• Ajtó-ablak
  • Alapanyag
  • Bútor-design
  • Fagazdaság
  • Faszerkezet
  • Fatermék
  • Felületkezelés
  • Gép-szerszám
  • Kapcsolódó technológia
  • Software
Hirdetés

Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai

A nyílászárókra vonatkozó előírásokat a közelmúltig magyar követelményszabványok tartalmazták. A külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók esetében európai termékszabvány lépett életbe, mely 2010. január 31-ét követően a termékek CE-jelölésének a műszaki alapját képezi. A termékszabvány egységesítette a műszaki előírások jelölését, azonban nem állapított meg teljesítendő követelményszintet. A teljesítőképességi jellemzőkre a 27 tagországon belül ugyanis a földrajzi elhelyezkedés függvényében más és más elvárások vonatkozhatnak.

Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai
Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai
Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai
Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai
Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai

A szabályozás rendszere

Az építési célú termékek forgalomba hozatalának, megfelelőségigazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv2, Magyarországon az Építési Törvény3 és végrehajtási rendelete4 szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata5 állapította meg a forgalomba hozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait első típusvizsgálattal igazolni kell.
Az új megközelítésű irányelvek alapján azonban minimális követelményeket ezek az előírások nem tartalmaznak. Ezt a tagországok egy nemzeti alkalmazási dokumentum kiadásával írhatják elő, tehetik kötelezővé.
A régi magyar követelményszabványok6 függelékben tartalmaztak előírásokat irányelvek formájában, azonban hatálytalanításuk után az építészek és az épületasztalos-ipar számára nem volt kézzelfogható alkalmazási szabály, előírás.
Az ablakok és bejárati ajtók előírás szerinti CE-jelöléssel való forgalomba hozatalával még időszerűbbé vált az érvényes európai termékszabvánnyal összhangban a korábbi visszavont magyar szabványokban foglaltak újrafogalmazása.

Új szabvány a hazai követelményekről

A Magyar Szabványügyi Testület MB 101 számú „nyílászárók” műszaki bizottsága az ÉMI Nonprofit Kft. közreműködésével elkészítette és kiadta az alkalmazási elő- írásokat szabványként 2011 februárjában. A szabvány beszerezhető a szabványügyi testületnél7.
Az MSZ 9333:2011 hivatkozási számú szabvány leírja az ablakokra és külső bejárati ajtókra minimálisan teljesítendő követelményeket, továbbá azokat az MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 termékszabvány szerinti teljesítőképességi jellemzőket, amelyekkel egy adott beépítettségi kategóriában és magasságban beépített ablaknak és bejárati ajtónak rendelkeznie kell.
A szabvány alkalmazási területe kiterjed a vonatkozó jogszabály8 szerinti huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket tartalmazó épületre, épületrészre. Nem vonatkozik a tetőablakokra, az ablakok és bejárati ajtók tokja és a csatlakozószerkezet közötti kapcsolat műszaki követelményeire.
A minimális követelmények a vizsgálati tapasztalatok és a földrajzi elhelyezkedés alapján lettek meghatározva, figyelembe véve a régebbi magyar követelményeket és több országban már bevezetett irányelveket.
A minimálisan teljesítendő követelmények összesítését az 1. számú táblázat tartalmazza.
A táblázat adatainak értelmezését az MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 szabvány adja meg, amelynek részletes ismertetését a Magyar Asztalos és Faipar 2009. Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai07–12. számaiban megjelent cikksorozat tartalmazza „Ablakok műszaki követelményei” címmel, mely cikkek a www.faipar.hu honlapon is megtekinthetők.
A beépítés függvényében támasztott követelmények az Eurocode1 szélterhelés méretezési előírásai alapján lettek megállapítva, melyet az MSZ 15021-1 és az MSZ EN 1991-1-4 alapján lehet meghatározni.Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai
A szélhatásból származó szélterhek számításának célja az ablakokra és ajtókra jutó szélnyomásértékek nagyságának meghatározása, mely alapján az ablakok alkalmassága eldönthető a szélállósági tulajdonságaik alapján.
Az adatokat befolyásolja a helyszín, a beépítettségi kategória, illetve az ablakok, ajtók magassági elhelyezkedése.
A beépítettségi kategóriákat a 2. táblázat tartalmazza. Az épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban elhelyezkedő ablakok esetén az alaptáblázatban közölt szélnyomást 1,4-del meg kell szorozni, emiatt a követelmények is szigorúbbak.
A szél hatásának figyelembevétele a 2. képpel illusztrálható.
A szabvány melléklete közli a szélhatás figyelembevételével a beépítés függvényében elvárt teljesítményjellemzőket.
Az ablakok és erkélyajtók követelményeit lásd a 3., 4. táblázatban, míg a bejárati ajtók követelményeit az 5. táblázatban.
A szabvány alkalmazása önkéntes. A szabványban leírt követelmények az építészeti terveken, vállalkozói szerződésekben a szabványra való hivatkozással válnak igazán mértékadóvá, kötelező érvényűvé.

Papp Imre
vizsgálómérnök
ÉMI Nonprofit Kft.
nyílászáró-szakértő (MMK-01-4917)
ipapp@emi.hu

« Vissza

15 éve az elsőszámú asztalosipari folyóirat

Az 1991 óta rendszeresen megjelenő Magyar Asztalos és Faipar minden hónapban házhozszállítja a szakma legfontosabb híreit, a gazdasági-jogi környezet aktuális változásait, az asztalosipar piacát jellemző trendeket,  a gyakorlatban már másnap használható, nélkülözhetetlen szakmai információkat és nem utolsó sorban bemutatja a szakma elismert művelőit, mestereit.
 

 
 


Hirdetés

Legolvasottabb cikkek a Faipar.hu-n:

Szavazás

Béremelés 2011

Az elmúlt két év, több vállalkozás megszűnésével járt és tömeges elbocsátásokat hozott. Aki megtartotta az állását, az sem számíthatott különösebb anyagi fejlődésre, jutalmak és egyéb juttatások megszűnésével, tizenharmadik havi bérek eltörlésével, akár bércsökkenéssel kellett számolnia. Ennek nyilvánvaló oka a cégek, költségcsökkentési törekvése, sokszor a nullszaldó vagy kis veszteség jegyében. A KSH 2009-es statisztikáiban 4-5%-os bruttó bér csökkenéseket találunk, ám némi bizakodásra ad okot a legutóbb kiadott tájékoztató, mely 2010 szeptember-december hónapokra 2,4%-os bruttó átlagkereset növekedésről számol be az azt megelőző évhez képest. De mit várhatunk a faiparban, az asztalosiparban a jövő évben e téren?

Mekkora átlagos bruttó béremelést tervez
Ön a vállalkozásában a foglalkoztatottak körében a 2011-es évre?