A konyhabútorok méretezése
A bútorok megtervezésekor elsődleges cél, hogy praktikus, könnyen használható legyen, igazodjon az emberi test méreteihez. Különösen igaz ez a konyhára, ahol a nők többsége viszonylag sok időt tölt. Fontos tehát, hogy a folyamatok jól szervezhetők és bosszúságmentesek legyenek. Írásunk a Magyar Asztalos májusi számában megkezdett sorozat második része.
A konyhabútor tervezése – formai és műszaki egyaránt – a tervezőtől sokrétű, minden részletre kiterjedő gondolkodást követel. Nem elég csak egymás mellé pakolni a kész modulokat, hanem sok szempontot kell megvizsgálni, maximálisan figyelembe kell venni a vevői igényeket.
Már tervezéskor legyen meghatározva, hogy melyik bútorelemnek mi lesz a funkciója. Ehhez ismernünk kell a család főzési és étkezési szokásait, a háztartás gépesítettségét, a személyek számát és a vendéglátási szokásokat, a rendelkezésre álló helyet és építészeti adottságokat.
SZABVÁNY
Hazánkban konyhatervezéshez az MSZ EN 1116:2004 „Konyhabútorok és konyhai készülékek összehangolt méretei” európai szabvány van érvényben.
Ez alapján a fő méretek (mm)
munkamagasság: 800+50; 850+50; 900+50; 950+50
alsó szekrény, ill. beépített készülékek magassága: 770; 820; 870; 920
lábazatmagasság: min. 100
munkalap mélysége: min. 600
munkalaptúlnyúlás: max. 30
alsó szekrény, ill. beépíthető készülék mélysége (ajtóval együtt): munkalap mínusz túlnyúlás beépítési nyílásának mélysége: min. 550
felső szekrény mélység: max. 400 (ajtóval együtt)
beépítési nyílása: min. 310
A konyha, mint munkahely ergonómiai szempontból akkor megfelelő, ha:
- használat közben nem kényszerít fárasztó testtartásra és mozdulatokra,
- a bútorok egymáshoz viszonyított elrendezése olyan, hogy a munka a lehető legrövidebb mozgási útvonalhossz alatt, ezáltal a leggyorsabban végezhető el;
- munkabiztonsági szempontból sem a bútor, sem a berendezések nem rejtenek balesetveszélyt;
- könnyen tisztítható, higiénikus munkavégzési környezetet biztosít;
- színeit és stílusát tekintve kellemes, hangulatos tartózkodási hely használója számára;
- valamint a lehető legnagyobb mértékben a használó igényeire és egyéni méreteire szabott.
A feladatok végrehajtásának fő síkjait olyan magasságba kell elhelyezni, hogy azok kényelmes munkavégzést eredményezzenek. Kényelmes munkavégzési zónának tekintik azt a tartományt, ahol nem szükséges hajolni, nyújtózkodni, és amelyet a szem a fej mozgása nélkül jól belát.

A munkavégzés fő síkjai
MAGASSÁGI ÉS MÉLYSÉGI MÉRETEZÉS
Méretezésnél gyelembe kell venni a mosogató alsó síkját, a munkalap magasságát, a felső szekrény alsó síkját és a legfelső polc helyét. Meg gyelések mutatják, hogy a huzamos ideig történő kissé hajlított testtartás – amely a mosogatásnál és a mosogatómedencében végzett egyéb munkánál fordul elő – veszi legjobban igénybe a gerincet és tartja statikusan feszített állapotban a hátizomzatot. Tehát arra kellene törekedni, hogy a munkalap és ennek következtében a mosogató alsó síkja a lehető legmagasabb legyen.
Ugyanakkor az egyéb munkalapon végzett munkánál ideálisnak azt tekintjük, ha a munkalap síkja az álló ember behajlított karja alatt 10–15 centiméterre helyezkedik el, vagyis laza kartartást tesz lehetővé, de hajolni nem kell. Vitatott kérdés, hogy a munkalap és a tűzhely egy szinten legyen-e. Sokak szerint, ha a tűzhely felső lapja 10–15 centiméterrel mélyebben helyezkedik el a pulthoz képest, a hátsó lapon könnyebb a főzés. Ennek értelmében ergonómiailag az lenne a legideálisabb, ha a pult váltakozó magasságú lenne.
Kivitelezéskor azonban általában minden munkafázis egy síkba kerül. Ezért legalább a munkalap magasságát a felhasználó magasságához kell igazítani, és nem automatikusan beállítani 85 vagy 90 cm-re. (Például 165 cm magasságú hölgy könyökmagassága 101 cm, ezért a pult ideális helye 86 cm.)
