A főszerkesztő üzeni
RAJTUNK IS MÚLIK
„Mi az?” – kérdezte Vén Rigó.
„Tavasz” – felelt a Nap.
„Megjött?” – kérdezte Vén Rigó.
„Meg ám!” – felelt a Nap.
„Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó.
„Szeretlek!” – szólt a Nap.
„Akkor hát szép lesz a világ?”
„Még szebb és boldogabb!”
Sokunknak ismerősek ezek a verssorok, és remélhetően nem csak azért, mert kötelező érvénnyel kellett tudni az iskolában. Még ha bosszankodtunk is amiatt, hogy be kellett magolni egy s mást, voltak azért olyan írások, amelyek bennünk élnek tovább, mert megragadtunk belőlük valami lényegest, valamit a sorokon túli üzenetetből. Most, amikor a konyha melléklet került terítékre, és igyekeztünk ezt a több szempontból is összetett témát tárgyalni, óhatatlanul felmerült bennem, hogy sok minden múlik egy asztaloson. Adott egy olyan helyiség, aminek a bebútorozása, berendezése hosszú évekre hatással lesz egy család mindennapi életére. Egy fontos élettér kialakításáról van tehát szó, amihez nyilván hozzátesz a megrendelő, sok esetben a lakberendező is, de az asztalos konyhabútorral kapcsolatos szakmai tapasztalata, gyakorlati meglátása nem maradhat el. Amikor egy szakember meghozza az erőfeszítést, hogy egy megrendelőnek szebb, jobb, használhatóbb konyhai teret alakítson ki, akkor – még ha csak kicsiben is – hozzájárul ahhoz, hogy szebb és boldogabb legyen a világ. Ennek szellemében törekedtünk mi is az újságban hozzátenni azokat a naprakész ismereteket, amivel teljesebb lehet ez a konyha-kép is, és még sok minden más is, amivel az e havi lapszám foglalkozik. Ahogy azt a régi latin mondás tartja: „Férfi-e az, ki nem teszi jobbá a világot?”
Tóth Norbert
