Kína - a világ gyártelepe

28 Magyar Asztalos és Faipar 2006/12A Magyar Bútor és Faipari Szövetség és a Budapesti Kereskedelmiés Iparkamara november 23-án negyedik alkalommalrendezett közös konferenciát „Minden, ami bútor – az alapoktólaz értékesítésig” címmel. A találkozó ez alkalommal a kínai versenytársakatállította középpontba.Hidas Mátyás, a Bútorszövetség elnökének megnyitója utánelső előadóként Bart de Turck, az Európai Bútorszövetség (UEA)főtitkára tájékoztatta a hallgatóságot az európai bútorpiaci helyzetről,ebben Magyarország szerepéről és lehetőségeiről, illetvea kínai kapcsolatok alakulásáról. A főtitkár úr sok friss összehasonlítóstatisztikai adattal érkezett, illetve beszámolt a legújabbszervezeti eseményekről.Ha megpróbáljuk áttekinteni az ágazat helyzetét világszinten,megállapíthatjuk, hogy a bútorgyártásban közel 37%-os részesedésselaz Európai Unió (25 tagállammal) vezet, ezt követi azészak-amerikai térség (USA, Kanada, Mexikó), a harmadik pedigÁzsia 27%-kal.Összehasonlításképpen: Lengyelország 2%-os értéke 4974millió eurós éves termelést takar (2005. évi adat), Magyarországonpedig 943 millió euró volt a tavalyi bútortermelés (ezkevesebb mint egyötöde a lengyel össztermelésnek).A világkereskedelemben 48%-kal szintén az EU vezet, másodikÁzsia 32%-kal és harmadik az Észak-Amerikai SzabadkereskedelmiEgyezmény három említett országa 12%-kal.Néhány év alatt – kiemelkedően gyors bővüléssel – Kína alegnagyobb bútorexportáló országgá vált. Ha összehasonlítjuka 2005. és 2006. évi (a rendelkezésre álló I–VIII. havi) adatokat,Kína – a világ gyártelepekiderül, hogy az EU-ba Kínából érkező bútorimport 27,1%-osnövekedést mutatott 1 év alatt, Magyarország esetében 31,1%-ot. Ez .gyelemre méltó dinamika, de egyébként (még?) nem túljelentős a hozzánk Kínából érkező bútorok mennyisége, teljesbútorimportunk csupán 4,1%-át teszi ki.Ha Európán belül vizsgálódunk, az EU 15 országát összevetvea többi európai országgal megállapíthatjuk, hogy az elmúlt ötévben az utóbbi csoportban folyamatos a bútortermelés növekedése,míg a régi tagállamokban épp csak stagnál (a 2001–2003évi visszaesés után). Ugyanígy fennáll a különbség a külkereskedelemtekintetében: a 15-öknél a növekvő import miatt (stagnálóexport mellett) egyre növekvő negatív az egyenleg, a másikcsoportban összességében az export nagyobb és gyorsabban nőmint az import, így az egyenleg növekvő pozitív.Az európai bútortermelés alakulását részletesebben az 1.ábrán követhetjük nyomon, ahol összehasonlítjuk az egyesországok teljesítményét és a tendenciákat is. Magyarország a2005. évben 943 millió eurós termelési értéket produkált, ami5% éves növekedést takar – egyik érték sem nevezhető jelentősnek,Lengyelország és Románia még mindig 10–11%-os növekedésreképes. Külkereskedelmi bútoregyenlegünk bár pozitív,de importunk folyamatos növekedése miatt egyre csökken (2.ábra). Bútorimportunkat közelebbről a 3. táblázat részletezi, a2006-ról rendelkezésre álló adatok az import 10,9%-os növekedésétjelzik az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A hazaipiacon – a többi csatlakozó országhoz hasonlóan – nálunk is 1. táblázat: a legnagyobb bútorgyártó országok:RészarányUSA 24,4%Kína 13,7%Olaszország 7,9%Németország 6,8%Japán 6,1%Egyesült Királyság 4,5%Franciaország 3,6%Spanyolország 3,4%Kanada 2,9%Lengyelország 2,0%2. táblázat: a legnagyobb bútorexportáló országok:RészarányKína 21,3%Olaszország 11,1%Németország 7,5%Lengyelország 5,9%Kanada 5,8%USA 3,4%Mexikó 3,0% 1. ábraBÚTORIPAR2006/12 Magyar Asztalos és Faipar 29jelentősen háttérbe szorult a hazai gyártású bútor forgalma:2001–2004 között 38%-ról 16%-ra csökkent a belföldi piacokonvaló részesedés, miközben elsősorban a többi EU-országbólszármazó import nőtt.Bár még mindig nagyobb az új országok – köztük hazánk– növekedése a régi tagállamokhoz képest, de vesztettünk árelőnyünkbőlés költségelőnyünkből is. A GDP-n belül csökkent abútoripar részaránya, vagyis a bútorágazat növekedése elmaradaz átlagostól. Mindezek alapján az a végkövetkeztetés vonhatóle, hogy Magyarország ma sajnos kevésbé versenyképes, mint 5évvel ezelőtt volt.Ezek után nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak ajövőre nézve! Továbbra is alacsonynak számít a magyarországiegy főre jutó bútorfogyasztás (csak Litvánia, Lengyelország ésLettország áll mögöttünk), tehát ennek növekedésében vannakmég lehetőségek, .gyelembe véve azt is, hogy a bútorvásárlástermészetesen nagymértékben függ a lakosság jövedelmiviszonyainak alakulásától. A vállalati stratégia kidolgozásánálérdemes szem előtt tartani a németországi bútorgyártók körébenvégzett felmérés eredményét, mely szerint az elkövetkező 3évre előretekintve, várhatóan az alábbi kulcsszavak határozzákmeg a piaci sikerességet: a termék, a minőség és az innováció anagy cégeknél, a szolgáltatások színvonala a középmezőnynél,amihez a kisebb cégeknél még az ár szempontja csatlakozik. Amagyar bútorgyártók számára az alábbi tanácsokat fogalmaztameg a főtitkár úr: növelni kell a termelékenységet, elsősorban avállalatszervezés fejlesztésével. Be kell látnunk, hogy a kínaiakkalnem tudunk versenyezni az ő kategóriájukban, ezért inkább amagasabb termékkategóriákra érdemes koncentrálnunk és ezena területen venni fel a versenyt a nyugati gyártókkal – ennekérdekében a termékfejlesztésre, innovációra, a designra és a minőségrekell súlyt helyeznünk. Figyeljük meg, hogyan lett sikeresaz olasz vagy a spanyol bútorgyártás! Az olaszok annak idejéna németek vezető szerepét törték meg a színvonalas design ésaz alacsonyabb értékesítési árak révén. Hasonlóan jöttek fel aspanyolok is az elmúlt 15 évben. Ha mi is produkálni tudjuk anyugat-európai magas minőségi színvonalat, de alacsonyabbáron, jók az esélyeink az ottani piacokon. Emellett nagyon odakell .gyelnünk a belföldi piacra is, ki kell használnunk itt meglévőhelyzeti előnyünket. Fejleszteni kell a kapcsolatot a fogyasztókkal,jobban meg kell ismerni igényeiket, személyre szabottterméket és szolgáltatást kell kínálnunk nekik. Segít, ha a gyártóka kereskedelemben is közvetlenebbül vesznek részt, erősíti avevők bizalmát a piacon jól bevezetett márkanév.Az Európai Bútorszövetség által megfogalmazott stratégiaszerint ágazati szinten törekedni kell az európai bútoripar vezetőpozíciójának megőrzésére a design, a termelés és a forgalmazásterületein, lobbitevékenység, együttműködés és európai szintűhálózatok működtetése révén. A főtitkár úr hangsúlyozta, hogy azeurópai bútor kérdését valóban európai szinten kell kezelni, el kellismerni, hogy pillanatnyilag az új országokban van nagyobb fejlődésipotenciál, amit ki kell használni. A tennivalókat két iránybólközelítette meg: javítani kell az európai bútoripar versenyképességét,és meg kell védeni az importtermékektől Európa piacát. Ennekérdekében a szervezet képviseleti, kommunikációs feladatokatvállal, támogatja a kutatás-fejlesztési tevékenységeket, részt vesz azegyüttműködések szervezésében. Felméréseket támogat, lobbizika bútoripar, mint munkaerő-igényes ágazat érdekében, felszólala bizonyos országokban jellemző importvámok ellen, segít azinformációk közzétételében, támogatja a bútoripari kutatásokat.Pillanatnyilag jellemző, hogy támogatást kapnak az alapanyag-kutatások,de ennél szélesebb területen lenne szükséges segíteni azeurópai bútort, a bútoreladást segítő kutatási célokat. A piac védelmébenerősíteni kell a design, a szerzői jog védelmét. A szövetségelőnyösnek tartaná egy európai bútorinformációs címke kifejlesztésétés bevezetését, ami segítene a vásárlók bizalmát megnyerni.Bútor-kereskedelemImportHU-CNImportHU-CN % növekedés Import HUösszesenImport HUösszesen% CN/összesen NövekedésMillió euró 2005.I–VIII. hó2006.I–VIII. hó2005.I–VIII. hó2006.I–VIII. hóKárpitos 1,3 2,2 18,6 69,2 19,9 48,1 16,7 4,6 141,7Fémbútor 1,0 1,5 12,7 50,0 11,0 12,7 4,4 11,8 15,5Fémszék 1,2 1,4 11,9 16,7 4,0 4,6 1,6 30,4 15,0Egyéb bútor fából 0,8 1,0 8,5 25,0 19,5 20,9 7,3 4,8 7,2Étkezőbútor 0,7 1,1 9,3 57,1 8,3 9,6 3,3 11,5 15,7Háló 0,1 0,1 0,8 0,0 24,8 25,0 8,7 0,4 0,8Egyéb bútor 3,9 4,5 38,1 15,4 172,3 167,1 58,0 2,7 3,0Összesen 9,0 11,8 100 31,1 259,8 288,0 100 4,1 10,93. táblázat: a Magyarországra érkező bútorimport – azon belül a Kínából érkező import jellemzői2. ábraBÚTORIPAR

Tetszett a cikk?