Szabadon formált felületek a faépítészetben

Az épületet Gehry teljes egészében számítógéppel tervezte, kifejezetten hajlított, csavart és domborított formák felhasználásával. Az íves titánburkolatú felületek rácsos acéltar tókat takarnak. Ezek a tartók hatalmas próbatétel elé állították a szerkezeti konstruktőröket, a feladatot csak úgy tudták megoldani, hogy a tartók mind egyenes elemekből épültek fel.
Ez az épület azonban elindított egy olyan forradalmat, ahol az egyes tervezők szinte egymásra licitálva próbáltak bonyolultabb és szabálytalanabb formákból felépített konstrukciókat létrehozni. Ennek a versenynek az egyik állomásaként csodálhattuk meg 2008-ban a pekingi Madárfészek Stadiont. Jacques Hercog tervezőnek azt a lehetetlennek tűnő feladatot kellett megoldania, hogy rendet teremtsen a kaotikusnak tűnő acélgerendák között.
Ma már nem elég egy jó ötlet, szellemes külső forma. Egy konstrukciót már a felhasznált anyagok határtulajdonságai, a statikai tervezés és a kivitelezhetőség paraméterei formálnak. Az ötlet akkor zseniális, ha az építési előírások, tűzvédelem, állékonyság, földrengésbiztonság és a kivitelezhetőség szigorú szűrője után is rá lehet még ismerni az eredeti tervre. Úgy tűnt, hogy ilyen organikusan kaotikus formákat csak acéltartók felhasználásával lehet építeni. Szerencsére az idő és a tervezők hamar rácáfoltak erre a megállapításra.

A különleges formájú fa tartószerkezetek története talán 1975-ben lépett a nagy nyilvánosság elé, a Frei Ottó tervezte mannheimi virágkiállítás rácshéjú kupolájával (1. kép).
A konstrukció térben görbült rúdszerkezetekből épült. A vékony fatartók rugalmasságuknak köszönhetően vették fel a kupola térgörbe alakját. A megoldást azóta sokan sokféle formában másolták, többek között a Nyugat-magyarországi Egyetem Építéstani Intézetének közreműködésében is épült két kísérleti lécrácshéj fakupola. A görbült formák terén a ’80-as, ’90-es években a világ élvonalába tartozott Magyarország, köszönhetően az organikus építészetnek, Makovecz Imrének, Kerényi Józsefnek és Csete Györgynek. Szimbolikus értékű lakóházak, templomok épülnek, amelyek közül kiemelkedik a Makovecz Imre tervezte 1992-es sevillai expó pavilon. Erre a korszakra jellemzően az épületek fő konstrukcióját általában bonyolult könyökfás szerkezetek vagy a hajlított, ragasztott fa tartószerkezetek adják. Igen látványos formavilágot mutatott a 2000-es hannoveri kiállításra Vadász György, Basa Péter és Fernezelyi Gergely által tervezett expópavilon is (2. kép).
Nagyon markáns, kiemelkedő faépület, ami szabadon formált felületeit tekintve mégis inkább a bilbaói múzeummal rokon. A faburkolatú épület tartószerkezete egyenes acél rácsos tartókból épült fel.
A számítógépes modellezés azonban rendületlenül fejlődött tovább, és napjainkban már a térben többször görbült tartókat, gerendákat is lehet kezelni. A hagyományos statikai vagy építészeti tervezőprogramok még nagyon nehezen birkóznak meg ezekkel a feladatokkal, legtöbbször igen komoly kompromisszumokat kell kötnie a tervezőnek. Egy térgörbe szerkezet dokumentálása, számítása és legyártása azonban lehetetlen feladat számítógépes tervezőrendszerek nélkül. Vannak olyan faipari megmunkáló CNC-k, amelyek probléma nélkül legyártanák az egyedi tartókat a megfelelő programozás után. Az elmúlt néhány évben felépült pár kupola, híd és tetőszerkezet, ami térgörbe fatartók felhasználásával épült. Shigeru Ban tervei alapján 2008 -ban átadták Dél-Koreában a Yeoju golfklub épületét (3. kép).
A golfpályát imitáló 21 karcsú oszlopra támaszkodó „lyukas” fa tetőszerkezet lélegzetelállítóan szép konstrukcióval készült. A tetőszerkezet 467 különböző faelemből épült fel. A 3500-nál is több ragasztott fatartó elemet Svájcban gyártották le (4. kép).
Az ebben az évben épülő Pompidou-Metz Központ futurisztikus faépületét szintén Ban tervei alapján készítik. Az épület formavilágát egy hagyományos kínai fonott nádkalap ihlet te (5. kép).
Az épület fő tartószerkezete hatszög alakú „fonott” tartóelemekből épül, amit PTFE átlátszó műanyag burkolat fog befedni. Az épület központi tornya eléri a 77 méteres magasságot is (6. kép).
Ezek az épületek új mérföldkövet jelentenek a faépítészet területén. Remélem, hamarosan ilyen léptékű hazai példákkal is találkozhatunk.

Szabó Péter
NymE – Építéstani Intézet