• Ajtó-ablak
  • Alapanyag
  • Bútor-design
  • Fagazdaság
  • Faszerkezet
  • Fatermék
  • Felületkezelés
  • Gép-szerszám
  • Kapcsolódó technológia
  • Software
Hirdetés

Az egységes rezsióradíjakért


Májusi számunkban jelent meg Kis Tivadar felhívása a faipari szakma szereplőihez a gazdasági válság okozta „öldöklő árverseny" elleni összefogásra.


„Szakmánkban az elmúlt években felerősödött az (ár)verseny. Ez a válság érezhe tőbbé válásával exponenciális emelkedést mutat. Mivel Magyarországon, így szakmánkban is a marketing szinte „ismeretlen" vagy kezdetleges, így a szűkülő piac által kiváltott első és legrosszabb zsigeri reakció az árcsökkentés...Mivel válság volt, van, lesz?, mindenre elszánt, létért küzdő asztalosból sincs - sajnos - hiány, szinte mindnyájan szembesülhetünk a mienknél olcsóbb ajánlatokkal, maradék piacért folyó kíméletlen, néha öldöklő árversennyel" - vázolja fel a kialakult konfliktushelyzetet a cikk bevezetője.
Mivel az egymás, sőt a megtérüléshez illetve a tisztességes minőséghez szükséges árak alá ígérő vállalkozók az egész szakma presztízsét és megélhetését is veszélyeztetik, a szerző egy szakmai közmegegyezésben látja a megoldást: határozzunk meg közösen egy átlagos vagy minimális rezsióradíjat, amihez minden tisztességes asztalos tartja magát.

A szavazás eredményeiAz egységes rezsióradíjakértAz egységes rezsióradíjakért
Ennek a bizonyos irányadó rezsióradíjnak a meghatározásához szavazást indítottunk a www.faipar.hu weboldalon, ahol a május 7. és augusztus 14. közötti időszakban 254-en nyilatkoztak is a témában. A 254 szavazat már biztosít egy figyelembe vehető reprezentativitást, annál is inkább, mert a szavazati arányok egy ideje már nem változtak jelentősen. Az alábbi táblázatban és grafikonon láthatók a részletes eredmények, a kategóriákra leadott szavazatok száma, és százalékos megoszlásuk.
Ha közelebbről megnézzük a leadott szavazatokat, sajnos igazolódni látszik, hogy az eredeti problémafelvetés nemcsak néhány véletlen eseten alapult, hiszen a szavazók közel 10%-a 1000 Ft alatti (!!) rezsióradíjjal kalkulál általában. A válaszadók túlnyomó többsége, mintegy 70%-a 1000 és 3000 Ft közé teszi azt a munkaórákra
vetített összeget, aminek fedezetet kell nyújtania az üzemi költségekre, munkabérköltségre és a nyereségre is.
Az eredményekből felrajzolható görbe nem normális eloszlású - ugyanis az 5000 Ft feletti kategóriára szavazók száma ismét emelkedést mutat -, ami azt jelzi, hogy a válaszadók között különféle árszínvonalú vállalkozások is találhatók, az átlagnál magasabb igényességű, drága berendezésekkel vagy sok egyedi kézi munkával dolgozó műhelyek minőségi munkájuknak megkérik az árát, és ezt meg is fizeti az erre igényes megrendelő.
Vagyis a vállalkozások összehasonlításához érdemes lehet őket különféle kategóriákba sorolni.
Ha végül is egy átlagot szeretnénk kalkulálni az eredményekből (a szavazatok számát a sávközéppel szorozva, és az 5000 Ft feletti kategóriában 5500 Ft-tal számolva), ez 2268 Ft-ra jön ki.

Szóljon hozzá
Hogy ez sok vagy kevés, illetve mire elég, mire nem, ezt leginkább az érintettek tudj ák megítélni, ezért a téma folytatásaként arra kérjük önöket, asztalosvállalkozókat, szóljanak hozzá a kirajzolódott eredményekhez, mondják el a véleményüket, osszák meg javaslataikat egymással, a szakma szereplőivel.

Összehasonlításként: az építőipar jogszabályban határozza meg az árajánlatokban minimálisan alkalmazható rezsióradíj mértékét, ami a 2009. évre 1900 Ft-ban lett meghatározva.


