A kamerere

Az akár 78 méteresre megnövő kamerere tartós és rovarálló, ezért élőhelyén nyílászárókat is gyártanak belőle. Szabadban gyorsan szárad és hajlamos a repedésre. Megmunkálása fiatalkorában nem okoz nehézséget.

A kamerere a Fülöp-szigetek déli részétől, 600 méter magasságtól fölfelé egészen a Salamon-szigetekig megtalálható, nem az örökzöld trópusi esőerdők fája. Az 500 eukaliptuszfajból, melyek főként Ausztráliában nőnek, csak kettő vagy három terem Délkelet-Ázsiában. Új-Guineában a fa a tengerszinttől 1800 m magasságig nő ott (pl. a Chimbua-völgy), ahol az éves csapadék jelentős.

A NÖVÉNY JELLEMZŐI

A karcsú, egyenes, hengeres fa a Fülöp-szigeteken a 78 méteres magasságot is eléri. Az ágmentes törzs hossza 30 m is lehet. Előfordulási helyein sűrű, készletei 270 m³/ha-t is elérnek. A kamerere gyorsnövésű.

A törzsön jelentős gyökérfők mutatkoznak, sima, zöld, lehámló kéreg borítja, ezért külső kinézetre némiképp az ausztráliai kaurira hasonlít. Manapság lehetőség szerint csak a fiatalabb fákat döntik 60 cm átmérőig, ez felett már nehezebb és keményebb a növekedési köpeny, mely a feldolgozás során technikai nehézségeket okoz.

A FAANYAG JELLEMZŐI

A fakó, világos rózsaszínű szíjács szélessége 2–4 cm és nem különül el a világos vörös, kakaóbarna geszttől. Az évgyűrűk alig láthatók, vagy egyáltalán nincsenek. A szétszórt elrendeződésű pórusok többnyire egyesével fordulnak elő, gyakran sorokban (több, mint 20/sor) ismerhetők fel. Ezt a durva pórusú fát nem lehet (ahogy a Fülöp-szigeteken teszik) a vörös lauanhoz hasonlítani. Az utóbbival szemben nincsenek gyantazárványai, színben, struktúrában és szárítási tulajdonságokban is alapvetően más. A textúrája közepesen durva. A fa íztelen és szagtalan. A 60 cm-t meghaladó átmérőjű törzsek esetében a fa a köpenyrétegben sokkal nehezebb és keményebb, a Fülöp-szigeteken 670 kg/m³ átlagsúlyt állapítottak meg. A nagy törzsek friss döntési súlya jelentősen meghaladhatja az 1000 kg/m³-t. Frissről légszárazra a zsugorodás mértéke radiálisan 3 százalék, tangenciálisan pedig 5,1%, ám ez súlytól és kortól függően ingadozik.

FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA

A többnyire sima, olykor szálkásodó kamerere gépi és kéziszerszámokkal történő megmunkálása nem okoz alapvető nehézségeket, ám átlagon felüli energiaráfordítást igényel, ha túl idős a fa. Az átmérőnek ajánlott 60 cm alatt kell lennie. Közepesen finom struktúrája van. Jól megélezett szerszámokkal a korszerű szalagfűrészeken a bevágása nem okoz nehézséget, gyalulással nagyon sima felületeket lehet létrehozni, melyek magasfényűre polírozhatók.

A kamerere fa szabadban gyorsan szárad, ám hajlamos a repedésre. Kamrában történő szárítását nagyon lassan, alacsony hőmérsékleten kell végezni, mert nem jelentéktelen zsugorodási anizotrópia áll fenn. Ha már le van szárítva, az állóképessége még kielégítően közepes.

Előfordulási területein (Pápua-Új Guinea, Malajzia, Indonézia és a Fülöp-szigetek) ezt a szilárd és rugalmas fát sokoldalúan alkalmazzák nehéz szerkezeti faként. A külső építésben ajtónak, ablaknak is bevált, miután eléggé tartós, valamint rovarés termeszálló. A belső építésben szívesen használják padlónak. A nemzetközi fakereskedelemben ez az eukaliptuszfa nem vált olyan ismertté, mint az ausztráliaiak, mert mind a mai napig csak keveset exportáltak belőle, inkább helyi jelentősége van.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?