Alkalmi munka – egyszerűsített foglalkoztatással

A módosítás célja az elszaporodott visszaélések megszüntetése volt. Mindezek után itt az újabb jogszabály, a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról, amely ismét újraszabályozza az idény- és alkalmi munkások helyzetét 2010. augusztus 1. hatállyal.
További szigorításokat tartalmaz például az alkalmi foglalkoztatás keretében alkalmazható létszámot illetően. Ezután sem jön vissza a kiskönyv, az elektronikus bejelentés ügyfélkapun vagy telefonon történhet, december 1-jétől pedig sms-ben is lehetséges lesz. A közterhek megfizetése alkalmi munka esetén napi 1000, idénymunka esetén napi 500 Ft/fő átutalásával történik. További egyszerűsítések, hogy nem kötelező a munkaszerződés megkötése és a jelenléti ív vezetése sem. melynek segítségével áttekinthető a legújabb helyzet, a munkáltató és a munkavállaló lehetőségei és kötelezettségei.
A minisztérium honlapcíme: www. ngm.gov.hu, ahol további, munkáltatók által feltett kérdések és a minisztérium által adott válaszok is olvashatók. Ezekből látszik, hogy bizonyos speciális esetekben még mindig nem kielégítő a szabályozás (pl. éjszakai munka esetén 2 napot érint a foglalkoztatás, 1-2 órás napi munka esetén aránytalanul magas a közteherfizetés mértéke, …). Az alkalmimunka@ngm.gov.hu címen bárki felteheti a saját kérdését, amelyre megkapja a minisztérium szakmai állásfoglalását (ezzel kapcsolatban azért kikötik, hogy jogvita esetén nem kötelezi az eljáró bírót).
Hazánkban jelenleg mintegy 300 ezer ember dolgozik idénymunkásként, az alkalmi foglalkoztatottak száma kb. 100 ezer fő.

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai – 21 pontban

1. Milyen munkát lehet vállalni EF-ban?

• mezőgazdasági idénymunkát,
• turisztikai idénymunkát
• alkalmi munkát.

2. Hány főt alkalmazhatnak naponta EF-ban?

• Az idénymunkánál bármennyit (a mezőgazdaságban és a turisztikában is).
• Az alkalmi munkánál létszámkorlát van, a vállalkozás méretétől függően:
• – főállású személyt nem foglalkoztató esetén: 1 főt
• – 1-5 főállású esetén: 2 főt
• – 6-20 főállású esetén: 4 főt
• – 20 főállású felett: a munkavállalói létszám 20%-át.

3. Mi alapján sorolják be a vállalkozást?
A vállalkozás tárgyhónapot megelőző hat havi létszámának átlagát kell alapul venni.

4. Túlléphető-e a napi létszámkorlát, ha több munkavállalóra van szüksége a munkáltatónak?
Igen. A napi korlát túlléphető, csak az éves keret nem. Például egy vállalkozás mindennap foglalkoztathat egy-egy főt, vagy akár egy napig 365 főt.

5. Mennyi ideig alkalmazhat a vállalkozás egyazon munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatással?
Idénymunkánál legfeljebb 120 napig. Alkalmi munkánál pedig egy évben összesen 90 napig.
Ha a munkavállaló többfajta EF-munkát is vállal egy évben (idény- és alkalmi munkát egyaránt), a munkaviszonya akkor sem haladhatja meg az évi 120 napot.
Az időkeret kimerülése után a munkavállalók természetesen más munkáltatóknál folytathatják, így akár az év egészében dolgozhatnak „egyszerűsített formában”.

6. Mennyi ideig lehet folyamatosan dolgozni EF-ban?
Idénymunkánál a 120 nap folyamatosan ledolgozható.
Alkalmi munkánál a munkaviszony

• legfeljebb 5 egymást követő nap,
• egy hónapban legfeljebb 15 nap,
• egy évben legfeljebb 90 nap lehet.

