Termékszabványa a belsőtéri ajtónak is van!

A nyílászárók minősítésével foglalkozó első írásaim 2006-ban jelentek meg, amikor egész Európára érvényes, egységes előírást bevezető termékszabvány jelent meg az ablakok, erkélyajtók és bejárati ajtók vonatkozásában. Ennek a termékszabványnak már a második átdolgozása van érvényben MSZ EN 14351-1:2006+A2:2016^[1] jelzettel. Idén áprilisban azonban honosításra került a beltéri ajtók MSZ EN 14351-2:2019 jelű új termékszabványa^[2], amelynek hatálybalépése átírja a belsőtéri ajtókra vonatkozó szabályokat.

Az európai szabvány megjelenésével a magyar előírásokat tartalmazó MSZ 9386:1993^[3] és MSZ 9387:1993^[4] szabványt 2010-ben vissza kellett vonni és ezzel a belsőtéri ajtók szakterülete műszaki követelményeket leíró szabályozás nélkül maradt. Csupán az ismert terméktulajdonságok vizsgálati szabványai és értékelésükre használt fokozatok adtak lehetőséget az ajtók minősítésére, a műszaki jellemzők megállapítására. Az eljárásmódot azonban az 1999/93/EK Bizottsági határozat 1. melléklete rögzítette. (Lásd az 1. ábrán.)

1. ábra: Megfelelőség-igazolási módok és felhasználási területek ajtókra az 1999/93/EK határozat táblázatában

Jelenleg a jogszabályi alapot az építési törvény^[6] és annak végrehajtási rendelete^[7] jelenti, melynek 6. pontja kötelezi a gyártókat teljesítménynyilatkozat kiadására a Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ) alapján.

Az európai szabványügyi testületben a 2009 óta folyó, lobbiérdekek miatt elhúzódó egyeztetések végére pont került, és most, 2019 áprilisában került honosításra a beltéri ajtók MSZ EN 14351-2:2019 jelű új termékszabványa^[2], mely azonban még nem kapott harmonizált státuszt az Európai Unió NANDO szerverén^[9]. Ennek hatálybalépése átírja a belsőtéri ajtókra vonatkozó szabályokat, mert akkor lehetséges lesz CE-jelöléssel forgalomba hozni és egész európai piacra gyártani a belsőtéri ajtókat.

A beltéri ajtók termékszabványa azonban nevesíti a felhasználási módokat és meghatározza az egyes módokhoz az igazolandó termékjellemzők körét is. A szabvány bevezetője tisztázza a különleges elvárásokat a füstgátló és tűzgátló ajtók esetére, melyre együttesen alkalmazandó az EN 16034 szabvány^[5] .

Az ajtók alkalmazása belső térben lehetséges

• menekülési útvonalon /„a) felhasználás”/;
• különleges követelménynek megfelelő módon /„b) felhasználás”/;
• csak közlekedésre/összeköttetésre /„c) felhasználás”/.

Az egyes jellemzőkre a felhasználás módjától és a szerkezeti kialakítástól függően (pl. üvegajtó) vonatkoznak előírások.

Az egyes jellemzőket vizsgálatokkal kell igazolni. A „c” felhasználást” – csak belső közlekedési célú ajtó esetén – a gyártó is igazolhatja a vizsgálati szabványok alapján (4. megfelelőség-igazolási mód). A különleges követelményeknek való megfelelés igazolására szolgáló vizsgálatok esetén azonban akkreditált laboratóriumban elvégzett vizsgálatokra van szükség és üzemi gyártás-ellenőrzési rendszerrel kell dokumentálni az azonos kivitelt (3. megfelelőség-igazolási mód). Az életvédelmi célú felhasználás esetén ezeken felül tanúsító szervezet felügyeletére is szükség van (1. megfelelőség-igazolási mód).

