A főszerkesztő üzeni
VISZLÁT, KATA!
Az idei nyár nem telik stresszmentesen a vállalkozások életében. Az elszabadult üzemanyagárak szinte a teljes piacon áremelkedést hoztak, aminek következtében az asztalosszakmában az alapanyagárak, vasalatok árai szinte követhetetlenné váltak. Nagyon sok asztalos tervez, számol a napokban is, hogy hogyan tudja az új energiaárak mellett fenntartani a vállalkozását, milyen megoldásokat lenne érdemes eszközölni, hogy stabilan lehessen üzemeltetni az asztalosműhelyt. A legnagyobb fejtörést azonban a katás asztalosvállalkozásoknak okozhatnak a jelenlegi módosítások. A kata adózási forma nagy segítség volt azok számára, akik úgy döntöt- tek, megvalósítják álmukat és belefognak egy saját asztalosvállalkozás indításába. Viszonylag kevés admi- nisztrációval és minimális adóbefizetéssel indulhattak útnak a vállalkozók világában a katával, így meg volt a lehetőség, hogy akár a megmaradó bevételt műhelyfejlesztésre fordítsák. Akiknek volt idejük a vállalkozásukat fejleszteni, valamint elindult az a folyamat, hogy kézről kézre adják a névjegykártyájukat, azoknak a vállalko- zóknak úgy gondolom, nem jelent majd problémát a váltás. A mellékállású katás asztalosoknál már nehezebb a helyzet, ők, ha nem mernek majd nagyot lépni, akkor nagy valószínűséggel fel kell adniuk a vállalkozásukat. A legnagyobb érvágás, hogy a katás vállalkozó majd nem számlázhat cégeknek, ami sok asztalosvállalkozás stabil működését jelentette. Másik oldalról rossz a cégeknek is, mert innentől fogva drágább szolgáltatást kapnak majd. A labdát feldobták, a dátum adott, 2022. 09. 01-től új időszámítások kezdődnek a katásoknak.
Nemcsak, hogy változik a katatörvény, hanem a régi kata megszűnik, és lesz egy új kata. A törvénynek más a száma és a neve is. Azaz 2022. 08. 31-én minden katás kata-adóalanyisága megszűnik. Még a szünetelő katásnak is. Az asztalosok közül is sokan lettek anno egyéni vállalkozók, kata adózási formával. Volt, aki nagyot álmodott és főállású katás vállalkozó lett, aki kicsit óvatosabb volt, megtartotta a főállását és mellékállású katás vállalkozóként próbálta megvalósítani elképzeléseit. Főállású katás vállalkozóként havi 50 ezer forintot (vagy választható volt a 75 ezer forint), mellékállásban 25 ezer forint tételes adót kellett fizetni. A katát nem- csak a kedvező adózás miatt választották sokan, hanem azért is, mert adminisztrációs szempontból sokkal egyszerűbb, mint az egyéb formák. A vállalkozónak fizetni kellett az iparűzési adót, illetve a kamarai hozzájáru- lást, ehhez jött a havi kata költsége, attól függően, hogy a három tételből ki, melyikbe tartozott. Havi 1 millió, évi 12 millió forintos bevételig egyéb adókat (pl. személyi jövedelemadó vagy társasági adó), járulékokat nem kellett fizetni. A korábbi szigorítások már korlátozták a cégek számára történő szolgáltatást, hiszen a 3 millió Ft-ot meghaladó összegű bevételek után szintén 40%-os adót kellett fizetni. Ennek indoka egyébként az volt, hogy kiszűrjék a bújtatott munkaviszonyt. Ha az éves bevétel meghaladta a 12 millió Ft-ot, arra 40%-os mértékű adót kellett fizetni. A változás után az alábbi kettő pont, ami súlyosan érinti a katás vállalko- zókat: kizárólag magánszemélyeknek számlázhatnak, gazdasági társaságoknak, cégek számára már nem, illetve mellékállásban nem lehet katás adózási formát választani. Továbbá nem lehet egyáltalán katás semmi- lyen formában egy bt., kkt. Aki maradhat katás, neki továbbra is havi 50.000 Ft a katakeret és 108.000 Ft az ellátási alap (táppénz, nyugdíj számítása esetén). 18 millió Ft lesz az éves katakeret, azaz havonta 1.500.000 Ft. Szó nincs arról, hogy emelkedne az alanyi mentes áfakeret, azaz jelenleg is 12 millió forint. Aki számára a továbbiakban a kata nem választható, az az átalányadó, a tételes költségelszámolás, a társasági adó és a kiva mellett dönthet. Az, hogy kinek melyiket lehet és érdemes választani, az nagyban függ a várható bevételtől, az elszámolható költségektől és az igénybe vehető kedvezményektől.
A jelen helyzet ellenére az látszik, hogy sokan megpróbálják megugrani az eléjük gördített akadályokat, mert szeretik a szakmájukat és nem akarják feladni azt, amit eddig felépítettek. Aki teheti, tartson ki és ne adja fel!
Az e havi lapszámunk olvasását egy nyugodt vasárnap délutánra (pihenni márpedig kell!) ajánlom, a faesztergálás világában merülünk el a júliusi Magyar Asztalosban. A mai napig nagyon sokan foglalkoznak ezzel a csodálatos szakmával Magyarországon. Bemutatjuk a Magyar Faesztergályos Egyesületet, valamint tagjainak néhány csodálatos munkáját. Schlosser Mátyás a faesztergálás történelméről írt cikket, emellett olvashatunk a faesztergálás alapjairól, a munkához szükséges gépekről, szerszámokról is. Megismerhetik
a diszeli faesztergályosokat, Janit és fiát Milánt is, az ő műhelyükben készítettünk egy bírósági kalapácsot, aminek a folyamatát meg is mutatjuk cikkünkben. Megismerhetjük Sütő Istvánt, a vargyasi bútorfestőt és fafaragót, dr. habil. Gerencsér Kinga írásából. Antal Mária Réka vasalattrendekről ír a bútorok világából, valamint a gépmustra rovatunkban a felsőmarókat nézzük meg részletesebben.
Faipar.hu
Tartalom
