Egzóta fa alapanyagok: Kosipo

Előfordulás

A kosipo egy nem túl gyakori entandrophragmafaj, fő termőterületei Elefántcsontpart, Közép-Nigéria és Kamerun. Egyesével, elszórtan az egész guineai partvidéken, egészen Ugandáig megtalálható. A félárnyékban élő, lassú növésű kosipo a nedves szavannák szárazabb termőhelyeit kedveli.

Fa(növény)leírás

Mint minden entandrophragmafaj, ez is nagy, jó növésű fa, magassága 40–50 m. Külső megjelenésében a kosipo annyira hasonlít a sapelli és sipo fákra, hogy még a tapasztalt afrikai szakértők sem mindig tudják tévedés nélkül megkülönböztetni. A felfelé hosszan ágmentes, igen egyenes és hengeres törzsek átmérője gyakran a 2 m-t is eléri, a hasznosítható hossz nem ritkán 25 m. A gyökérfők, különösen az erősebb fáknál, messze a talajszint fölé nyúlnak. A fának vastag, némiképp rostos, pikkelyes, szürkés kérge van, bevágásnál többnyire vöröses, gumiszerű folyadékot választ ki. A kéreg jobban hasonlít a sapellire, mint a sipóra.

Fa(anyag)leírás

Első ránézésre a fa hasonlít a sipo és sapelli/aboudikrou fajokra, azonban közelebbről megvizsgálva, szabad szemmel és mikroszkóp alatt is jól megkülönböztethető.
Az általában véve teltebb, mélyebb színe mellett az is segít az osztályozásban, hogy ennél a fánál hiányzik a sapelli tipikus, cédrusjellegű illata. A kosipofának a felülete is sokkal érdesebb. A 2–5 cm vastag, szürke-sárga szijács élesen elválik a sötétvörös-barna geszttől, napvilágon még tovább sötétedik és gyakran ibolyabarna lesz.
A durva, szabályosan elosztott vagy radiális csoportokba rendeződött pórusok száma nem túl nagy, részben sötét, gyantás ingredienseket tartalmaznak. Az évgyűrűk csak gyengén felismerhetők. A pórusbarázdák durvábbak és ezért jobban láthatók, mint más entandophragmafajok esetében, gazdagon körül vannak véve parenchymás raktározószövettel, mely a tracheákat egymással összekötő, tangenciális szalagokat képez. Ezek radiális metszetben finom vonalaknak látszanak, egymástól 1-2 mm távolságban, tangenciális metszetben határozott erezetként ismerhetők fel. A számos, heterogén bélsugár mérsékelten vastag, nagyító nélkül nehezen látható, a fa sötét színe miatt nem markáns a megjelenésük, bár adott körülmények között határozott tükröt képeznek. Ugyanolyan színűek, mint a parenchymaszalagok, ezért a fának hálós kinézete van.
Összességében a kosipofa egyenes rostú. A nemritkán előforduló csavart növés dekoratív sávozást hoz létre.
Ez egy közepesen kemény és nehéz fa, a struktúrája eléggé durva. Átlagos térfogatzsugorodása 12% (húr=6,0%, sugár= 4,3%). Sűrűsége 690 kg/m3 (u=12%) körül ingadozik. A friss rönkfa berakási tömege 950 kg/m3 felett van.

Feldolgozás és felhasználás

A kosipo eléggé rugalmas, könnyen hasítható, harántirányú húzószilárdsága közepes.
Műszárítását igen figyelmesen kell vezérelni, utána feszültségkiegyenlítés szükséges a vetemedések és a deformációk elkerülésére. Míg a frissen kivágott fa csak mérsékelten időjárás- és rovarálló – vegyszeres kezelésre nincs szükség –, a száraz fa teljesen immunis a legtöbb fakárosítóval szemben, és kiemelten tartósnak számít. Keményfém lapkás szerszámokkal a kosipo gépileg és kézileg is jól megmunkálható, a szilikátzárványok miatt a fűrészek élét hamar kiveszi. Jól fúrható, gyalulható, esztergálható és csiszolható, marásnál azonban a homlokfelületen hajlamos a szilánkosodásra a szegélynél. Jól csavarozható, szegelhető és enyvezhető, a kötések jól tartanak. Miután a struktúrája durvább, mint az összes többi entandrophragmafajé, kevésbé alkalmas polírozásra és lakkozásra, a pórusok gyantatartalma hátrányos. Külső felhasználásnál a kosipo felületkezelésére alkid- vagy epoxigyanta-alapú lakkok, lazúr- és fedőfestékek ajánlottak. Figyelni kell az optimális nedvességtartalomra (12–14%), célszerű pórustöltést végezni.
A kosipo egyaránt alkalmas belső és külső felhasználásra; parkettaként, lépcsőként és korlátként már jól bevált. Kedvelt a műbútorasztalos-iparban, lágy, sötét tónusa és gyakran érdekes rajzolata miatt az ajtó- és bútorgyártásban pedig mint késfurnér használatos.

Export- és importgazdaság

A rönkfa fő exportőrei a '70-es években Ghána és Elefántcsontpart voltak, később Libéria is csatlakozott. Ghánában ma már kiviteli tilalom van a rönkfára. A fűrészárut csak kis mennyiségekben importálta Anglia, Franciaország és Németország. A különösen nagyméretű furnérrönkök fő vevői Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Németország voltak. Ezzel együtt még manapság is előfordul, hogy a sapelliszállítmányokban kosiporönkök is találhatók.
A kosipo rönkfát nehéz súlya miatt nemigen lehet úsztatni, ezért kitermelése a többi trópusi fához viszonyítva gyakran költségesebb.

Zoltán György

Zol-Gém Kft.
Forrás: Klaus-Günther Dahms: Afrikanische Exporthölzer

Tetszett a cikk?