztalos és Faipar minden hónapban házhozszállítja a szakma legfontosabb híreit, a gazdasági-jogi környezet aktuális változásait, az asztalosipar piacát jellemző trendeket,  a gyakorlatban már másnap használható, nélkülözhetetlen szakmai információkat és nem utolsó sorban bemutatja a szakma elismert művelőit, mestereit.
 

 
 


Legolvasottabb cikkek a Faipar.hu-n:

Szavazás

Béremelés 2011

Az elmúlt két év, több vállalkozás megszűnésével járt és tömeges elbocsátásokat hozott. Aki megtartotta az állását, az sem számíthatott különösebb anyagi fejlődésre, jutalmak és egyéb juttatások megszűnésével, tizenharmadik havi bérek eltörlésével, akár bércsökkenéssel kellett számolnia. Ennek nyilvánvaló oka a cégek, költségcsökkentési törekvése, sokszor a nullszaldó vagy kis veszteség jegyében. A KSH 2009-es statisztikáiban 4-5%-os bruttó bér csökkenéseket találunk, ám némi bizakodásra ad okot a legutóbb kiadott tájékoztató, mely 2010 szeptember-december hónapokra 2,4%-os bruttó átlagkereset növekedésről számol be az azt megelőző évhez képest. De mit várhatunk a faiparban, az asztalosiparban a jövő évben e téren?

Mekkora átlagos bruttó béremelést tervez
Ön a vállalkozásában a foglalkoztatottak körében a 2011-es évre?