Legegyszerűbb esetben, a két helyiség közötti nyílást lezáró ajtóról („c” felhasználás) a teljesítménynyilatkozatban elegendő nyilatkozni a veszélyesanyag-kibocsátásról, törés eshetősége esetén (pl. üvegezett ajtó) az ütésállóságról, az anyagok tűzzel szembeni ellenállásáról és az ajtó méreteiről.

A vizsgálható, termékcsoportra vonatkozó alapvető jellemzőket a következő táblázatban foglalhatjuk össze. (Lásd a 2. ábrán.)

2. ábra: Jelmagyarázat: (X) kötelezően vizsgálandó, igazolandó – alkalmazástól, beépítéstől függően

A szabvány „ZA” melléklete a felhasználási módokhoz közöl egy teljesítménynyilatkozat sablont is, melyet a gyártóknak a teljesítményjellemzők megadásához figyelembe kell venniük. A „B” mellékletben közli az egyes tulajdonságok megállapításához szükséges vizsgálati minták számát és a vizsgálati eredmények értelmezhetőségének határértékét. A „B.2” mellékletben található táblázat több ajtókialakítás változathoz közöl léghanggátlási értékeket. Hasonló módon, hasznosan forgathatók a „B.3”, „B.4”, „B.5” melléklet táblázatok, melyek hőátbocsátási értékeket közölnek az ajtó szerkezeti felépítése alapján. Érdemes tehát megismerkedni a szabvány tartalmával, mely a Magyar Szabványügyi Testület honlapján keresztül beszerezhető angol nyelvű kiadványként (www.mszt.hu).

A témához kapcsolódó hír, hogy kidolgozásra került Magyarországon az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság által készített új építésügyi Műszaki Irányelvek, köztük a belsőtéri ajtók beépítési előírásai. Ezek jóváhagyás után hamarosan publikálásra kerülnek.

A téma iránt érdeklődők további információkat találhatnak a faipar. hu portál cikkarchívumában és az ÉMI Nonprofit Kft. honlapján (www. emi.hu) a Tudásbázis menüpont alatt található Publikációk között értelemszerű keresőszók használatával. Az idei építőipari szakkiállításra összeállított EMILI tájékoztató kiadványok is (www.emili.hu) segítséget adhatnak a további információszerzéshez.

A szerző az ÉMI Nonprofit Kft. szakértő mérnöke, műszaki szakértő (MMK-13-4917), igazságügyi szakértő (IM 010781,) e-mail: ipapp@emi.hu.

További információk, szabályozások, források, irodalomjegyzék:
^[1] MSZ EN 14351-1:2006+A2:2017 jelű Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók című termékszabvány (Angol nyelvű)
^[2] MSZ EN 14351-2:2019 jelű Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 2. rész: Beltéri ajtók című termékszabvány (Angol nyelvű)
^[3] MSZ 9386:1993 jelű Ajtók műszaki követelményei című szabvány (Visszavont: 2009.03.01-től)
^[4] MSZ 9387:1993:2011 jelű Ajtók minősítése és minőségtanúsítása című szabvány (Visszavont: 2009.03.01-től)
^[5] MSZ EN 16034:2015 jelű Bejárati ajtók, ipari, kereskedelmi, garázsajtók és nyitható ablakok. Termékszabvány, teljesítményjellemzők. Tűzállósági és/vagy füstgátlási jellemzők című szabvány (A szabványok megrendelhetők: www.mszt.hu)
^[6] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
^[7] 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól
^[8] A Bizottság 1999/93/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/1986 EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az ajtókra, ablakokra, ablaktáblákra, zsaluziákra, kapukra és a hozzájuk tartozó vasalatokra vonatkozó igazolási eljárásáról – (módosítva a 2011.04.18. Határozattal)
^[9] Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról (CPR) (A jogszabályok aktuális állapota letölthető: www.njt.hu)
^[10] New Approach Notified and Designated Organisations (NANDO) – az Európai Bizottság számítógépes információs rendszere – harmonizált szabványok, bejelentett szervezetek (A szerver elérhetősége: ec.europa.eu/growth/tools-databases/nando/)

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?