Ha eldöntöttük a munkalap magasságát, akkor a pult és a felső szekrény közötti távolságot kell meghatározni. Ehhez támpont, hogy egyenes, álló testhelyzetben rá kell látni a felső szekrény alsó lapjára. A szekrények belső, legfelső polca nem lehet magasabb a kinyújtott kar által elérhető magasságnál. A vízszintes munkasíkot tekintve mélységben a szokásos 60 cm-es munkalapból csupán 40–50 cm-t használunk ki a munkavégzés számára.
A többi az eszközök elhelyezését teszi lehetővé. Szélességi irányban 100– 105 cm az a távolság, ami még lépés nélkül elérhető. Célszerű ekkora felületet szánni az előkészítő, ill. munkafelületnek.

Munkavégzések helyigénye
A Minimális szabad hely a készülékek között 120 cm
B Helyszükséglet a sütő munkaterét és a guggolást számítva 100 cm
C Minimális szélességű hely a sütő egyik oldalán 35 cm
D A sütő szélessége
E A sütő és a fal közötti távolság 10 cm F Minimális szélesség a tűzhely mellett 35 cm
G A tűzhely szélessége
H A tűzhely min. távolsága a faltól
I Az elszívó mélysége max.45 cm
J Faltávolság kétsoros konyha esetén min. 240 cm
K Szabvány munkalap mélység
L Szabványos szekrénymélység
M Minimálishelyaközlekedéshez60cm N Az elszívó magassága
O A tűzhely magassága
P Elszívó magassága a tűzhelytől min. 60 cm
Q Sütőajtó max. magassága 90 cm
ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI SZEMPONTOK
A bútorok egymáshoz viszonyított elhelyezésének megtervezésénél a kényelmes munkavégzés követelményét kell gyelembe venni, úgymint:
- sem mosogatót, sem főzőlapot ne helyezzünk sarokba, közvetlen fal mellé
- a mosogató és a tűzhely közötti rész a fő munkafelület, így legalább 90–100 cm legyen
- a tűzhely mindkét oldalán érdemes legalább 30–40 cm szabad felületet biztosítani
- magas szekrényeket a sor szélére célszerű helyezni
- a készülékszekrényeket úgy kell kialakítani, hogy a sütő- és hűtőkészülékek a kényelmes munkazóna magasságába kerüljenek
- ha van mód rá, használjuk ki a természetes fényt és a mosogatót helyezzük az ablak elé
- első szekrényt csak ott tervezzünk, ahol alsó rész is van
- a tűzhely és a páraelszívó távolsága: 60–75 cm (típustól függ)
- a tűzhely előtti terület a lenyitható ajtóval rendelkező sütők miatt 120–140 cm
- a szembenálló szekrények közti távolság: min. 120 cm
- modulméretek: 20, 30, 40, 45, 50, 60, 80, 90, 120.
Tárolószekrényeknél fontos követelmény az áttekinthetőség és a könnyű hozzáférés. Ezt a célt szolgálja a teljes mélységig történő kihúzási lehetőség. A felső szekrényeknél, ahol lehetséges, a feltolható ajtót válasszuk, mivel ezek nem korlátozzák a mozgásteret. A munkalap lehetőleg folyamatos, hézagmentes legyen, a sarkoknál, illetve a toldásoknál az összehúzatást alkalmazzuk. A fogantyúk alakjánál a dizájn mellett fontos szempont a kopásállóság, illetve a biztonság is.
A KONYHA TÉRBELI ELRENDEZÉSE
A bútorelemek sorba állításakor különös gyelmet kell fordítani a munkafolyamat technológiai sorrendjének betartására. Ennek első lépése, hogy bejelöljük a rajzon a vízvezeték-lefolyó, elektromos vagy gázcsatlakozásokat, valamint a szellőzési lehetőséget.
A terv elkészítésekor a következő sorrendben kell a munkahelyeket elrendezni: 1. lerakófelület, 2. mosogató, 3. munkafelület, 4. tűzhely, 5. lerakófelület. Persze a sütő- és a hűtőelemeket se felejtsük ki!
Nem is gondolnánk, hogy milyen jelentőséggel bír a sorrend betartása. Összehasonlításként: egy rosszul megtervezett bútor esetében – az előkészítő egység és a mosogató útvonal során – melyet egy főzéskor átlagosan 32x teszünk meg – összesen akár 60 métert is leróhatunk. Míg egy jó elrendezéssel – ahol ez a távolság 174 cm-ről 60 cm-re mérséklődött – csupán 19,2 métert. Egy teljes főzés során, az összes útvonalat bejárva az első elrendezéskor összesen 306,7 métert, míg az új tervnél 263,24 métert mászkálunk.