7. Hogyan jön létre az EF?

• 1. Először a munkáltatónak regisztrálni kell az ügyfélkapun (ha eddig nem volt ott még nyilvántartva).
• 2. Az APEH-nek bejelenti a munkáltató az EF-munkaviszonyt a felek megállapodása alapján (ezáltal jön létre ténylegesen a munkaviszony).

8. Hogyan lehet bejelenteni?

• ügyfélkapun keresztül elektronikus úton,
• telefonon a 185-ös hívószámon, és
• 2010. december 1-től sms-ben.

9. Milyen adatok kellenek a bejelentéshez?

• a munkáltató adószáma,
• a munkavállaló adóazonosító jele és taj-száma,
• a foglalkoztatás jellege (idény- vagy alkalmi),
• a munkaviszony napjainak száma.

10. Módosítható-e vagy visszavonható- e a bejelentés, ha a munkavégzés valamilyen okból meghiúsul?
Két órán belül van erre mód a bejelentés után akkor, ha csak aznapra, a bejelentés napjára alkalmazzák a munkavállalót.
Ha a tervezett munka

• hosszabb egy napnál vagy
• másnap, a bejelentést követő napon kezdődik, akkor az adott nap reggel 8 óráig lehet módosítani.

11. Hogyan lehet módosítani vagy visszavonni a bejelentést?
Függetlenül az eredeti bejelentés módjától, bármelyik úton:

• ügyfélkapun keresztül elektronikusan,
• telefonon a 185-ös hívószámon, és
• 2010. december 1-től SMS-ben.

12. Mi történik, ha nem módosít a bejelentő a határidőig?
A munkáltatónak fizetnie kell: köteles az adott napra a közteherfizetési kötelezettségének eleget tenni.

13. Kell-e írásbeli munkaszerződést kötni?
Csak akkor, ha azt a munkavállaló kéri. Ilyen esetben ún. egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, amelynek űrlapja letölthető az APEH vagy az ÁFSZ honlapjáról, illetve beszerezhető a munkaügyi kirendeltségeken.

14. Mikor nem jogosult a munkáltató EF-ra?
Abban az esetben, ha a munkáltató havi köztartozása eléri a 300 ezer Ft-ot. A tartozás befizetése után azonban már alkalmazhat munkavállalókat EF-ban.

15. Van más feladata a munkáltatónak a munkakezdés előtt?
Meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van-e.

17. Mennyi az EF közterhe?
A munkavállalónak nem kell semmilyen közterhet fizetnie. A munkáltató által fizetendő közteher egységesen, a munkabértől és napi munkaidőtől függetlenül:

• idénymunkánál napi 500 Ft/fő (mezőgazdaság és turisztika)
• alkalmi munkánál napi 1000 Ft/fő

16. A munkavállaló milyen ellátásra válik jogosulttá az EF-ban?

• nyugellátásra,
• baleseti egészségügyi szolgáltatásra,
• valamint álláskeresési ellátásra.

18. Mikor kell megfizetni a közterhet?
A tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetnie a munkáltatónak a közterhet. A bevallási kötelezettségnek is ugyanez a határideje.

19. Hogyan kell megfizetni a közterhet az adóhatóságnak?
A bevallással egyidejűleg az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számlára kell

• átutalni vagy
• postai csekken befizetni (ez is az adóhatóságtól igényelhető).

A munkáltatónak – a többi foglalkoztatási jogviszonytól eltérően – nem kell összesített jövedelemigazolást adnia az alkalmazott személy részére az elszámolási évet követő év január 31-éig.

20. Külföldiek foglalkoztathatók EF-ban?
Igen:

• uniós állampolgárok a magyar munkavállalókkal azonos módon mindhárom fajta EF-munkára (mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, valamint alkalmi munkára is),
• harmadik országbeli állampolgárok csak mezőgazdasági idénymunkára.

21. Kell-e munkavállalási engedély a harmadik országból származó külföldi munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásához?
Igen, de a munkavállalási engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni, ha annak időtartama nem haladja meg az évi 60 napot.

