Egzóta: Framiré

A főként Németország által importált limba (terminalia superba) megnevezései az afrikai nyelvhasználatban a következők: Elefántcsontparton fraké, Nigériában fehér afara, Egyenlítői- Guineában és Kongóban limbo. Az itt leírásra kerülő framiré (terminalia ivorensis) további kereskedelmi nevei: Libériában deohr, Elefántcsontparton agru, Ghánában emeri és idigbo, Nigériában szintén idigbo és fekete afara, itt a „fekete” nem a fára, hanem a kéregre vonatkozik. További, bennszülöttek által használt nevek: bajii, bassi, bona, cauri, onidjo, kokango, m’boti, treme – treme néven Amerika importálja –, és lidia. A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy Nyugat-Afrikában még egyéb terminalia-fajok is vannak, így pl. a t. macroptera és t. taxiflora Nigériában, vagy a t. altissima, mely utóbbi nagyon hasonlít a t. superba-ra, és esetenként fraké néven kerül piacra.

ELŐFORDULÁSA
A framiré a guineai örökzöld nedves erdők és szavannák tipikus lombhullató fája. Termőterületei Guineától egészen Kamerunig terjednek. Előfordulása különösen Elefántcsontpartra, valamint Ghánára és Dél-Nigériára koncentrálódik. Nem ritkán a másodlagos (szekundér) erdőkben is megtalálható.

FA (NÖVÉNY) LEÍRÁSA
Ez egy többnyire egyenes és hengeres növésű fa, erős gyökérfők nélkül, az esős és száraz évszakoktól függően hullatja lombját, tekintélyes, 50 m magasságig nő. Az aszimmetrikus (keresztmetszetben csillagszerű) növésű törzsek 30 m-ig is ágmentesek lehetnek. A kivágásra érett fák átmérője 60–100 cm. Az idősebb és erősebb fák a törzsfelfutásnál hajlamosak a belső korhadásra, ezért a döntést egy-két méterrel magasabban célszerű elvégezni. Idősebb fák esetében a szabad geszt merev törékenysége nem ritka, váltakozóan csavart növés is előfordul. A kéreg csak 1–2 cm vastag, sötétbarna és hosszában barázdált. A bennszülöttek a kéreg levéből egy sárga, gyógyhatású tinktúrát állítanak elő. Az utóbbi években a framiré ültetvényes termesztése is sikeresnek bizonyult.

FA (ANYAG) LEÍRÁSA
A keskeny (többnyire 5 cm, ritkábban 10 cm vastagságig terjedő), sárgás szijács nem nagyon feltűnően válik el a jobban halvány fakó zöld – sárgás geszttől. Ez utóbbi később sárgára, világos sárgásbarnára sötétedik be. A gesztben – különösen az elefántcsontparti és ghánai származékok esetében – alkalmanként előfordulhatnak 0,5 mm széles barna csíkok, melyek furnérnak való feldolgozáskor nem igazán kívánatosak. A többi származék is kifejezetten szép rajzolatú, és szívesen dolgozzák fel furnérként. A számos, nagy és ovális pórus egyesével vagy párosával szétszórt-gyűrűs elrendeződésű, részben elzáródottak, és homlokmetszetben jól felismerhetőek.

A jól kivehető évgyűrűhatárokon sűrűsödnek, így minden vágásirányban jól megkülönböztethetőek. Hosszmetszetben a tracheák jól kivehető, többnyire csavart pórusbarázdáknak látszanak. A tracheákat csak mikroszkóppal felismerhető parenchymális tárolósejtek veszik körül világos, keskeny gyűrűkben, miáltal a pórusperem színezetet kap. A nagyon finom, részben csavart bélsugarak a fa képét csak kevéssé befolyásolják, radiális metszetben alig észrevehető alsó tükröt képeznek. A framiré a limbától a tangenciális, pórusokhoz kapcsolódó parenchyma szalag részek hiánya miatt is különbözik. Általánosságban a framiré egy egyszerű, egyenes rostú fa, közepesen durva struktúrával. Nyerssűrűsége (Q12) 0,5–0,6 g/cm3 k özött m ozog, a berakodási súlyt mintegy 780 kg/m3-rel lehet számolni. Az átlagos térfogat-zsugorodás (ßv) 9,9% (ßt=5,5%, ßr=3,7%).

FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA
Ennek a közepesen kemény, átlagos nehézségű, homogén és nyugodtan nőtt fának – a tölgyhöz (quercus robur) hasonlóan – jók a mechanikai szilárdsági tulajdonságai, bár puhább, és kevésbé ütésálló. Könnyen hasítható. A framiré természetesen és kamrában is jól szárítható, fűrészáruként és furnérként csak kevéssé vetemedik. A nagyobb méretű rönkök ezzel szemben hajlamosak a szijács és geszt közötti gyűrűs szétválásra. Fűrészáru esetén ajánlott a végek kis deszkákkal történő összeszegelése, a homlokrepedések megakadályozása miatt. A szijács meglehetősen hajlamos a kékgomba, valamint a lyctus- és termeszfertőzésre, ezért döntés után az exportáru azonnali védőkezelése szükséges. Raktározás esetén gondosság és folyamatos ellenőrzés ajánlott. Kézi és gépi megmunkálása nem okoz különösebb gondokat, az élek csak mérsékelten kopnak.

A framiré jól enyvezhető, felületkezelhetősége is jó. Ahhoz, hogy jellegzetes kinézetét megőrizze, natúr kezelés szükséges. A framiré jól festhető, külső alkalmazásra átlátszó lakkok ajánlottak, a lazúrok is beváltak. Belül pácok, lakkok, színtelen lazúrok vagy folyékony viaszok is használhatók. Hántoló vagy késelő furnér előállítása esetén a limbához hasonlóan viselkedik, de a nedves furnért azonnal szárítani kell. A csavarozott, szegelt vagy csapolt kötések könnyen létrehozhatóak és jól tartanak. Ezzel együtt a vastartalmú fémekkel történő érintkezés korróziós foltokat okozhat, ezért pl. konyhai felhasználásra nem alkalmas. A friss fa sárgára színeződik, a nedves furnért azonnal szárítani kell. A framiré egyike a legjobb szerkezeti fáknak, és csakúgy mint a limbát, tömörfaként külső és belső építésre is használják, ilyen tekintetben Angliában és Olaszországban nyert jelentős teret. Hangszerek készítésére, de betonzsaluk vagy vagonok gyártására is jó.

ÜLTETVÉNYGAZDÁLKODÁS
A helyi igények kielégítésére a framirét eredményesen termesztik ültetvényes formában az egész Nyugati-parton. Az ültetvények kiterjedése mintegy 80 000 ha-ra becsülhető, ám ez folyamatosan növekszik.

EXPORT- ÉS IMPORTGAZDASÁG
Az európai import jelentős, bár a felhasználása országonként igen eltérő. Ghánából tiltott a rönkfa exportja. Átlag 60–70 cm átmérővel, 5 m-től felfelé szállítják.

Zoltán György

Tetszett a cikk?