„Újra fel kell fedeznünk Magyarországot!

14-es szék Besztercebánya, 1890 körül
18 P szék Gebrüder Thonet, 1881 előtt
„CAFE CAPUA" karosszék Tervező: Adolf Loos, kivitelező: Gebrüder Thonet, 1910 körül
Ypsilon (CH 24) karosszék. Tervező: Hans J. Wegner 1951. Kivitelező: Carl Hansen, Koppenhága

Mi fedezhető fel a XIX. századot felidéző Thonet Budapest Kiállításon? A kiállítás a tömegek számára gyártott hajlított székek egy részének bemutatója. A bútorok régiek, a legújabb is közel hatvan éve született meg a közelmúltban elhunyt világhírű dán bútortervező, Hans Wegner asztalán. A tartalmilag két részre osztható kiállítás első részét a világhírű bécsi építész, Adolf Loos kávéházi székei zárják. A középpontban a Michael Thonet által tervezett és gyártott 14-es szék áll. 1859 óta, 150 éve változatlan formában és hajlítási módszerrel készítik. Legyártott darabszáma 1930-ra elérte az 50 milliót. A több ülésváltozattal (nád, lemez, perforált lemez) bemutatott alkotás napjainkban megtestesíti a világ legrégebben változatlan formában, technológiai eljárással és legnagyobb darabszámban legyártott tartós fogyasztási cikkét.

Michael Thonet magyarországi kapcsolata
Milyen kapcsolatok fűzték Michael Thonetet Pesthez és Magyarországhoz? Az 1842-től Bécsben élő Thonet 1849-ben 400 kávéházi székét, első „exportszállítmányát" Pestre szállítja, az Angol királyné Szállodába. 1853-ban Thonet kivitelezte a Budai Várban lévő Királyi Kastélyban díszparkettáját, sajnos az épület a II. világháborúban elpusztult.
1850-1855 között Thonet luxusbútorokat készített a Pálffy-kastély számára. 1865-ben Thonet megvásárolta a nagyugróczi (Bars vármegye) erdőuradalmat a gyönyörű neogótikus kastéllyal együtt. Ugyanitt az általa tervezett gyárban, az első magyarországi hajlítottbútor-gyárban megindult a termelés. Az évtized vége körül a Váczi utca 18. alatt Thonet kereskedőházat építtetett. A Thonet-termékeket az egész világon „Gebrüder Thonet" feliratú címkével ellátva forgalmazták. Kivételt csak a Magyarországon forgalmazott termékek jelentettek, ezeken „Thonet TT" volt a felirat. A „GT" helyett a „TT" a Thonet testvérek rövidítése volt, a Wien felirat elhagyásával. Ismerve a magyar nyelv XIX. századi hányatott sorsát, példa nélküli gesztus volt ez a világcég részéről.
1873-ban Bécsben, a Rotundában rendezték a világkiállítást. A kiállításon a „Gebrüder Thonet" cég a magyarországi kiállítók között vett részt. A mester összes kitüntetéseivel „Thonet testvéres Pesten és Nagyugróczon" magyar nyelvű felirattal a magyar stand színvonalát emelte. A Thonet család Magyarország iránti megnyilvánulásán túl ez utalhat a dualizmus kedvező légkörére is.
Thonet nem hosszabbította meg az 1869-ben kifutó, találmányát védő szabadalmi oltalmat, a kapuk tágra nyíltak a konkurencia előtt. A lehetőséggel a bükkerdőkben gazdag Magyarország élt a legjobban. Ennek köszönhetően rohamosan terjedt el a hajlított bútor gyártása hazánkban. Az eddigi kutatások alapján 21 vármegyében 19 alapanyagot előállító gőzfűrészüzem, továbbá 44 hajlított bútoralkatrészt, illetve bútort előállító gyár létesült.
Hullámzó statisztikai adatok mellett 1890-től az első világháborúig több éven át a magyarországi gyárak termelték az Osztrák-Magyar Monarchián belül a hajlított bútorok nagyobbik felét. Mikor Thonet elkezdte a hajlított bútor gyártását, az általános vélekedés az volt, hogy a magyarországi lakosság nem alkalmas igényes késztermék előállítására. A valóság azonban az volt, hogy a századforduló idején, a XX. század elején a magyarországi termelés a világ élvonalába került.
A két világháború között Budapestre és Debrecenre korlátozódott a hazai hajlítottbútor-gyártás. Budapesten magas színvonalon állították elő mind a klasszikus, mind a legmodernebb hajlított bútorokat. A bútorok között figyelmet érdemel egy, a Jauernik székgyár 1928 előtt gyártott karosszéke és a Breuer Marcell által a Gebrüder Thonet cégnek 1930-ban tervezett 392-es számú szék.
A debreceni termelés - a Trianon utáni szállítási útvonal korlátozások miatt  - kezdetben anyagellátási nehézségekkel küzdött. A harmincas évektől jelentős fejlődés és az Angliába, majd Hollandiába irányuló dinamikus export jellemezte a tevékenységet.

A hajlított székek kiállítása
Egy, a kiállításon is látható székkel rendezték be a budapesti közgazdaságtudományi egyetem auláját, de eljutottak ezek a debreceni széktípusok Kairó parfümériáiba és kávézóiba is. A Thonet Budapest Kiállításon bemutatásra kerülő magyarországi székanyag ismereteim szerint az eddigi legnagyobb a bemutatottak közül.
A kiállításra látogató megnézheti Hans Wegner Y székét is.
Hans Wegnertől, a XX. század talán legnagyobb dán ülőbútor-tervezőjétől mikor megkérdezték, miért az Y szék a legnépszerűbb széke? - nem tudott mit válaszolni. Feltételezte, „mert egy kicsit Thonet székre hasonlít, és mert nagyon könnyű".

Németh Alajos

A témáról többet tudhat meg Németh Alajos A Thonet-metamorfózis című előadásából, mely szeptember 11-én, pénteken 11 órakor lesz Budapesten, a HUNGEXPO G pavilon emeleti előadótermében.

 

Tetszett a cikk?