CLT/XLT – A keresztrétegelt falemez

Nyugat-Európában már hódít, itthon még csak szakmai berkekben beszélgetnek róla. Természetes megjelenésű, mint egy gerendafal, de gyorsan és precízen építhető, mint a panelos szerkezetek. Tűzállósága és teherbírása új dimenziót nyit a faépítészetben: a magasságot. Méghozzá eddig elképzelhetetlen magasságot: Londonban 10, a norvégiai Bergenben 14 emeletnél járnak, Bécsben pedig egy 24 emeletes, 84 méter magas épületen dolgoznak a szakemberek. Mindezt fából. Pontosabban keresztrétegelt falemezből, amit az angol nevének rövidítéséből XLT/CLT néven is ismerhetünk.

Cross Laminated Timber (CLT vagy XLT rövidítéssel), vagyis keresztrétegelt fa – ez lehet a faépítészet új anyaga, ami meghatározza a fa térnyerését a 21. sz. építészetében. Tulajdonképpen egy olyan rétegelt lemezről van szó, amiben az egymást keresztező szálirányú rétegek nem furnér, hanem deszka vastagságúak, a lemez pedig akkora, hogy fal- vagy födémelemeket lehet belőle készíteni.

CLT-lemez (forrás – hybrid build company)

Magyarországon egyelőre néhány olyan cég jelent meg, akik külföldön előregyártott elemekből vállalják családi házat építését CLT-ből. Kifejezetten a nyers alapanyagot nem forgalmazzák, gyártó vállalkozás létesülésében pedig – ismerve a magyar építőfa-ellátás jellegzetességeit – hosszú távon is csak fenntartásokkal reménykedhetünk. Pedig az európai szabványharmonizáció révén a gyártás műszaki feltételei már hozzáférhetők. Az MSZ EN 16351:2016 szabvány pontokba szedve ismerteti meg azokat a lényeges műszaki feltételeket, melyek betartásával a keresztrétegelt fa gyártható. A termék megfelelőségét ugyanis elsősorban a gyártásra vonatkozó minőség-ellenőrzési lépésekkel lehet biztosítani (alapanyag osztályozása, technológia felügyelete stb.). Aki ismeri a rétegelt-ragasztott tartók gyártástechnológiáját, az mindössze a lamellák préselésében fog különbséget találni. Be kell vallani, hogy ez rendkívül költséges különbség, hiszen a lemez jellege és mérete miatt speciális présberendezésre van szükség. A présgép valójában egy nagyon sűrű préskeretsor, ami nemcsak a lapok felületére, hanem az éleire is képes nyomást kifejteni. A háromirányú préselésre azért van szükség, hogy az alapanyagként szolgáló lamellák (hossztoldott, gyalult, felületükön beragasztózott deszkák) hézagmentesen illeszkedjenek egymáshoz.

A CLT-lemez és az RR-tartó rétegeinek elrendezése

Az alapanyag rendszerint lucfenyő (a gyártáshoz C20 vagy C24-es anyagminőséget használnak, ami a faanyag hajlítószilárdságát jelöli), de bizonyos gyártók használnak jegenye-, erdei-, sőt, kérésre vörösfenyőt is. Ragasztóként poliuretán ragasztókat alkalmaznak, melyek nyitott ideje pár perctől egészen egy óráig is választható. A nyitott idővel együtt sajnos a présidő is növekszik, a lamellák ékcsapos hossztoldásánál ez nem akadályozza a folyamatos gyártást, de a táblákhoz 2–3 óra présidő is szükséges lehet.

