A főszerkesztő üzeni
A TUDATOSSÁG ÉS A VÖDÖR
Rendhagyó melléklettel jelentkezünk ebben a hónapban: témánk a tudatos energiahasználat. Azt, hogy milyen forrásból származó energiákat használunk, nem kell különösebben taglalni, mert ezek jellemzően a fosszilis energiahordozók. Azt pedig, hogy milyen módon használjuk ezeket, nem szívesen emlegetjük. Főként azért nem, mert valahol belül jól tudjuk, hogy energiafelhasználásunk szennyező és gyakran pazarló.
Ezeket a sorokat nem azért hoztam ide, hogy most aztán mindenki szórjon hamut a fejére és tanúsítson bűnbánást. Korántsem! Hiszem azt, hogy a világon élő emberek többsége jóakaratú és jó szándékú. Csupán arról van szó, hogy a szándékunkat és az akaratunkat addig tudjuk kiterjeszteni, ameddig a gondolkodásunk és a képzeletvilágunk határt nem szab. Azt tudjuk csak megtenni, ami tőlünk telik.
Az említett tudatos jelző azt jelenti, hogy kitárjuk a „karámajtót”, és határainkat (korlátainkat) lebontjuk, vagy legalábbis kijjebb toljuk. Ezt teszszük most az energia tudatosabb hasznosítása kapcsán is: olyan alternatív energiahordozókat, hatékony energiafelhasználásokat mutatunk be, amikkel rendezettebbé tudjuk tenni villamosenergia-felhasználási, fűtési/hűtési és lelkiismereti számláinkat is.
Van azonban egy olyan energiafelhasználási terület, amelyről keveset beszélünk, bár ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint a fentiek. Ez pedig a hatékony munkavégzés. A hatékonyság sokszor és sokat tárgyalt téma, főként a markánsan emelkedő munkabérek okán. Játsszunk egy kicsit a szavakkal! A hatékonyság szó azt üzeni számunkra, hogy egységnyi beletett energia révén a megszületett eredmény mekkora mértékű lesz. A definíciója is ez: a kibocsátás és a ráfordítás viszonyszáma.
Viszont az angol nyelvben a hatékonyságra két szót is használnak: efficiency (= ütőképesség, alkalmasság, felkészültség) azt jelenti: jól csinálni a dolgokat. Az effectiveness (= hasznosság, eredményesség) jelentése ugyanakkor: a jót csinálni. Az egyik szó tehát azt üzeni, hogy hogyan csinálunk valamit (hatásfokban, teljesítményben), a másik azonban arra fókuszál, hogy mit csinálunk (hasznosan, ténylegesen hatásosan). A különbség egy egyszerű példával élve: a vödörrel történő vízhordási képességünket a végletekig kifejleszthetjük, de ez semmit sem segít akkor, ha lyukas az a vödör. Tovább megyek: amit csinálunk, az ne csak a feladat közvetlen szereplőinek legyen hasznos, hanem a szűkebb-tágabb értelemben vett közösségnek (társadalomnak) és a természetnek is. Mesterien bánhat valaki a zárak és lakatok nyitásával, de még ennél is fontosabb, hogy milyen célra használja. Akár ezt is tekinthetjük az új és tudatos „emberi energiagazdálkodásnak”.
Tóth Norbert
