Kevesebb munkabaleset, | de 5 halálos sérülés volt a faiparban

Sajnos tudjuk, hogy ez a javulás a termelés alacsonyabb szintje mellett következett be - kevesebb munkavállaló összességében nyilvánvalóan kevesebb balesetet szenved.

Tavaly az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a fafeldolgozás, a fonottáru- és a bútorgyártás területén 368 munkabalesetet vizsgált. A balesetek szakterületek szerinti megoszlását táblázatunk tartalmazza.




















Az összes balesetet súlyossága szerint osztályozva:

• 23 csonkulásos, ebből 5 súlyos, mind az 5 eset a fafeldolgozásban történt,
• 1 volt önálló életvezetést gátló maradandó sérülés - szintén a fafeldolgozásban,
• 5 volt halálos kimenetelű, amiből 4 eset a fafeldolgozásban, 1 a bútoriparban történt.
• 339 okozott 3 napnál hosszabb munkaképtelenséget.

Halálos balesetek

1. Egy alkalmi munkavállaló feladata az volt, hogy az 1 méteres farönköket kézben hordja el a 8 m hosszú rakatból, és két társával készítsenek belőle tűzifát. A rakat az elején 1,8 m, a végén kb. 2,5-3 m magas lehetett. Munkakezdés után a telepvezető szóban tájékoztatta a betartandó előírásokról, de ezt az oktatási naplóban már nem rögzítette. Védőeszközként mindössze egy pár védőkesztyűt kapott, fejvédő sisakot, orrmerevítős lábbelit azonban nem. Az idő melegedett, ezért a jegesedés megszűnése miatt a rakatban a farönkök elmozdultak, és a következő rönk levételekor a fa megindulva maga alá temette a segédmunkást. Olyan súlyos koponyasérülést szenvedett, hogy hat nappal a kórházba szállítása után meghalt.

2. A gépkezelő és munkatársa a hőprésnél fentről lefelé haladva tisztítást, portalanítást végzett. A korláton kívül eső, 10 méteres magasságban lévő tetőről akarta a gép kezelője lefúvatni a finom faport, és ezért rálépett a szegecsekkel összekapcsolt, vagyis nem kellő teherbírású felületre. Ez beszakadt alatta, ő pedig a nyíláson át beesett. Zuhanását kb. 3 és fél méter magasságban egy acélsodrony szerkezet fogta fel. Kollégái szabadították ki, de a mentők már nem tudtak rajta segíteni, csak a halál beálltát állapíthatták meg.
A baleset vizsgálata során kiderült, hogy a présernyőnél a robbanótető környezetében hiányoztak a tiltó és figyelmeztető táblák, nem történt meg a végzett munkafázis kockázatértékelése, elmaradt az időszakos munkaköri alkalmasság vizsgálata és a munkára képes állapot ellenőrzése is. „Természetesen" hozzájárult a tragédiához a munkavállaló szabálytalan magatartása is

3. Egy asztalos szakmunkás a faipari marógépen marókést cserélt, majd elindította a gépet, minek következtében a szabálytalanul rögzített marókés a késtartóval együtt kivágódott és az asztalos hasába fúródva azonnali halálát okozta. A baleset körülményeinek vizsgálata a védőburkolat hiányát is megállap ította. A gép megfelelő használatára és a valós veszélyekre vonatkozó munkavédelmi oktatással megelőzhető lett volna a tragédia.
A további két halálos balesetről még nem tudunk bővebb információval szolgálni.






Súlyos, illetve csonkolásos balesetek

1. Szintén egy asztalossal történt az a baleset, melynél vastagoló marógépen próbamarást akart végezni egy kisméretű faanyaggal. A kis méret miatt azonban a gép eltörte az anyagot, és az kirepült. Emiatt a hüvelykujja a marófogakhoz ért, és ezek egy szempillantás alatt letépték az ujját.

2. Nem járt jobban az a segédmunkás sem, aki egy másik üzemben a faipari körfűrészen léceket darabolt. Figyelmetlensége miatt elveszítette a bal kezén lévő mutató és középső ujjának két-két ujjpercét.

3. Munkája közben az egyik betanított munkás felmászott a sorozatvágó gép külső burkolatának fémszerkezetére, és a védőburkolaton átnyúlva akart egy levált fadarabot eltávolítani. Mivel a gép tartószerkezetén bizonytalanul állt, egyensúlyából kibillent, és jobb keze a mozgó szerszámhoz ért, amely csonkolta a 2.3.4. ujját.





A 2009. évi ellenőrzések eredményeiről

A munkavédelmi ellenőrzések 2009-ben 21 660 munkáltatóra terjedtek ki. Az építőipari ágazatban 7170, a feldolgozó iparban (a gépiparral együtt) 6572 munkáltatót ellenőriztek a munkavédelmi felügyelők.
Az ellenőrzött munkáltatók 86,5%-ánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot, melyek a munkavállalók 59%-át érintették. Súlyos szabálytalansággal érintett létszám 104 828 fő, amely e körben a munkavállalók 31,3%-a.
Az ellenőrzések eredményeként 40 470 db munkavédelmi határozat keletkezett, amelyekben összesen 104 066 intézkedést hoztak a munkavédelmi felügyelők. A 17 429 azonnali intézkedés és a 15 531 hiányosság megszüntetését előíró határozathoz képest 1893 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot.
2009-ben is érezhető volt a gazdasági válság hatása, így a balesetveszély szempontjából kiemelt ágazatokat is a stagnálás és a recesszió jellemezte. Több beruházást leállítottak, üzemeket zártak be, és csak a támogatási programoknak köszönhetően folytatódott a gazdasági tevékenység egyes területeken.
Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a munkavédelemi körülményekre kettősség jellemző, mivel egyes munkáltatók a munkavédelmi költségeken szeretnék „megspórolni" a kieső bevételeiket, míg máshol - elsősorban a támogatásoknak köszönhetően - az új technológiák alkalmazásával biztonságosabbá vált a munkavégzés.

