Ami még fontos lehet, de kimaradt a fenti összefoglalóból:

Adó- és járulékszabályok

A munkáltató az alkalmi munkánál érvényes, a napi munkaidő hosszától független, napi és fejenkénti 1000 Ft-os közteher megfizetésével kiváltja az alábbi kötelezettségeket:

• a munkáltatót egyébként terhelő társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
• a munkavállalói nyugdíjjárulék (t agdíj), egészségbiztosít ási és munkaerő-piaci járulék fizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség, illetve az ezek előlegének levonásával kapcsolatos kötelezettség.

Főszabályként a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint elektronikus úton havonta a 1008-as számú nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12. napjáig köteles teljesíteni.
Alkalmi munka esetén – mivel munkaviszonyról van szó – háttérjogszabályként a Munka Törvénykönyve alkalmazandó, a bérnél a minimálbérre, garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat is meg kell tartani. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 4. §-a mondja meg, milyen kivételek vannak ez alól.
Munkabérmaximum nincs, csak a minimálbér, illetve – középfokú végzettséget igénylő munkakör betöltője esetén – a garantált bérminimum szabályait kell betartani. A minimálbér a teljes munkaidő teljesítése esetén órabérben számolva jelenleg 423 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma órabérben 515 forint.
Az szja-törvény szerint a jövedelem megállapítása során a magánszemély és a törvény hatálya alá tartozó vállalkozó illetve a társasági adó alá tartozó vállalkozás is az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott részére egy napi munkáért kifizetett munkabérből költségként legfeljebb a minimálbér napi összegének kétszeresét veheti figyelembe.
A bérfizetésnél a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni, külön nyomtatvány erre nincs: a munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is.
A munkáltatónak – a többi foglalkoztatási jogviszonytól eltérően – nem kell összesített jövedelemigazolást adnia az alkalmazott személy részére az elszámolási évet követő év január 31-éig.
A munkaviszony megszűnésekor viszont az adóigazolást minden esetben ki kell adni. Ezen felül alkalmi munkánál nem, de turisztikai és mezőgazdasági idénymunka esetén ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat is.

Milyen kötelezettségei vannak a munkavállalónak?
A foglalkoztatott magánszemélynek alapesetben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelméről nem kell bevallást benyújtania. Három esetben azonban előírják a személyi jövedelemadó befizetését:

• 1. Ha a foglalkoztatott magánszemélynek az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja.
• 2. Ha a foglalkoztatott magánszemélynek más olyan jövedelme is volt az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóbevallási kötelezettség alá esik.
• 3. Ha a foglalkoztatott magánszemély külföldi.

Ezen túlmenően, – ha egyébként nem biztosított – a természetes személy munkavállaló saját maga köteles havi 4950, illetve napi 165 Ft. egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény [Tbj.] 39. § (2) bekezdés és 19. § (4) bekezdés).

További tudnivalók az APEH honlapján közzétett tájékoztató füzetben találhatók, melynek elérhetősége:
http://www. apeh.hu/data/cms160341/46_egyszerusitett_ aug1.pdf.

Munka-egészségügyi előírások

Foglalkoztatás előtt a munkáltató köteles ellenőrizni, hogy a munkavállaló munkára képes állapotban van-e.
Ezt megteheti úgy is, hogy a munkavállalót foglalkozás-egészségügyi orvos által végezhető ún. foglalkoztathatósági szakvéleményezésre küldi, amely feltárja, hogy milyen kockázatok mellett nem foglalkoztatható (pl. magasban végzett munkára). Ez a vizsgálat nem kötelező, de ajánlatos, mert munkabalesetek előzhetők meg általa. Kivételt jelent ez alól a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállalók, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása.
A vizsgálat egy évig érvényes, azon belül nem kell újra megismételni, kiadásának díja 3000 Ft fejenként és esetenként.

Az egyszerűsített foglalkoztatás munkavédelmi vonatkozásaival lapunk 2010/06. számának 56–57. oldalán foglalkoztunk részletesebben.

G. K.