136 Magyar Asztalos és Faipar 2005/6A globalizáció érvényesülésében elöl jár a pénzvilág. Ennek hatása nálunk is kikerülhetetlen, a nagy bankok nemzetközi hálózattal, magyarországi leányvállalatokkal,illetve banki érdekeltségekkel rendelkeznek.Ennek velejáróin túl a pénzintézetekműködését nemzetközi egyezmények és EU-direktívák is szabályozzák, melyek előírásai hatással vannak arra is, hogy pl. egy takarékszövetkezet egy kisvállalkozónakmilyen feltételek mellett, mekkora kamattal ad hitelt. Mindezt természetesen a pénzintézetek működésének biztonsága, a betétesek védelme indokolja.A hitelintézetek tőkeszükségletét nemzetköziszinten koordináló első egyezményt 1988-ban kötötték Bázelben. A 2004 júniusában elfogadott Bázel II. egyezmény jelentős új feladatokat jelöl meg a bankok számára a hitelezési kockázatok értékelésében,lehetővé téve a fejlett kockázatkezelésselrendelkező bankok számára, hogy saját belső kockázati méréseikre alapozva határozzák meg tőkeszükségletüket.Átalakul a kkv-hitelezésA hitelintézetek tőkeszükségletét szabályozó 2000/12/EK és a 93/6/EGK direktívák módosítása a Bázel II. egyezményalapján folyamatban van, az Európai Bizottság javaslatát az Európai Tanács és a Parlament tárgyalja. Az irányelv végleges elfogadása ez év második felében várható.Az európai szabályozás átültetése a magyar jogrendbe több jogszabály módosításátis eredményezi majd, ideértve a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokrólszóló 1996. évi CXII. törvényt és a 14/2001. PM rendelet módosítását. Az új szabályoknak várhatóan 2007. január 1-jétől kell megfelelniük a bankoknak, de 2007 végéig a hitelkockázat tőkeszükségleténekmeghatározásához még a hatályos szabályozás is alkalmazható. Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek az új szabályozás fejlettebb módszereivel kívánjáktőkeszükségletüket meghatározni, természetesen az új rendszer felépítését, és ehhez kapcsolódóan a vállalkozásoktól az esetleg szükséges új adatok bekérését már jóval előbb el kell kezdeniük.Még nehéz megmondani, milyen változásokat hoz majd az új rendszer egy hitelintézet és egy konkrét kisvállalkozás kapcsolatában, de változásra mindenki számíthat. Hogy legalább az irányokról minél előbb tájékoztatást kaphassanak a kisvállalkozók is, az IPOSZ (Ipartestületek Országos Szövetsége) és az UEAPME (Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége) az Európai Takarékpénztárak Szövetségénekszervezésében – immár második alkalommal – közös konferenciát rendezett a témáról május 10-én Budapesten. A külföldi és magyar előadóktól megtudhattuk,milyen lehetséges hátrányokkal vagy előnyökkel számolhatnak a vállalkozások.A hitelek költségét mindenképpen másképp, differenciáltabban kalkulálják majd, így várható, hogy a hitelintézetek által kockázatosabbnak minősített vállalkozása mainál magasabb költségek mellett juthat pénzforráshoz; jó hitelképesség, kedvező minősítési besorolásesetén viszont csökkenhetnek a hitelhez jutás költségei.A vállalkozásoktól bekérendő információk köre nyugati szakértők szerint egyes EU-tagállamokban jelentősen bővülhet, ami természetesen több adminisztrációt, hosszabb döntési folyamatot igényel a bank részéről is.Christian Marlier az Európai TakarékbankokCsoportjának képviseletében hangsúlyozta a rendezvényen, hogy szoros érdekkapcsolat működik a bankok és a kisvállalkozások között: a hitelállomány mintegy 50%-a kkv-knál van kihelyezve (az EU-ban kb. 25 millió kkv működik, melyek a foglalkoztatottak kétharmadának adnak munkát); és ezek a cégek, ha külső forrásra van szükségük, elsősorban a bankokhoz fordulnak. Az IPOSZ képviseletében jelenlévőKassai Róbert alelnök hozzátette, hogy Magyarországon egy vállalkozás átlagosan 1,6 millió Ft tőkével indul, ami nyilvánvalóan szükségessé teszi külső források bevonását.A bankok a Bázel II. rendszerében a szabályozás által előírt tőkeszükséglet meghatározásához három hitelkockázat-értékelési módszer közül választhatnak: sztenderd módszer, belső minősítésen alapuló alap- és belső minősítésen alapuló fejlett módszer. A három módszer három fokozatot képvisel a hitelkockázat felmérésénekkifinomultságában,részletességébenés a hitelkockázat számszerűsítésében. Példaként megemlítette az előadó, hogy a most érvényes Bázel I. előírás alapján 100 euró hitelre számítva egységesen 8 euró tőkét kell elkülöníteni a bankokban. Ez a jövőben az ügyfél jellegének besorolásától(lakossági vagy vállalati), a minősítéstőlés a hitelhez felajánlott fedezettől, illetve a bankban alkalmazott módszertől függően széles határok között változhat: sztenderd módszernél 1,6–12 euró között, belső minősítésen alapuló módszer esetén 0,36–19,06 euró között. Ezek az összegek a bank tartalékolását határozzák meg, az ügyfél felé ennek árazási vonzatáról nincs előírás.Dr. Szőke Magdolna a Magyar Bankszövetség képviseletében részben megnyugtató