Egzóta fa alapanyagok: Ramin

A Thymelaeaceae (Gonystylaceae) családba tartozó Gonystylus nemzetségben van még egy sor további faj, közülük a G. bancanushoz hasonló ipari jelentőségű a gonystylus macrophyllum, melyet ramin-batu-nak is neveznek, Európában szintén ramin néven ismert. Különösen a Salamon-szigeteken termelik ezt a fát, ahol ainunura, latareko, petata és fungunigalo névvel illetik.

Előfordulás

Általánosságban a gonystylusfák természetes elterjedési területe a Csendes-óceán teljes délkelet-ázsiai térsége, ezen belül a fő termőterületek Borneón és Nyugat- Szumátrán vannak. De találhatók különböző raminfajok a Maláj-félsziget nyugati partján is, a Fülöp-szigetekhez tartozó Luzon és Midoro szigeten és további szigetcsoportokon, mint pl. Nikobar, Fidzsi-szigetek.
A gazdaságilag legjelentősebb termőhelyei Kalimantan, Sabah és Sarawak folyódeltavidékei, illetve édesvízi mocsaras erdeiben vannak. Az ottani, parti vegyes állományokban ez a fa részben fő fafajnak számít. Ezzel együtt ma sem létezik végérvényes felmérés az összes ramin-előfordulásról, illetve a dipterocarpuserdőkben való részesedése sem ismert még.
Az első kitermelési területe Sarawakban volt a Rajang folyó deltájában. A folyótorkolattól mintegy 15 km-re van Tanjong-Mani kikötőhely, ahonnan az első rönk- és fűrészáru-szállítmányokat exportálták.
Miután a fákat ártéri területen termelik ki, a döntéshez nem mindig használható fűrész, az rendszerint fejszével történik. A gépjárművel történő elszállítás sem lehetséges, ez egyfajta csúszótalpakon történik a legközelebbi iparvasút-állomásig.

Faanyagleírás

Rendszerint egyenes, karcsú, hengeres növésű fák, melyeknél a törzs tövénél sem látszanak gyökérkiindulások. Évgyűrű- hullámosodás vagy csavart növés csak egyedileg fordul elő. Amúgy ezeknek a fáknak nem nagy az átmérője; 50 és 90 cm között mozog, és ennek megfelelően közép- és fejvágásnál 30–40 cm az átmérőjük. Ezeknek a mintegy 30 m összmagasságot elérő örökzöld fáknak az első ágkinövése 12–16 m-nél kezdődik. A törzseket finom pikkelyes, szürke, kissé vastag, belül rostos kéreg borítja. A törzsek felületén szórványosan előfordulnak kis, hegyes, szemölcsszerű kinövések. A mintegy 6 cm vastag szijácsot egy sárga színeződés miatt alig lehet a geszttől megkülönböztetni. A száradás folyamán a fa színe majdnem fehér lesz, ám az ezt követő intenzív fény hatására ez világossárgára változhat. A világos színezetnek azonban két korláta is lehet:
1. Ha a fűrészáru műszárítását nem elég gyorsan végzik vagy a rönköt túl sokáig tárolják párás melegben, akkor ideális támadási felületet nyújt a kékgombáknak, melyek nagyon gyorsan elszíneződést okozhatnak. Továbbá fennáll a rönkfáknál gyakori jelenség is, amikor adott körülmények között a még álló törzsben egy ún. „belső kékülés" lép fel, melynek létrejöttét tudományos pontossággal még nem vizsgálták meg.
2. Amikor a törzsek erősek és nagyon idősek, a legbelső geszttartományban sötétbarnától a feketéig terjedően elszíneződött zónák keletkezhetnek, melyek később zöldesnek látszanak.

A raminnak közepesen nagytól durváig terjedő, egyenletesen elosztott pórusai vannak, egyesével és 2–3-as csoportokba sugarasan rendezve. A tracheákban elkülönült, sötétebb beágyazódások alakítják a fa hosszmetszetének képét. Az évgyűrűk jelentéktelenek, jó néhány származéknál csak a csíkos mintázatról ismerhetők fel. A nagy számban előforduló tárolósejtek homlokmetszetben körbeveszik a tracheákat, kétoldalas kialakulással. A nagyon finom (0,05 mm vastag), heterogén alsó bélsugarak (mm-enként 9–12) csak matt tükörként vehetők észre. A ramin egy különösen egyenes és egyöntetű rostfelépítésű fa, a váltakozóan csavart növekedés nagyon ritka kivétel. Ennek megfelelően egy nagyon egyszerű fának tekinthető, melynek textúrája semmi különös rajzolatot nem mutat. A friss fának kellemetlen szaga van, mely a szárítást követően elszáll. Súlya légszárazon mintegy 660 kg/m3; ezzel szemben a friss rönkfánál mintegy 930 kg/m3 szállítási súllyal kell számolni. A gonystylus macrophyllus (ramin batu) lényegesen nehezebb, és nagy süllyedése miatt nem úsztatható. 12%-os nedvességtartalomra való szárításnál 2,4% radiális és 6,4% tangenciális zsugorodást állapítottak meg.

Megmunkálás és felhasználás
 

Szilárdsági tulajdonságai a juharhoz és nyírhez hasonlíthatók, nagyjából ugyanabba a fajsúlycsoportba tartozik.
A szokásos kézi és gépi szerszámokkal történő megmunkálása nem okoz alapvető nehézségeket. Nagyon sima felületek, és átlagon felüli sarokélesség érhető el. Egyedül a fűrészüzemben kell figyelni a fűrészlapokra a gumigyanta-tartalma miatt. Minden fakötés jól tart, de a repedések elkerülése végett célszerű az előfúrás.
A száradás gyorsan megy, ha a folyamatot l ½’ vastagság felett is nagyon kíméletesen vezérlik, mert kisebb a zsugorodási anizotrópia hatása. Ajánlott a szárítás magas nedvességtartalomnál történő megkezdése is, mert egyébként könnyen vég- és felületi repedések keletkezhetnek. A ramin jó bevonathordozó. Beltéri felhasználásnál minden szokásos, színtelen és színezett lazúrbevonat, csakúgy, mint az átlátszó és fedőlakkok alkalmazhatóak. Kültéri felhasználás esetén mélyre behatoló vegyi védőkezelés szükséges, de ezzel együtt a kültéri felhasználás nem ajánlott.
A raminfát mintegy 20 éve importálják rendszeresen Európa számos országában (elsőként Olaszországban és Angliában) miután az már ezt megelőzően Ausztráliában ismertté és megbecsültté vált. Alkalmazásának súlypontja a lécgyártás, főképp képkeret-, tapéta- és függönylécnek. Mivel erre a célra szinte az egész világon használnak ramint, beszerzése néha problematikus, termőhelyei Indonéziában és Malajziában nem képesek a világpiac óriási igényét kielégíteni. Az európai fa képkeretpiac 70–80%-ban ezen fafajt használja alapanyagnak. Ezért 2005-ben a Gonystylus nemzetségbe tartozó fafajokat nemzetközi védelem alá helyezték (CITES II.)
Az egyéb, profilléces belső takarásokat is a legjobb raminfából készíteni, ha világos fát szeretnénk.
Használható még padlónak, domborlécnek, szerszámnyélnek, díszborításnak, bútorelemnek és ajtónak is. Jelenleg a ramint a limbafa helyettesítőjeként furnérnak is késelik, de a gyenge rönkátmérő miatt a kihozatal nem kielégítő.

Zoltán György
Zol-Gém Kft.

Forrás: Schütt-Weisgerber-Schuck-Lang: Bäume der Tropen



 

Tetszett a cikk?