G-alakú elrendezés
KONYHAFORMÁK
A konyhabútorok elrendezésének számtalan variációja létezik. A lehetőségek közül azt a formát kell kiválasztani, amely elegendő helyet biztosít a konyhai munkák kényelmes végzéséhez, a közlekedéshez. Az elrendezést meghatározza a konyha alapterülete, alakja, a nyí lászárók mérete, elhelyezkedése, a műszaki adottságok. Általánosan alkalmazott az egysoros, a kétsoros, az L-alakú, az U-alakú, a G-alakú és a szigetes kialakítás.
Egysoros konyhát akkor tervezzünk, ha hosszúkás, keskeny a konyha, vagy csak egy falfelület áll rendelkezésre a bútorok elhelyezésére. Ilyenkor a bútorelemek és a háztartási gépek az egyik oldalon sorban követik egymást. Ergonómiailag kedvezőtlen, ha 5 m-nél hosszabb a bútor, és magában foglalja a hűtőt is, mert munkavégzés közben megnő a megteendő út hossza.
A kényelmes közlekedésre akkor marad hely, ha a helyiség legalább 180 cm széles.
Kétsoros konyha esetében az egymással szemben lévő oldal beépített. A bútorok csoportosításakor ügyeljünk arra, hogy ne kelljen túl sokat forgolódni, valamint a mosogató és a főzőhely egy oldalra kerüljön. Kialakításának feltétele a minimum 240 cm széles konyha.
Az L-alakú elrendezés akkor alkalmazható, ha a helyiségben két, egymásra merőlegesen elhelyezkedő falfelület építhető be konyhabútorral. Az ilyen konyha minimális helyigénye 240×280 cm. Kényelmes munkaterületet ad a tipikus megoldás, amikor az „L” alak egyik végébe a hűtő, másik végébe a tűzhely, középre pedig a mosogató kerül.
Az U-alakú, három oldalról beépített konyhában a párhuzamos szárak és a sarkok jó helykihasználást tesznek lehetővé. A legelőnyösebb elrendezés, ahol minden kéznél van a fontos konyhai funkciók (a tárolás – előkészítés – főzés – mosogatás) ellátásához. A sarokelemek változatos helykihasználást biztosítanak.
A G-alakú konyhaforma az „U” alakú változata, ahol a sorra merőlegesen pl. reggeliző rész vagy étkezőasztal csatlakozik.

Konyhasziget
Jól alkalmazható azokban a lakásokban, ahol a konyha egy légtérben található az étkezővel és a nappali helyiséggel. Gyakran alkalmazzák ezt a megoldást – pl. a térbe nyúlva kialakított, mindkét oldalról használható félszigettel – a különböző terek elválasztásához. Belsőépítészetileg remek megoldást kínál a tér jó optikai és funkcionális kihasználására a konyhasziget.
A fallal nem határolt, elkülönült munkaterülettel a konyha tágasabbnak tűnik. A félszigethez hasonlóan elhelyezhető itt mosogató, főzősziget, de használható étkezőpultként vagy előkészítő felületként is. Kialakítása legalább 15 négyzetméter teret igényel. Miután megterveztük a konyhabútor elrendezését, melynél gyelembe vettük az ergonómiai előírásokat, a munkafolyamatok sorrendjét, a szabványméretezést, és természetesen a megrendelői igényeket, jöhet a következő kérdéskör: a felhasznált anyagok minősége, a korpusz és a front anyagának meghatározása, a vasalatok, a stílus és a dizájn elemek. Ezekről a márciusi számunk konyha mellékletében tájékozódhat.
A tervezés megkönnyítése érdekében készítettünk egy igényfelmérő listát, melyet letölthet: https://faipar.hu/media/ les/igenyfelmero_lista.pdf oldalról.
Felhasznált irodalom:
Orbay Péterné: Konyhatervezés MSZ ESZ 1116:2004 szabvány
Képek forrása:
www.dohatour.org
www.tauruskitchens.co.uk
Kapcsolódó dokumentum:
tervezes-ergonomiai-szempontok-alapjan-2-resz-a-konyhabutorok-meretezese
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Burkolat, gerendák, ajtók — készítse el saját maga!
Ha kis műhelyben dolgozik, különösen fontos, hogy olyan gépe legyen, amely nem foglal sok helyet, mégis professzionális eredményt nyújt.
Lucaszék és társa
Kerling Alajos hobbi asztalos mutatja be az általa ismert és készített Luca széket.
A Wood-Mizer forgalomba hozta a WM5500 fűrészgépet
Új generációs ipari fűrészgép nagyobb teljesítménnyel és intelligensebb technológiával.


