A főszerkesztő üzeni
PÁLYAVÁLASZTÁS: LELKI TEHER VAGY TISZTÁNLÁTÁS KÉPESSÉGE
Unokaöcsém a szeptemberi évkezdő tanítási napon szembetalálkozott egy tanári „útmutatással”. A pedagógus arra igyekezett volna rávenni a 15. évében lévő legényt, hogy legyen ő is asztalos, a családban úgyis minden feltétel adott…
Nekem való ez a szakterület? Jó ez nekem? Kire hallgassak? – teszi fel a kérdést a továbbtanulás előtt álló gyerekek túlnyomó része manapság is. Valóságos lelki tehertétel ez számukra. Olyan dologban kell (gyerekfejjel) döntést hozniuk, ami hatással lesz életük nagy részére – sejtik ők is, tudjuk mi is. Egyébként, ha a dolog súlyával nem is lennének teljesen tisztában, a környezetükben lévő felnőttek tesznek róla: beléjük sulykolják, hogy a szakmaválasztásnak mérhetetlenül nagy a súlya, nagyon meg kell gondolni… még hosszasan sorolhatnám.
Van egy kedvenc filmbéli párbeszéd, ami gyakran az eszembe jut. Nem is párbeszéd igazából, ugyanis Merlin (ő a főszereplő, és a film címe is ez) fiatalkori önmagához beszél. Merlin, az Arthur király-mondakör nagy varázslója tapasztalt öregként szólítja meg saját ifjúkori önmagát, és azt mondja neki: „Arra ügyelj, hogy ne osztogass tanácsokat másoknak!” Hogyan jön mindez ide? Gyakran megesik, hogy tanácsokat adunk egy pályaválasztás előtt állónak – gondolván, hogy így segítünk majd neki. Ilyenkor belegondolunk-e a következőbe: vajon a jónak ítélt tanács tényleg az illető készségeihez mérten hangzik el? Amit mondunk neki, az vajon segíti az ő képességeinek a kibontakoztatását? Vagy az elhangzott útmutatások leginkább magunknak szólnak: a kihagyott, kimaradt terveink hiányérzetétől, a melléfogott döntéseink következményeitől szeretnénk őt megóvni, de leginkább magunkat.
Viszont, ha útmutatások helyett pár jó kérdést teszünk fel neki, aminek kapcsán saját maga készségeit is, vélt tudását is számba veszi, akkor sokat tettünk a tisztánlátásáért. Mi az álmod, mit csinálnál szíved szerint? Amit most szeretnél, azt fél éve is így gondoltad? Milyen tevékenységekben érzed magad igazán jól?
Egy kép többet ér ezer szónál – tartja a közmondás. Ha az illető képzelőerejét hozzuk mozgásba, ha a képességeiről gondolkoztatjuk el őt, ha arra tereljük a figyelmét, amire már egyébként is képes (kép–képes: milyen szép a magyar nyelv!), akkor hosszú litániák helyett önmaga fogja önmagának megadni a válaszokat.
E havi számunkban is találnak írásokat képekről, képességekről: WorldSkills-es sikerekről, jövőképet formáló CNC-technológiákról, fába beleálmodott intarziaképek készítéséről.
Tóth Norbert