hírekkel szolgált, miszerint Magyarországon az EU többi országával ellentétben már eddig is szigorúan szabályozottvolt a hitelbírálat rendje, a kockázati értékelés; aki próbált hitelt felvenni, tisztábanvan vele, mennyi papírt, kimutatást és tervezetet kell benyújtani, illetve megfelelő biztosítékkal kell alátámasztani a vissza28európai országot érintő nemzetközi konferenciasorozat keretében zajlott a budapesti rendezvény, melynek célja a kis- és középvállalkozások tájékoztatásavolt a pénzvilágban folyó, a kis- és középvállalkozások hitelhezjutási lehetőségeit is érintő küszöbön álló változásokról.FINANSZÍROZÁS2005/6 Magyar Asztalos és Faipar 137fizetést. Az előadó felhívta a vállalkozókfigyelmét, hogy jelentős különbség lesz afeltételek tekintetében attól függően, hogya hitelintézet a vállalkozást lakossági vagyvállalati ügyfélnek minősíti. Egy nagy bankjellemzően nagyvállalati ügyfélkörrel egy ki-sebb vállalkozást már könnyebben besorola lakossági elbírálás alá, ami a tőkeszükség-let számítása szempontjából kedvezőbb,mint a vállalkozások közé történő beso-rolás. Viszont a nagy bankok ajánlataikkalnem elsősorban a kkv-kra koncentrálnak ésnem annyira jellemző a közvetlen, rugal-mas kapcsolat. Érdemes bankunknál minélelőbb informálódni az új feltételekről ésösszehasonlítani más lehetőségekkel.Mindenképpen igaz, hogy a kkv-k ahitelhez jutás szempontjából speciális, hát-rányos helyzetben vannak. Könnyebbenvezet fizetési problémákhoz, hogy kisebbértékű tőkével, ingatlannal, berendezések-kel, készletekkel rendelkeznek, likviditásuknagyban függ a partnereik fizetőképessé-gétől sőt fizetési hajlandóságától.Ezért hangsúlyozta dr. Szőke Magdolnaa szakmai együttműködések fontosságát,melynek keretében például egy likviditásialapból támogatható lenne egy átmene-tileg pénzhiánnyal küszködő cég hiteltör-lesztése. A szakmai szövetségek közre-működésével, megfelelő nyilvántartásokkiépítését követően, a bankok megbízhatóinformációkat kaphatnának a cégekrőlvagy a biztosítékok értékéről, illetve köny-nyebben értékesíthetnék azokat.Minden bizonnyal más lesz az újrendszer, de az Ausztriából érkezett nem-zetközi kkv-tanácsadó, Daniel Hermannáltal bemutatott, a vállalkozások hitelfel-vételi kérelméhez szükséges önértékelésitanulmány elkészítését segítő, meglehető-sen terjedelmes és részletes segédanyag-ból megállapíthattuk, hogy a beadandópapírmennyiség ezután is inkább csaknőni fog. A segédanyag öt témát ölel fel, avállalkozás működésének az alábbi szem-pontok szerinti bemutatásához nyújt egygyakorlatiasan használható sémát:1. Üzleti stratégia és célkitűzések2. Üzleti piac és verseny3. Üzleti képesség4. Üzleti és pénzügyi tervezés5. Üzleti kockázatkezelés.A magyarországi kkv-szektor részérőla várható változásokkal kapcsolatban dr.Braun Márton, a Magyar Vállalkozásfej-lesztési Alapítvány ügyvezető igazgatójavetett fel gondolatokat. Kiemelte, mennyirefontos a magyar kkv-k számára a hitelfinan-szírozás, és mekkora kihelyezési lehetőségez a bankok számára. Igaz, hogy a kisvállal-kozásokra úgy tekintenek, hogy esetükbeneleve nagyobb a kockázat, de mivel sokvállalkozás között oszlik meg a bank kkv-hitelállománya, egy-egy nem fizetés nemképvisel túl nagy súlyt. A Bázel II. negatí-vuma, hogy a központi előírások miatt adöntéshozatal a kkv-któl egyre távolabbtörténik, elsősorban objektív pénzügyi mu-tatók alapján. Jellemző a bankok részérőla bizalomhiány, pedig a kisvállalkozásokmár csak azért is komolyan veszik a fizetésifegyelmet, mert a tulajdonos gyakran sajátvagyonával felel a visszafizetésért. A bankidöntéshozók figyelmét arra hívtafel, hogyigyekezzenek kerülni az irreális követel-ményeket (pl. az üzleti tervben), és bár azelőírások a hitelköltség növekedéséhezvezetnek, tartsák szem előtt a kamatokésszerű (kitermelhető) mértékét.A hozzászólásokból kiderült, hogy akisvállalkozók nem látják túl biztatónak ajövőt, ebben közrejátszanak az EU-csatla-kozás negatív hatásai (a piaci tényezőköntúl nálunk sok EU-ajánlás szigorú kötelezőjogszabályi előírásként működik), illetve,hogy sokan kiszolgáltatva érzik magukat anagy cégeknek. Megfogalmazódott, hogynagyobb fizetési fegyelmet kell megköve-telni a multinacionális vállalatoktól, hogyne legyen megengedett számukra a 30napnál hosszabb fizetési határidő kikötése.A témával kapcsolatban információ-kat találhatnak az érdeklődők a www.sme-basel2.com honlapon, ahol magyarnyelven is tájékozódhatnak. Letölthetőkaz előadási anyagok, köztük a kkv-kszámára készült „Segédanyag” is, mely abankok által a vállalkozások működésénekminősítéséhez kért elemzések megfelelőelkészítéséhez nyújt részletes segítséget.Az anyagot szívesen tagjai rendelkezésérebocsátja az OAFSZ is.G. K.A 34 oldalas kiadvány segítséget nyújt akkv-k számára a hitelfelvételhez szükségeselemzés elkészítéséhez – letölthető azinternetrőlFINANSZÍROZ�
�S
Tetszett a cikk?