A légáteresztés

1. kép - Középen felnyíló faablak a vizsgálóberendezésben

A légáteresztés fogalma a vizsgálati szabvány [7] szerint:
A vizsgálati nyomáskülönbség ál¬tal okozott, a zárt és rögzített vizsgálati próbatesten áthaladó levegőmennyiség. Mértékegysége: m³/h.
A fogalom angol és német megfelelője az „Air Permeability" és a „Luftdurchlás-sigkeit".
A hétköznapi szóhasználat inkább a tömítettség jellemzésére alkalmasabb légzárás fogalmat használja. A levegő helyi mozgását a huzatos jelzővel illeti. A műszaki szóhasználat pedig az átmenő levegő mennyiségi jellemzésére a filtráció, filtrációs veszteség fogalmakat használja.

A légáteresztés mérése

A légáteresztés mérése vizsgálólaboratóriumban termékcsoportonként történik. Egy terméktípus adott nyitásmódú kialakításának megfelelő próbatestet kell egy mérőkamra elé felfogatni és a szabványos eljárásnak megfelelő pozitív és negatív nyomáskülönbségeken megmérni a szerkezeten átáramló levegő mennyiségét (lásd 1. kép). A nyomásfokozatok általában 600 Pa nyomáskülönbségig regisztráltak, amely körülbelül 80 km/órás szélsebességnek felel meg. A mért értékeket a légköri nyomás és a hőmérséklet is befolyásolja, ezért 1013 hPa és 20 °C normál értékre át kell számítani.

A légáteresztés értékelése

A légáteresztés értékelése a mért adatok egységnyi felületre és egységnyi réshosszra vonatkoztatott értéke alapján történik. Legegyszerűbben a levegő nyomásának függvényében logaritmikus skálájú grafikonon kerülnek kiértékelésre, a követelményt jelentő egyenesek alapján osztályba sorolásra. Ha az adatsor alapján kapott görbe a határvonal alá esik, az adott területre jellemző kategóriába sorolható a jellemző (lásd 2-3. kép).
A mért adattal a vizsgáltnál kisebb és maximum 50%-kal nagyobb felületű, azonos kialakítású szerkezet jellemezhető.

2-3 kép - A magyar és az európai szabvány követelmény határértékei

Összefüggésben van a légzárási jellemző az ablak vagy ajtó hőátbocsátási, léghanggátlási jellemzőjével. A mérési adatok jelleggörbéjéből következtetni lehet a szerkezet szélállóságára és vízzárási jellemzőjére, valamint a biztonsági eszközök teherbíró képességére is.

Gyakorlati jelentőség

A gyakorlati jelentőségét a légzárási értékeknek és fokozatoknak az adja, hogy egyes épülettípusok, beépítettség mértéke, szélnek való kitettség miatt eltérő elvárásokat támasztunk a nyílászárókkal szemben.
A helyiségek légcseréjének hagyományos módja a nyílászárókon keresztül történő szellőztetés. Egy ember tevékenysége során nyugalmi állapotban kb. 40 m³ levegőből használja el az oxigént. A főzéshez, melegvíz-előállításhoz a gázkészülékekhez további friss levegőre van szükség.
Az egészséges légállapot kialakulásához a helyiségek levegőjének fele ki kell cserélődjön óránként. A tömítés nélküli ablakokon az ezt meghaladó levegőcserével azonban a fűtési idényben felesleges hőenergia távozik az épületekből.

Elvárások

A jelenlegi elvárás a magyar szabvány szerint:
„Lakó- és közösségi épületek függőleges síkban beépített ablakai és erkélyajtói, illetve az állandó jellegű, egész télen át fűtött helyiségek ablakai - ha a belső hőmérséklet legalább 16 °C és a relatív légnedvesség
legfeljebb 65% - nagy légzárásúak (L2) legyenek. Időszakosan fűtött közösségi épületek, hétvégi házak ablakai és erkélyajtói közepes légzárásúak (L3) is lehetnek. Ipari, mezőgazdasági és egyéb épületek ablakainak légzárási fokozatát a használat igényeitől függően, esetenként kell meghatározni."

Érdekes megfigyelni, hogy a magyar és az európai osztályok fordított sorrendet követnek. A magyarországi szabály a legszigorúbb -L1- különlegesen légzáró fokozatból indul és halad az egyre enyhébb nagy, közepes és kis légzárású elvárás felé. Az európai szabvány a legenyhébb követelményt jelentő - 1. osztály - követelményszintből indul ki, és halad a legmagasabb 4. osztályú követelményszint felé.

Az új termékszabványra épülő kidolgozás alatt álló alkalmazási irányelv a szélnyomás terhelésének függvényében a település beépítettsége, az épület homlokzati magassága az épületen való elhelyezkedés (sarokhoz közel, falközépen) függvényében határoz meg javasolt teljesítményjellemző kategóriákat. Például utcasoros beépítésű családi házakra nagy légzárású L2/ 3. osztályú nyílászárók ajánlottak. Balaton parti többemeletes szálloda az épület sarkától 5 m-en belül és a harmadik emelet fölött különleges légzárású L1/ 4. osztály, míg az alatt elég nagy légzárású L2/ 3. osztályú nyílászárók beépítése.

Papp Imre
vizsgáló mérnök - nyílászáró-szakértő (MMK-01-4917) ÉMI Kht.

További információk / Irodalomjegyzék/
[1] 89/106/EGK Építési Termék Irányelv (CPD)
[2] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről -Építési Törvény (ÉTV)
[3]3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalombahozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
[4] 1999/93/EK Európai Közösségek Bizott¬sága határozata (1999. január 25.)
[5]MSZ 9384-2:1989 Ablakok és erkélyajtók. Műszaki követelmények MSZ 9386:1993 Ajtók műszaki követelményei
[6] MSZ EN 14351-1:2006 „Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók."
[7] MSZ EN 1026:2001 „Ablakok és ajtók. Légzáróság. Vizsgálati módszer" (Angol nyelvű)
[8] MSZ EN 12207:2001 „Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás"

Hozzászólok a cikkhez