Szigorodó előírások, kompozit alapanyagok, új szerszámok a láthatáron

Május 12-én tartott szakmai konferenciát a Faablakgyártók Magyarországi Szövetsége (FAMASZ) Sopronban, a Ligneum Látogatóközpontban. Az eseményre való nagy érdeklődést jól mutatták a végig telt házas szakmai előadások. A részvételhez mindössze egy előzetes regisztrációra volt szükség. A szakmai konferencián elhangzott témák rendkívül meghatározóak a faablakgyártással foglalkozó szakemberek számára. 

Az előadást Kala Tibor FAMASZ-elnök, valamint prof. dr. Magoss Endre dékán (Faipari Mérnöki Kar) nyitották meg. Az UW értékek fontosságáról dr. Pásztory Zoltán dékánhelyettes tartott előadást. Ezután Martin Stöger, a Pro-Holz tanácsadói testületi tagja a Németországi Ablakgyártók Szövetségének álláspontjait, javaslatait mutatta be. Az előadás során ajánlásokat hallhattunk, hogy miként érdemes reagálniuk a szerszámgyártóknak, gépgyártóknak és nem utolsósorban az ablakgyártó vállalkozásoknak, hogy időben fel tudjanak készülni az új normatívák bevezetésére. Arra, hogy lehet-e alternatívájuk a fa-fa ablakszerkezetnek, az alu-fa szerkezeteknek, a választ Kala Tibor előadásából tudhattuk meg. A megnövekedett keresztmetszetek, az alumínium perifériára szorulása, az egyre nagyobb súlyú üvegfelületek új irányok keresésére ösztönzik az alapanyaggyártókat. Milyen anyagokkal kell számolnunk a jövőben? Mit jelent ez a szerszámgyártók számára, mi lesz az alumínium helyett? Ezekre a kérdésekre Marco Horn (Holz Schiller GmbH) előadásából kaphattunk részletes információkat. „Az igazi ablak az fa”, minőségi fa- és fa-alu ablakok a hazai kortárs építészetben pályázati kiírás ismertetését, valamint a pályázat céljainak bemutatását Élő József építésztől hallhattuk, aki a CAN Architects Stúdió építésziroda társalapítója, valamint Pannonhalma város főépítésze.

A SZAKMAI KONFERENCIA FŐBB TÉMÁI

Az európai uniós előírásokkal harmonizálva, Németország felgyorsítja a nyílászárókra vonatkozó előírások szigorítását, kifejezetten koncentrálva a hőszigetelő képesség javítására. A korábban 2025–2027 között bevezetni kívánt szigorítások határidejét 2023-ra kívánják előrehozni. Az elmúlt évek tapasztalata alapján egyértelművé vált, hogy a németországi, majd európai ajánlások, szabványok nagyon gyorsan éreztetik hatásukat a hazai piacon is. Arról nem is beszélve, hogy szinte minden hazai, prémium minőséget gyártó vállalkozás exportra is készít ablakokat. Az UW értékekre vonatkozóan az eddigi elvárásokat tovább szigorítják. A pontos értékekről még folyik a vita, de az már tisztán látszik, hogy a 68 mm-es szerkezet mellett már a 78/80-as keresztmetszet sem lesz elegendő a jövőben. Továbbá a kétrétegű üvegezés már semmilyen formában nem felel majd meg. 2025 után pedig tovább szigorítanak az előírásokon, nagy valószínűséggel a 90-92-es vagy vastagabb, 106-os szerkezetek lesznek már csak megfelelőek az új szabvány szerint. További nehézséget okoz majd a szigorodó CO2-előírás, minek okán az alumínium, mint alapanyag is a perifériára kerülhet. Új alternatív szerkezetek és kompozit anyagok kerülnek majd előtérbe, valamint a fa-fa szerkezetek. Nyilvánvaló, hogy amennyiben ezek a szigorítások valóban érvénybe lépnek, az alapos újratervezést igényel majd a fa- és alu-fa ablakok gyártóitól.

