Sportparketták lerakási hibái

Gondoljunk csak arra, hogy a kosárlabdapalánknál milyen dinamikus igénybevétel éri a padlót, ha egy 80 kg tömegű sportoló 40–50 cm-re való felugrás után földet ér, vagy ha kézilabdánál több hasonló tömegű sportoló a hetes vonalánál hirtelen megállva, mozgási energiáját átadja a parkettának. Emiatt a mechanikai követelmények sokkal szigorúbbak mint az egyéb felhasználási területekre kerülő parketták esetében. Ezek közül a legfontosabbak: a nyomószilárdság és a kopásállóság. Például, amíg lakószobában 0,15–0,75 N/ mm2 a követelményérték, sportcsarnok esetében 2,0 – 5,0 N/mm2.

Egyéb fontos követelmények:

• rugalmasság és hajlékonyság  
• lépésbiztonság
• csúszásmentesség
• kedvező labdareflexió
• alacsony zajszint I sík felület és
• sérülésmentesség.

1.fénykép

2.fénykép

Az egyik vizsgálat esetében az alapvető problémát a – a szakmai gyakorlat hiányán kívül – gyenge minőségű, sok esetben selejtes parketta lerakása okozta. A fenyőfából készült vakpadlóra lerakott tölgy csaphornyos parketta 400 x 40 x 22 mm, illetve 350 x 50 x 22 mm méretű volt. Sok helyen tapasztalható volt az elemek bütüirányú csatlakozásánál 1,0–1,5 mm szélességű rés. Ez azonban nem száradási zsugorodás eredménye volt, mivel a tölgy esetében a húrirányú zsugorodási együttható 7,81, a rostirányú pedig 0,4, tehát, ha száradási zsugorodás lett volna az oka az illesztési hiányosságnak, akkor az oldallapoknál sokkal nagyobb réseknek kellett volna keletkezni, vagyis egyértelműen lerakási hiba eredménye a pontatlan illesztés. Sok esetben a parkettaelemek oldallapjainál is keletkeztek jelentős méretű rések. Ezek részben lerakási, részben pedig pontatlan keresztmetszeti megmunkálásból adódó hibák (1. fénykép).

3.fénykép

Találtam olyan parkettát, amely a 400 mm-es hosszból 220 mm-en szorosan illeszkedett a mellette lévő parkettához, 180 mm-es szakaszon nem illeszkedett, ami egyértelműen keresztmetszeti megmunkálás hiányosságára utal. Ezt a parkettát lerakó szakembernek észre kellett volna venni és nem lett volna szabad felhasználni. Jelentős számban fordult elő olyan parketta, amelyen a szinlap az egyik végén el volt gyalulva (2. fénykép). Több esetben az elgyalult szakasz hossza elérte a 70 mm-t és a cikloisívek hossza a 7–8 mm-t, ami nagyon durva gyalulási hibát jelent, és nem lett volna szabad lerakni. A felsorolt hibák miatt a sportpadló nem felelt meg a sportpadlókra vonatkozó követelményeknek. (Pl. sík felület, lépésbiztonság stb.) A legnagyobb problémát a ferde rostlefutás miatti élkiszakadás jelentette. (3. – 1. fénykép). Emiatt következett be a baleset is. Az eleső sportoló combját felhasította a parkettából kiszakadt éldarab. Egy másik esetben profi kézilabdásoknak épített munkacsarnok parkettáját kellett vizsgálnom. Először a parketta lerakásakor, majd a súlyos baleset bekövetkezése után. 

4.fénykép

A parketta rétegrendje az alábbi volt: I 0,2 mm vastag polietilén fólia (párazáró) I 15 mm vastag habszivacs réteg I 9 mm vastag rétegelt lemez I 14 mm vastag csaphornyos készparketta I 4 mm vastag felső kopóréteg bükk, kőris, vagy hasonló I középső réteg 9 mm vastagságú fenyő I alsó réteg 1 mm vastag tömörfa. A sportpadló – a gyártó szerint – kisméretű iskolai tornatermekre ajánlott. Ezzel szemben a kivitelező mintegy 1000 m2 alapterületű sportcsarnokban rakta le. A vizsgálat során megállapítható volt, hogy nem a műszaki leírásban szereplő 3 rétegű sportparkettát rakták le, hanem egyrétegű tömör gumifából (Hevea Brasillensis) készült parkettát.

