A resak

A resak egy olyan fafaj, mely igen eltérő méretekben nő. Egy része kis fa, egy másik része pedig az 50 méteres magasságot is eléri. A resak esetében fennáll az a gyakran zavart okozó tény, hogy egy kereskedelmi famegnevezés három különböző nemzetségre is vonatkozik.

A kereskedelemben a mai napig összesen 29 vatica és cotylelobium faj van bizonyítottan nyilvántartásba véve. A legfontosabb malajziai fajok a következők: v. cinera, v. cuspidata, v. odorata és v. stapfiana. Ennek a törzsnek ugyan jelentős a koncentrációja a maláj szigetcsoportban, azonban néhány faj a határos kontinentális területeken is előfordul; ezért a resak, mint fő kereskedelmi megnevezés számos, egymást részben átfedő helyi névhez kötődik.

Részben az upuna borneensis is ide kerül besorolásra, de szortimentben csak penyau néven forgalmazzák. A következő megnevezések fajhoz való kapcsolódása még nem ismert: Thaiföldön puncham, Észak-Vietnamban tau és lau-tau, Kambodzsában chramas, a Fülöp-szigeteken minden vatica-fajra narig és végül Burmában pan-thya.

A FA (NÖVÉNY) JELLEMZŐI
Ez egy olyan fafaj, mely igen eltérő méretekben nő. Egy része kis fa, egy másik része pedig az 50 méteres magasságot is eléri. A fagazdaságot csak a nagy fák (30 m-től felfelé) érdeklik, ide a következő fajok számítanak: vatica bancana, vatica dulitensis, vatica mangachapoi, vatica micrantha, vatica oblongifolia, vatica papuana, valamint a cotylelobium melanoxylon és az upuna borneensis. Ezek karcsú, egyenes, de nem túl erős növésű fák, melyeknek erősen kifejlett gyökérfői vannak.

Mindegyik termel gyantát. Laru-nak nevezett, és alkoholos erjesztésre használt kérgük színe sárgásszürke és mindegyik fajnál egyformán barázdált, így az a fajok azonosításában nem nyújt segítséget. Belül a kéreg sárgás, tipikusak a kéregben lévő gyantaszállító edények.

A FA (ANYAG) JELLEMZŐI

A vatica esetében egy egyenes rostú, enyhén csavart növésű fáról van szó, melynek évgyűrűi az eltérő pórussűrűség által részben felismerhetők. A meglehetősen széles, heterogén bélsugarak jól látható, 1 mm magasságot is meghaladó tükröt képeznek. A vertikális sejtközi gyantajáratok harántmetszetben nagyító nélkül csak gyantakiváláskor, egyedülálló sötét pontokként ismerhetők fel. A vatica fajok fájának struktúrája finom, színben csak kevéssé kifejező, a többnyire sárga felület majdnem pórusmentesnek látszik a vékony tracheájú fajok esetében.

Más fajoknál, ahol a pórusok közepesen nagyok, a fa képét sűrű trachea barázdák határozzák meg. Az átlagos pórusátmérő 60–250 µ. Az 5–7 µ nagyságú gödörkék díszesek. Szabad szemmel a vatica esetében nincs különösebben éles színbeli eltérés a világos sárgásbarna, részben olíva tónusú, vagy csokoládébarnára kopott geszt és a valamivel világosabb hatású, 5–10 cm széles szíjács között. A cotylelobium szíjácsa 4 cm széles, határozottabban határolódik el a geszttől, a színe világos. Az upuna szíjács is világosabb, keskenyebb és élesebben válik el a geszttől, mint a vatica esetében. Általánosságban véve a malajziai származékok színe friss fánál sárgásbarna, enyhe olívaszínű csillogással. Szárítás után és közvetlen fény hatására sötétvörös barna tónusú lesz.

A fának nincs fénye és szárítás előtt nagyon gyantás. A legfontosabb három vatica és két cotylelobium faj fája nagyon szilárd és nehéz, ám struktúrában elég sok variáció fordul elő. Átlagos légszáraz súlya 655–960 kg/m³ közötti szóródással 890 kg/m³ (az abszolút szárazsúly 0,76 g/cm³ ).

FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA
A többnyire egyenes rostú és egységes növésű, homogén és nehéz fa friss állapotban nem úsztatható. A feldolgozás során megmutatkoznak a fajok közötti különbségek, mert a vatica fajok fája nem tartalmaz szilíciumrészecskéket és ezért nem különösebben koptatja a szerszáméleket, a cotylelobiumé viszont igen. A szárítatlan fában igen bőségesen van gyanta is, mely az első feldolgozási fázisban (fűrészelés, gyalulás) igen zavaró tud lenni.

Az egyik Fülöp-szigeteki faj kamrában történő szárítása kedvező tapasztalatokkal járt. Alapvetően nagy a fa térfogat-zsugorodása, de ezen a téren is jelentős különbségek vannak az egyes fajok között. Magas szilárdsági értékei miatt a fa – különösen a resak batu – egy sokoldalú szerkezeti fa. A geszt mérsékelten tartós és nehezen átitatható. Dél-Thaiföldön a kiam a legtartósabb és legkedveltebb talpfaanyagnak számít. Az ottani piacon építési célokra és partihajók gyártására részesítik előnyben.

A feldolgozási tapasztalatok a felhasználási lehetőségeknek megfelelően változók. Szumátrán például a 1,5”-os fűrészárunak 4,5 hónap száradási időre van szüksége (40%-ról 18%-ra), de ez nem egy reprezentatív példa. A nehezebb resak batu szortimentek ára magasabb fekvésű, mint a resak bunga (vatica papuana) csoporté, mert építési faként jobbak a szilárdsági tulajdonságai. A resak-facsoport felhasználása elsősorban a tömörfa-szektorra korlátozódik.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?