Nemkívánt mellékhatás

Buborékok a felületen

A hólyag alakú buborékok elsősorban a gyantás anyagon képződnek. A kár elhárítása a már lakkozott felületen meglehetősen nehézkes. A gyakran javasolt tanács, miszerint „mossuk ki hígítóval", sajnos nem kielégítő, hiszen nem láthatjuk a gyantacsatornák telítettségét és járatát.
A felületek hőmérsékletét is figyelembe kell vennünk mint befolyásoló tényezőt, a gyantás fatípusoknál. A sötétebb színtónusok sokkal hamarabb felmelegednek, mint a világosak. De megtörténhet, hogy a világos meranti fán is, (magas pórusszámarány, 450 kg/m3-nél kisebb térfogatsúlynál) a napsugárzás hatására úgy, mint a sötét felületeken, a levegő szétáramlása miatt buborékok keletkeznek a pórusokban. Hogy melyik szín milyen felületi hőmérsékletűre melegszik, az alábbi táblázat mutatja.
A vizes alapú sötétebb színtónusú rendszereknél gyakran túl vastag réteget visznek fel (több mint 150 μm), ami szintén buborékképződéshez vezethet. A megnövelt rétegvastagság egyben elégtelen száradási időt is jelent és minimálisra csökkenti a végén a párolgást. A vizes alapú rétegek kívülről befelé száradnak, és mikor a vastag réteg felső rétegét már száraznak ítéljük meg, akkor a valóságban a réteg alján még korántsem fejeződött be a száradási folyamat. Ezután pedig a felmelegedéskor ismét csak buborékok keletkeznek a felületen.
Ugyanígy jelentkezhetnek hólyagocskák az ablakok és ajtók renoválásakor is. Amennyiben a régi réteget hőkezeléses technikával távolítjuk el, lenolajrészecskék törhetnek fel a felszínre az egyes farészek között. Mivel ezek az oxidációval száradnak, a száradási időt pedig gyakran nem tartjuk be, a lakkozás után buborékok jönnek létre.
Ugyanez érvényes az oldószert tartalmazó alapozók és impregnálók elégtelen száradására is. A viasztartalmú spatulázóanyagok használata kültéren egyenesen mellőzendő, hiszen annak kipárolgását nem szabad hátráltatni.
További problémát vet fel az ablakok és ajtók beépítése a hidegebb évszakokban, kevésbé kedvező időjárási körülmények között. Mivel ha a belső munkálatok során, illetve miatt a levegő relatív páratartalma eléri a 100 százalékot, vagy meg is haladja azt, a megnövekedett nyomás miatt a belső lakk- és festékrétegek szabályszerűen leválhatnak.

Buborékok a filmrétegben

Amennyiben a felületkezelő anyagot szórással viszik fel, az erős örvénylés hatására a levegőhólyagocskák a lakk-, illetve lazúrfilmrétegbe záródnak, ez az ún. mikrohab. Ebből minél több jön létre, annál kevesebb lesz a használható, szép rétegünk.
Egy másik változata ennek, mikor a gyors száradásnál a buborékok a festőeszköz által kerülnek az éppen száradó rétegbe. Ezek aztán szépen megbújnak a száradó, illetve majdnem száraz felület alatt. Ezekből lesznek az úgynevezett „pinhole"-ok (öltésszerű lyukak), melyek szétdurrannak a felszínen, és az előrehaladott száradási folyamat miatt sajnálatos módon nem oszlanak el többé, hanem krátereket képeznek.

Remmers Ungarn Kft.
2051 Biatorbágy, Vendel park
Tormásrét u. 12. Tel.: 23/530-133,
www.remmers.hu