5.fénykép

A parkettaelemeket az eresztékek tövénél belőtt tűzőkapcsokkal rögzítették az alátét rétegelt lemezhez. A szemrevételezésnél nagyszámú pontatlan illesztés volt tapasztalható. (4. fénykép). Hosszirányban 24 illesztésből 17 esetben, keresztirányban 116 illesztésnél 56 esetben volt 1 mm-nél nagyobb rés az illesztéseknél. Már az építési naplóban is szerepelt bejegyzés, hogy "… néhány helyen a rövid oldali toldásnál nagyobb szintkülönbségeket találtak…ezeken a helyeken a fő probléma, hogy terhelésre nem együtt, hanem külön mozdulnak el…" ebből következően jelentősen megnőtt a botlásveszély. A réseket tömítőanyaggal próbálták kitölteni, de a jelentős igénybevétel miatt rövid időn belül kihullottak. A parketta minta területen, illetve végleges felszedésekor megállapítható volt, hogy a tűzőkapocs jelentős része nem hatolt be az alátét rétegelt lemezbe, hanem a felületén elcsúszott, így nem rögzítette a parkettát (5. fénykép).

6.fénykép

Volt olyan parketta, ahol 5 darab kapocsból 4 darab elcsúszott a felületen. Ennek alapvető oka az volt, hogy nem fenyő középrészű parkettát, hanem nagyobb tömörségű gumifa parkettát raktak le. Így a tűzőkapocs a mozgási energiájának egy részét elvesztette, és kisebb energiával nem tudott behatolni a rétegelt lemezbe. Szerepe volt ebben annak is, hogy mekkora szögben lőtték be a tűzőkapcsot. Sok esetben mértem az ereszték töve és a hátlapon a kijöveteli helye között 11–12 mm távolságot, vagyis a tűzőkapocs belövése 450-os szögnél kisebb szögben történt. Ezek a kapcsok kivétel nélkül elcsúsztak a rétegelt lemez felületén (5. fénykép). További hibaforrás volt, hogy az alátét rétegelt lemez fedlapján nagyszámú és nagyméretű ággöcs volt (7. fénykép). Egyes ággöcsök mérete elérte a 6x12 cm-t. Mivel az ággöcsök sűrűsége nagyobb mint a fa szövetének a sűrűsége, a ferdén belőtt tűzőkapocs nehezebben – illetve nem tud behatolni a rétegelt lemezbe. Ez volt az oka, hogy nagy számban hossz- és szélességi irányban is elmozdultak a parketták. 

7.fénykép

Egy évvel a lerakás után – hosszirányban – több helyen 5 cm széles ragasztószalaggal volt leragasztva. A parketta ezeken a helyeken szálkásan felszakadt, az árok felső része különböző hosszúságban és szélességben leszakadt (6. fénykép). A leszakadt darab szélessége változó (1,8 cm-ig) és a hosszúsága is különböző volt (egészen 66 cm-ig). A szélek nem egyenesek, hanem a szabálytalan rostlefutás miatt 7. fénykép szakadozott, éles volt. Ilyen kiszakadás okozott súlyos balesetet, amikor egy eleső sportoló hátába hatolt a leszakadt darab. A fentiekből látható, hogy a szokásosnál nagyobb igénybevételnek kitett sportparkettánál az anyag megválasztására és a lerakás technológiájára különösen nagy gondot kell fordítani, és a technológiai előírásokat szigorúan be kell tartani. Pro..i sportoló esetleges maradandó sérülése sportpályafutását teheti tönkre.

8.fénykép

Müller Imre
okl. erdőmérnök, okl. mérnök-tanár
igazságügyi szakértő 

Tetszett a cikk?