Magyar Asztalos

szakfolyóirat

Magyar Fa- és Bútoripari Unió hivatalos fóruma

2019. február

A főszerkesztő üzeni

Legyen benne részünk!

Vágjunk a közepébe: szerkesztőségünk szeretné megszólítani mindazokat, akik nyitottak arra, hogy ismereteiket, tapasztalataikat megosszák másokkal. Más szavakkal: egyrészt szakmailag helytálló, másrészt a köz javát szolgáló, értékes tartalmakat keresünk (írásokat, fotókat, élménybeszámolókat, videóanyagokat stb.). Ezeket a tartalmakat szeretnénk megosztani – a nyomtatott és online – közösségünk többi tagjával, embertársainkkal. Miért? Egyszerűen azért, hogy a jónak más is részese legyen. Ha más is örül annak, ami nekünk örömet okozott, akkor ez az érzés felerősödik. 

(Aki már kapott, az tudja milyen érzés, amikor egy kisgyerek megajándékoz minket a legkedvesebb rajzával.)

Hogyan tudják ezeket a tartalmakat megosztani? Írjanak nekünk, keressenek meg telefonon, vegyék fel velünk a kapcsolatot, és megtaláljuk a módját a közzétételnek.

„Jó, jó, de hát nem akarok kiállni ország-világ elé” – mondhatná bárki. Rendben, de azért nézzük meg, hogy miről is van szó!

Szokatlan dolgok vannak kialakulóban. Az internet segítségével kitudódnak a világpolitikai elit háborúktól sem visszariadó, társadalmakat és kultúrákat egymásnak ugrasztó játszmái. Sorra napvilágra kerülnek, hogy a kapzsi cégek mérhetetlen haszonszerzései az oka a rendszeressé váló gazdasági válságoknak.

Még 10–15 éve, az akkor „divatosnak” számító társadalmi felelősségvállalás (ismertebb nevén CSR) fontosságát hirdető vállalatok sok esetben csupán nonprofit szervezetnek látszó tárgyai voltak egy kőkeményen profitorientált cégnek. Ma már az ilyen, sokszor átlátszó törekvéseket az Y és a Z generáció lazán kineveti. Ezen fiatalok többsége nyitott szemmel nézi azt, hogy ne csupán a profit felhalmozása legyen a cél, hanem, hogy a tevékenységnek a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatása is jó legyen.

A „nyertes-nyertes-nyertes” elvre épülő üzleti magatartás kezd elvártnak számítani: amikor nemcsak mindkét üzleti fél, de a környezet és a helyi közösség is nyertesnek érezheti magát. A tudatos közgazdászok erényetikai gazdasági rend kialakulásáról beszélnek (lásd Lélekforgácsok c. rovatunkat). A deres hajú cégvezetők között azok számítanak modernnek, akik észreveszik és betartják a XXI. századi irányvonalakat (bővebben erről a Mesterportré c. rovatunkban).

Nos, aki őszintén belátja és teheti, cselekedjen valamit a közjóért. Ráadásul (közgazdászok mondják, nem én!) ez nemcsak jó megítélést hoz magával, de még anyagi haszon is származik belőle.

Tóth Norbert