Egzóta fa alapanyagok: Okoumé

Előfordulás

Az okoumé egyike annak a kevés trópusi fafajnak, melynek a termőterülete egész pontosan behatárolható. Ez ÉK-től eltekintve kiterjed Gabon legnagyobb részére, Egyenlítői-Guineára, Dél-Kamerunra, valamint Közép-Kongó nyugati részét foglalja magába. A gaboni erdők egyharmada okouméállományokból áll, kétharmada egyéb fafaj. Régebbi adatok szerint Gabon teljes fatartalékát jelenleg 300 millió m3-re becsülték, melyből 100 millió m3 volt okoumé. Bár az okoumé ezen az egész vidéken uralkodó, vannak olyan régiók, ahol koncentráltabb a megjelenése. Ilyenek például az örökzöld esőerdők és az esőben zöld párás szavannaerdők, valamint a folyamvidékek, ezen túlmenően a szavanna- és parti erdők és a csatlakozó galériaerdők gazdagok okouméban. Jó regenerálódó képessége okán a nomád törzsek után maradt irtásokon gyorsan megtelepedett, ilyen helyeken sűrűsége a 40–50 törzset is eléri hektáronként, az érintetlen helyeken ez a szám 1–3/ha.

Fa(növény)leírás

30–40 m átlagos magasságával az okoumé a nyugat-afrikai esőerdők legtermetesebb fái közé tartozik. Kedvező, világos termőhelyeken magassága gyakran a 60 m-t is eléri, a törzsátmérő 60, 100–180 cm.
A többnyire hengeres és egyenes, akár 30 m-ig ágmentes törzsnek golyó alakú koronája van. Tipikusak az igen keskeny, más trópusi fákkal szemben kevésbé kihangsúlyozott gyökérfők, melyek legfeljebb 3 m magasságig nyúlnak fel. Gazdasági hasznosíthatóságát illetően két nagyon fontos tulajdonsága van: egyrészt az okoumé meglehetősen zárt állományokban fordul elő, mely a trópusok gazdag vegetációjában ritkaságnak számít, másrészt messzemenően hengeres törzsformája és méretei miatt igen kedvező furnérfának.
A törzset eleinte világosszürke, szürkés- vöröses, sima, 0,5–1 cm vastag kéreg borítja, mely struktúrájában némiképp a bükkére hasonlít; gyakran vannak rajta szürke zuzmófoltok. A vöröses színű törzsbevágás szemcsés felületű, ennek során egy erősen terpentinszagú, szürkés gyanta folyik ki.
A hasznosítható törzshosszak legfeljebb 15 m-t érnek el. A leggyakoribb alakhibák a görbülések, a struktúrában termőhelytől függően laza vagy bolyhos geszt fordulhat elő.