Az indokok között egyébként elsősorban az orosz energiafüggőség felszámolása, a passzív ház irányába való orientáció, valamint az energia árak emelkedése szerepel. Nyilvánvaló, hogy az ablakgyártás minden komponensét érinteni fogja, ezek mértéke eltérő lehet, de a szerszámgyártás, az üveg, a fríz keresztmetszetek, az új típusú kompozit frízek, a vasalatok stb. mind új megvilágításba kerülnek majd.

TUDATOS DÖNTÉS: FA VAGY PVC?

A nyílászárók piacán sajnos látható tendencia, hogy a műanyag termékek egyre inkább kiszorítják a fából készült nyílászárókat. Sok érvet és ellenérvet felsorolhatunk mindegyik technológia mellett, de az biztos, hogy környezetvédelmi szempontból a fa nyílászárók gyártásának folyamatában sokkal kisebb ökológiai lábnyom keletkezik, mint a műanyag termékek gyártása során. A soproni rendezvényen levetítették a FAMASZ által készített kétperces kisfilmet, amely a tudatos döntés fontosságára hívja fel azok figyelmét, akik nyílászáró vásárlása előtt állnak. A videóban a képernyőt kettéosztották. A bal oldalon a fa kedvező tulajdonságaihoz kapcsolható grafikák jelennek meg, jobb oldalt a műanyagablak-gyártásból adódó, környezetkárosító hatásokat szemléltetik. Már az elején egy nagy tévhitet oszlatnak el a nézőben, miszerint a faablakok miatt rengeteg fát kell kivágni és ezáltal pusztul a bolygónk tüdeje. Egy optimálisan működő erdőgazdálkodásban a kivágott fák helyére újakat ültetnek, amelyek növekedésük során szén-dioxidot kötnek meg, fotoszin tetizálnak. Ezáltal kialakítható egy fenntartható körforgás. A műanyag újrahasznosítása viszont még mindig hatalmas probléma az egész világon. A műanyag gyártási folyamata az egyik legkárosabb folyamat, például a nagy dioxin-kibocsátás miatt. A dioxin rákkeltő vegyületcsoport, vegyipari melléktermék, mely szerves vegyületek klorid jelenlétében történő égésekor vagy klórtartalmú szerves vegyületek égésekor keletkezik. A dioxin egyike a legveszélyesebb környezeti mérgeknek, mely a fejlett világban komoly közegészségügyi gondokat okoz. A földgolyó minden részében megtalálható, jelen van a légkörben, a termőtalajban, a folyókban és a tápláléklánc minden egyes tagjában. Jelentős mennyiségű dioxint bocsátanak ki a vulkánok és az erdőtüzek is. Korántsem valami új keletű, mesterségesen kifejlesztett méregről van tehát szó. A műtrágyázás és a vegyipar fejlődése azonban jelentősen megnövelte a világban előforduló dioxin-vegyületek mennyiségét. A műanyagok legjelentősebb része olyan fosszilis tüzelőanyagokból készül, mint a kőolaj és a földgáz. Vagyis nem csupán a műanyag termékek gyártásakor, hanem már a szükséges alapanyagok kinyerésekor is jelentős mennyiségű üvegházhatású és egyéb káros gáz szennyezi a levegőt. Az olajfúrások során többek közt benzol, szén-monoxid és hidrogén-szulfid kerül a levegőbe. Ezen felül a műanyagok bomlásakor és elégetésekor is üvegházhatású gázok szabadulnak fel. A műanyag ablakok alapanyaga a kemény PVC. A polivinil-klorid, közismert nevén PVC vagy vinil, az egyik leggyakrabban használt műanyagfajtává vált. Számos terméket láthatunk körülöttünk: csomagolást, lakberendezési bútorokat, gyermekjátékokat, autóalkatrészeket, építőanyagokat, orvosi cikkeket és több száz egyéb terméket. Előnyei, hogy nagyon sokoldalú és viszonylag olcsó. De az ár, amelyet egy olcsó és ártalmatlannak tűnő PVC-ből készült termékért fizetünk, sokkal magasabb, mint amilyennek első pillantásra tűnhet.

Tetszett a cikk?