G. K.

« Vissza

Hozzászólok a cikkhez

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!

Ha még nem regisztrált, kattintson ide!

abrakis (2010-01-03 20:51) 1
Véleményem szerint a 3000 Ft alatti rezsióradíj nem nyújthat fedezetet a nagyértékű gépek pótlására. Szerintem 4000 Ft, vagy ahhoz közeli óradíj lenne a cél rövid 1-2 éves távon.
hobortom (2010-01-04 22:30) 2
Sőt! Érdemes lenne kiszámolni, hogy mi az a rezsióradíj küszöb ami alatt valószínűleg lehetetlen legálisan vállalkozni, mert nemhogy a gépek, szerszámok pótlására, hanem a az elvárható bérköltségekre és járulékaira sem nyújtana fedezetet a rezsióradíj. Ez lehetne egy minimum ajánlott rezsióradíj, amibe talán a versenyhivatal sem kötne bele, mint ahogy azt tette azt hiszem a pékek esetében.
csiguszvrc (2010-11-07 08:50) 3
"az építőipar jogszabályban határozza meg az árajánlatokban minimálisan alkalmazható rezsióradíj mértékét, ami a 2009. évre 1900 Ft-ban lett meghatározva" Ezt a jogszabályt biztosan nem ismerik azok az un. "asztalosok" akiknek se műhely, engedély, vállalkozás, és egy forint adót nem fizetnek, és szó szerint egy garázsban, disznóólban vagy abban a szobában készítik a bútorokat amiben este elégedetten alszanak. Nekem van egy kis vállalkozásom Szabolcs megyében, amit öt éve próbálok életben tartani, és ezek a "mesterek" nem könnyítik meg a dolgomat. Nem értem, hogy ezzel a kérdéssel miért nem foglalkozik senki, mert szerintem másnak is van ilyen problémája.
soldier22 (2010-11-17 22:40) 4
Igazat adok az előttem szolókhoz.Nekem is van vállalkozásom bár még nem régi,de már tapasztalom hogy elég nehéz vezetni egy vállalkozást.Főleg hogy sok a konkurencia ezen belül főleg a sufnis asztalos aki semmit nem fizet. Ráadásul a jó asztalosoknak is csorbítják a hirnevüket a sok silányt gyártó asztalos.Ezeket kellene minnél hamarabb felszámolni valahogy,csak az a baj hogy sajnos ma magyarországon mivel kevés az emberek fizetése, ezért inkább az olcsó silány (szar)bútort veszik meg, mintsem drágábban a sokkal jobbat. Kérdés,vége lesz, fel lehet ezeket számolni valaha?

15 éve az elsőszámú asztalosipari folyóirat

Az 1991 óta rendszeresen megjelenő Magyar Asztalos és Faipar minden hónapban házhozszállítja a szakma legfontosabb híreit, a gazdasági-jogi környezet aktuális változásait, az asztalosipar piacát jellemző trendeket,  a gyakorlatban már másnap használható, nélkülözhetetlen szakmai információkat és nem utolsó sorban bemutatja a szakma elismert művelőit, mestereit.
 

 
 


Legolvasottabb cikkek a Faipar.hu-n:

Szavazás

Béremelés 2011

Az elmúlt két év, több vállalkozás megszűnésével járt és tömeges elbocsátásokat hozott. Aki megtartotta az állását, az sem számíthatott különösebb anyagi fejlődésre, jutalmak és egyéb juttatások megszűnésével, tizenharmadik havi bérek eltörlésével, akár bércsökkenéssel kellett számolnia. Ennek nyilvánvaló oka a cégek, költségcsökkentési törekvése, sokszor a nullszaldó vagy kis veszteség jegyében. A KSH 2009-es statisztikáiban 4-5%-os bruttó bér csökkenéseket találunk, ám némi bizakodásra ad okot a legutóbb kiadott tájékoztató, mely 2010 szeptember-december hónapokra 2,4%-os bruttó átlagkereset növekedésről számol be az azt megelőző évhez képest. De mit várhatunk a faiparban, az asztalosiparban a jövő évben e téren?

Mekkora átlagos bruttó béremelést tervez
Ön a vállalkozásában a foglalkoztatottak körében a 2011-es évre?