Magyar Asztalos

szakfolyóirat

Magyar Fa- és Bútoripari Unió hivatalos fóruma

2018. január

A főszerkesztő üzeni

KÉPESEK VAGYUNK RÁ!

Az önmagunkba vetett hitről és annak bizonyosságáról nemigen esik szó. Arról, hogy nekünk, magyaroknak is ott lehet a helyünk a vezető technológiákat kifejlesztők és világszínvonalú termékeket gyártók piacán. Erre talán sokan felkapják a fejüket, pedig minden adottságunk megvan hozzá.

Vegyük azt a legutóbbi időszakot, amikor viszonylag kiegyensúlyozott viszonyok voltak 40–50 évig, és úgy ahogy, de békén hagyták Magyarországot: a XIX. század második felét az első világháborúig. Az első villanymotort Jedlik Ányos készítette 1825-ben.

1893-ban Bánki Donát Csonka Jánossal együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot, a Daimler-Maybach társulásból. Az Erzsébet lánchíd 1894-ben kiírt nemzetközi pályázatát egy esslingeni gépgyár nyerte, stuttgarti építészekkel – kábelhídra.

A terv azonban nem került kivitelezésre, mert a döntés lánchíd mellett szólt, és a külföldön gyártott kábelek helyett az egész vasszerkezetet hazai anyagból és hazai munkával kellett előállítani. Az 1903-ra megépített híd a maga idejében műszaki szenzációt keltett, mivel a világ első, mederpillér nélküli acélpilonos lánchídja volt, 290 m hosszú nyílással.

1896 májusában adták át a budapesti Földalatti Vasutat, a mai napig (!) üzemelő kisföldalattit, ami a világ második föld alatt húzódó vasútvonala (a londonit 1863ban helyezték üzembe), és a világ első villanymeghajtású föld alatti vasútja volt. Higgyék el, van bennünk szürkeállomány ma is. Csupán belénk ültették, hogy ami magyar termék, az olyan is.

Úgyhogy legtöbbször mások, például nemzetközi multik szolgálatába állítjuk képességeinket. És nem feltétlenül a multikkal van a baj: ők is meg akarnak élni valahogy. A gond ott van, hogy közben mi, magyarok elfelejtünk önállóak lenni. Például a bútoriparban alkalmazható technológiák (gépek, szerszámok, vasalatok stb.) szinte mindegyike külföldről származik.

Ezeket mi, magyarok is képesek vagyunk megtervezni, legyártani, színvonalas háttértámogatást mellé tenni. És ez nem afféle hazafiság kérdése. Ez öntudat kérdése. Mit kívánok (úgyis év eleje van)? Tervezzünk, építsünk, gyártsunk, fejlesszünk új dolgokat!

Ha szükségünk van valamire, először a házunk táján nézzünk körül, csak azután menjünk messzebb! A külföldit fogadjuk szeretettel, olyat adjunk neki, amit magunknak is kívánnánk. Ha pedig választ várnak tőlünk: alázatosak lehetünk, de ne megalázkodók! Egyszerűen mondva: legyünk kedvesek és igazságosak!

Tóth Norbert