CLT-prés (forrás – lkt center)

A hozzánk legközelebb található osztrák KLH® cégnél az elérhető méretek 2,40~2,95 m szélesség, 16,50 m hosszúság, és rétegszámtól függően 6–32 cm vastagság. Mivel a táblaméretet a prés mérete határozza meg, hozzávetőlegesen ilyen mérethatárokat találhatunk más gyártók esetében. A gyártást Európa-szerte ugyanaz a szabvány szabályozza (az említett EN 16351), így a termék minőségében jelentős eltérésekkel nem kell számolnunk. A tűzvédelmi szabályok azonban különböznek az egyes országokban, viszont az egyre szaporodó külföldi példák segíthetnek ötleteket találni arra, hogy milyen trükkökkel lehet a lehető legjobban kihasználni a rendszerben rejlő lehetőségeket. A tűzvédelem központi kérdés, hiszen a fa valóban éghető anyag. Viszont a keresztrétegelt fa egybefüggő sík felülete rendkívül nehezen gyújtható lángra, a tömör anyag pedig jól számolható, egyenletes beégési sebességgel veszíti a keresztmetszetét. A legtöbb gyártó tervezési segédletekkel, vagy egyszerű ellenőrző szoftverekkel segíti a tervezők munkáját. Ezekbe bepillantva megállapíthatjuk, hogy a vastagabb lemezek extrém nagy teherbírással rendelkeznek, és a 90 perces tűzállósági követelményeket is teljesítik – úgy födém-, mint falszerkezetként beépítve. A megoldás tehát többek között abban rejlik, hogy azokon a helyeken, ahol nem éghető anyagot kell beépíteni (pl. menekülési útvonalként működő lépcsőház esetén), ott vasbeton vagy acél tartószerkezetet használ a tervező, míg a falemezek tökéletesen elvégzik a feladatukat ott, ahol megengedett éghető anyagok használata, de 30–60 vagy akár 90 perces tűzállóság a követelmény.

Acélszerkezetek a 10 emeletes Bayan Wharf-i irodaépületben (tervező – Hawkins & Brown)

A kiváló tűzvédelmi teljesítmény mellett ne feledkezzünk meg arról, hogy tömör falemezekről beszélünk. A keresztrétegelt fából készült épületek hőszigetelése és hőhídmentessége megfelel az azonos vastagságú boronafalas szerkezetének, de nem kell számolnunk a toldások légtömörségi hiányaival, és a fa harántirányú zsugorodásából származó mozgásokkal sem. A belső burkolatoktól függően kihasználhatjuk fal- és födémszerkezetek párafelvevő és leadó képességét, valamint azt az esztétikus megjelenést, amit csak a fafelületek tudnak biztosítani. Amennyiben más anyagokkal burkolnánk, úgy az ún. ipari minőséget érdemes választani, ami már olyan fahibákat, pl. göcsöket, kisebb repedéseket, gyantatáskákat is tartalmazhat, amelyek a megjelenést lerontják, de a teherbírást természetesen nem.

A keresztrétegelt fa kiválóan kombinálható más építőanyagokkal is. A magasház projektek tartószerkezeti rendszere rendszerint jelentős mennyiségben tartalmaz acélszelvényeket is. A keresztrétegelt fát előszeretettel alkalmazzák vasbeton-fa öszvérszerkezetű födémek alsó húzott öveként is, ráadásul nem csak faházakban. Az ilyen rendszerű födémet – a vasbeton kéregpanelos födémekhez hasonlóan – vasszereléssel előkészítve szállítják a helyszínre, majd az elemek bedaruzása után egyből betonozzák. Az előkészített táblákat előfeszítés céljából alátámaszthatják, de bizonyos esetekben a dúcolás el is hagyható, így rendkívül gyorsan és egyszerűen készülnek a födémszerkezetek.

Fa-beton öszvérfödém (forrás – structurecraft.com)

Családi ház méretben megszokott dolog a fa, mint tartószerkezet alkalmazása. A faépítészet Európa és a világ különböző országaiban erősebb vagy gyengébb hagyományokkal rendelkezik, de mindenhol ismerik és elismerik. Az új anyag inkább csak az építéstechnológia leegyszerűsödésében és a végtermék érezhető minőségnövekedésében hozott javulást. Közösségi épületek, irodaházak, társasházak, iskolák, kulturális és sportlétesítmények azonban a keresztrétegelt fa megjelenésével kapnak lehetőséget arra, hogy a családi háznál szigorúbb műszaki (különösen tűzvédelmi) követelmények között is hozzáférhessenek a fa, mint építőanyag kétségtelenül sokféle előnyös tulajdonságához.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?