Fa(anyag)leírás

A többnyire fehéres/világosszürke szijács (3–12 cm) világos színe által elkülönül a geszttől. A szabadon vagy mocsaras vidéken növő fák szijácsképzése erősebb, a szijács akár az átmérő 15%-a is lehet. A geszt egységes, többé vagy kevésbé sötét rózsaszín/lazacvörös színű, mely esetenként a szürke és vörösesbarna között is váltakozhat. Különbséget tesznek a fehér, többnyire könnyebb, és a vöröses fa között, ez utóbbi keményebb és szilárdabb. Szürkés elszíneződés előfordulhat, de ha nem látható helyeken alkalmazzák, ennek nincs minőségi hátránya. Egyes származékoknak a világosabb és sötétebb évgyűrűk által nagyon finom sávozása van, jellegzetes a frissen vágott felület selymes fénye. Gőzölve az okoumé egy világos-vöröses barna tónust vesz fel, mely távolról a mahagónira hasonlít.
A számos, közepes nagyságú egyenletesen egyesével elosztott, ovális tracheák gyakran enyhén telítettek és többnyire szabad szemmel felismerhetőek. A khayával ellentétben nem tartalmaznak alapelemeket.
Hosszanti metszetben részben feltűnően csavart pórusbarázdának látszanak, parenchyma csak kis mennyiségben, a tracheák peremén van, néhány sejtre korlátozva. A heterogén, finom bélsugarak szinte mind 2 sejt szélesek és mintegy 13 sejt magasak.
A bélsugárélsejtekben a minden burseraceae-ra jellemző, tipikus, vöröses kovakőkristály zárványok vannak, mely a szerszámok élét igen gyorsan tompítja. Tangenciális vágási felületen sötétebb színük által a bélsugarak jól láthatóak. A nagyon egységes kinézetű homlokmetszetben a némiképp sötétebb késői pásztában az évgyűrűk gyengén kivehetően ismerhetők fel.
Anatómiai felépítését tekintve az okoumé a legegységesebb, legegyenesebb rostú fák közé tartozik, minden építőeleme szabályos felépítésű és elrendeződésű. Ezzel együtt néha előfordul szálkásodás, továbbá bizonyos termőhelyeken csomósak a törzsek, mely a furnérgyártás szempontjából hátrányos.
Az okoumé nyers sűrűsége (q12) 380–530 kg/m3, a friss rönkfa berakási súlya 580–630 kg/m3. A térfogat-zsugorodás 9,7% körül van (tangenciális = 6,0%, sugár = 3,5%).

Feldolgozás és felhasználás

Bár az okoumé könnyű fának számít, szilárdsági tulajdonságai közepesek. A fa szabadon és kamrában is jól szárítható, vetemedésre csak kevéssé hajlamos, szárítás után jól tartja magát. Az okoumé nem időjárásálló, viszont az ugyanilyen alacsony súlyú egyéb trópusi fákhoz képest feltűnően csekély a gomba- és rovarfertőződésre való hajlama, kedveltségének ez a fő oka. Az okouméfa fő károsítói egyrészt a cerambycidák, ipidák és platypodidák, másrészt a brakkvízben (félsósvíz) tárolt törzsek esetében a fúrókagylók. A fa megmunkálása összességében nem okoz különösebb nehézségeket. Fűrészeléshez szélesen kihajtogatott, keményfém bevonatú fűrészlap ajánlott a kristályos zárványok miatt. A fa nehezen hasítható, és a gyaluláshoz is jól beállított kés, nagy figyelem kell. Ezzel szemben késelésnél és hámozásnál – többnyire körkörösen hámozás – a fa egyszerű és egységes felépítése miatt nincsenek nehézségek.
A frissen beérkezett okouméfa akár gőzölés nélkül is hámozható, egyébként max. 2–2,5 napi, 90–95°C-on történő gőzölés ajánlott.

Nagyon egységes szerkezete miatt a rétegeltlemez-gyártáshoz nagyon keresett fafaj, konkurense az ázsiai vörös meranti/ lauan fa (shorea spp.). A fa jól csiszolható és könnyen enyvezhető, a szegelések és csavarozások is jól tartanak, bár némileg hajlamos a hasadásra. Az okoumé felületkezelhetősége jó, finom csiszolás után selymesen fénylő felülete van.
Az okouméfa túlnyomó többsége a furnériparban kerül felhasználásra, a rönkfaexport 95%-a rétegeltlemez-gyártásba kerül, főként Európába. Az előállított furnérok hajlíthatóak, nem hasadozottak és nagyon egyöntetűek.

Export- és importgazdaság

Az okoumé kivitele Gabon akkori francia kormányzójának köszönhetően már a XIX. század végén megkezdődött. Ezt követően az export viharos fejlődésnek indult. 1991-es adatok szerint Gabonban 850 000 m3 okoumét vágtak ki, melyből 750 000 m3 exportálásra került.

Zoltán György

Zol-Gém Kft.
Forrás: Klaus-Günther Dahms: Afrikanische Exporthölzer

Tetszett a cikk?