Építőipar

Az építőipar 2009-ben is a kiemelten ellenőrzött ágazatok közé tartozott, de a folyamatos nagyszámú ellenőrzés ellenére sem változott jelentősen a munkavédelmi helyzet.
Az építési-kivitelezési munkaterületeken továbbra is a leesés elleni védelem hiánya okozza az egyik legfőbb problémát. A magasban, tetőszerkezeteken végzett munkák esetén nem alakítják ki a kollektív védelmet, és egyéni védelemről sem gondoskodnak, vagy nem követelik meg annak használatát.
A felügyelők többször tapasztalják, hogy a sisakokat, a zuhanásgátlókat és a teljes testhevederzetet stb. az autóban, felvonulási konténerben hagyják, vagy nem megfelelően használják, így például a leesés elleni egyéni védelem esetén nem alakítanak ki, nem jelölnek ki kikötési pontokat.
A munkáltatók nem érzik a felelősségüket az egyéni védőeszközök használatának ellenőrzésében, nem követelik meg, hogy a munkavállalók a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve az egészségkárosító hatások csökkentése érdekében viseljék azokat, ezzel egészségüket, testi épségüket súlyosan veszélyeztetik.
Az állványok használatával kapcsolatban a leesés elleni védelem hiánya még mindig sokszor tapasztalt hiányosság, ugyanakkor új, kedvező jelenség, hogy egyre több helyen alkalmaznak korszerű állványrendszereket. Az állványok építése és bontása közben azonban még mindig gyakran járnak el szabálytalanul (a korszerű állványok alkalmazása esetén is).
Jellemző szabálytalanságnak számít, hogy a villamos berendezéseket nem megfelelően alkalmazzák. A feszültség alatt lévő vezetékeket a talajon, közlekedési útvonalakon vezetik keresztül, így mechanikai védelem nélkül azok szigetelésének sérülése miatt fennáll az áramütés veszélye. A villamos berendezéseket nem a megfelelő védelmi képességű hálózatról működtetik.
Az ágazatra még mindig jellemző, hogy hiányzik a teljes körű, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi veszélyeket egyaránt feltáró kockázatértékelés.

Feldolgozó- és gépipar

2009-ben a feldolgozóipari ágazat területén (a gépiparral együtt) 6572 munkáltató ellenőrzését folytatták le a felügyelők. A feldolgozóipar területén a felügyelők 282 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot, összesen 102 270 000 Ft összegben. A gépipar területén 162 esetben bírságolt a hatóság, összesen 62 650 000 Ft összegben. A feldolgozó- és gépiparban összesen 349 db szabálysértési bírságot (15 365 000 Ft összegben) valamint 1076 db helyszíni bírságot (12 414 000 Ft összegben) alkalmaztak a felügyelők.
A feldolgozó- és gépipar területén a leggyakoribb szabálytalanság a biztonsági berendezések hiányából vagy nem megfelelő alkalmazásából adódott. Ilyen hiányosságok jellemzőek a feldolgozóipar szinte minden területére, így például a faiparra, nyomdaiparra és az élelmiszeriparra. A felügyelők gyakran tapasztalták, hogy hiányzik a forgó, mozgó alkatrészek, gépelemek védőburkolata, vagy a megmunkálószerszámok védőburkolatát a szabványtól eltérően alakították ki.
A munkáltatók sok esetben még mindig nem teljes körű kockázatértékelést készítenek, például csak a munkahelyi balesetekre összpontosítanak - figyelmen kívül hagyva az egészségkárosodás kockázati tényezőit, veszélyforrásait -, mások csupán formálisan, valós tartalom nélkül készítik el azokat.
A 10 fő alatti vállalkozások munkavállalói különösen veszélyeztetettek, hiszen jobbára nem rendelkeznek a munkáltatók megfelelő munkavédelmi ismeretekkel, képzettséggel, illetve szolgáltatóval.
Bár egyre több munkáltató gondoskodik a megengedett értékekkel szabályozott, munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről, de az ellenőrzött munkáltatók között voltak, akik a munkahelyi zajmérést, illetve - a munkahelyi levegőben megengedett határértékű veszélyes anyagokat, illetve port tekintve - a légszennyezettségi vizsgálatot elmulasztották, vagy nem az előírásoknak megfelelően végeztették el azokat.
A munkáltatók nem fordítanak kellő f igyelmet az egyéni védőeszközök felülvizsgálatára, selejtezésére. Több munkahelyen a vegyi expozíciónak kitett munkavállalók által használt légzésvédő eszközök szűrőbetétjének (gáz-, illetve részecskeszűrő) szavatossági ideje lejárt.

G. K.

Forrás: Gedeon András, az OMMF sajtószóvivője

Tetszett a cikk?