Mérni, ami árthat

Faipari üzemek létesítésekor, illetve azok üzembe helyezésekor szigorú szabályoknak kell megfelelni munkabiztonsági szempontból is. A szigorodó törvények és előírások viszont mit sem érnek, ha maguk a dolgozók olyan terheléseknek lesznek kitéve (vagy teszik ki saját magukat), amik a saját egészségüket akár maradandóan is károsítják. Továbbá olyan helyzetek is előfordulhatnak, hogy egy munkabiztonsági berendezés hibásodik meg, és mire észreveszik a dolgozók, addigra már folyamatos terhelésnek lettek kitéve.

Érdemes tehát fokozott figyelmet szánni ezen biztonsági berendezésekre, mert nemcsak a foglalkoztatottak személyi köre változhat, hanem a munkahelyek bővülésével megváltoz(hat)nak a munkakörülmények és a veszélyforrások is. Faipari üzemek engedélyeztetése és ellenőrzése több szakhatóságon keresztül történik. Ide vonatkozik az önkormányzatok eljárásrendje vagy a szakhatóságok, elsősorban a Katasztrófa Védelmi Igazgatóság és a kormányhivatalok alá tartozó Munkavédelem Foglalkoztatási Felügyelet. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szól az 1999. évi LXXIV. törvény. Ezen törvények betartása és rendszeres felülvizsgálata elsősorban a foglalkoztatót terheli. Másodsorban a foglalkoztatottakat is, hiszen a legtöbb baleset abból adódik, hogy hiába biztosítanak eszközöket a munkáltatók, ezt a dolgozók a vélt vagy valós nehézségek miatt sokszor nem használják.

A törvény értelmében vannak úgynevezett foglalkozási betegségekhez kötődő jegyzékek, amik tapasztalása esetén bejelentési kötelezettségek keletkeznek. Ezek a jegyzékek 4 fő csoportból állnak:

• Kémiai kóroki tényezők
• Fizikai kóroki tényezők
• Biológiai kóroki tényezők
• Nem optimális igénybevétel, pszichoszociális ergonómiai kóroki tényezők

A kórokozói tényezők közül olyan példákat emelünk ki, amikkel akár egy faipari üzemben is találkozhatunk.

Rázkódás. Pneumatikus szerszámok, munkagépek és járművek okozhatják. Ártalmai: hajszálérgörcs, csontritkulás, izomgyulladás és idegi túlterhelés. Megelőzése: lengéscsillapítók beszerelésével, napi munkaidő csökkentésével és munkaszünet beiktatása.

Zaj. Hangerősség és a hang frekvenciája. Ártalmai: 80–90 dB-től ártalmas. Halláskárosodást, figyelemcsökkenést, vérnyomás-növekedést és hőemelkedést, valamint súlyveszteséget okoz. Megelőzése: zajszint csökkentése, hangszigetelés és fülvédő, fülhallgató használata.

Porártalom. Két fajtája van, szerves és szervetlen. Szerves: állati, növényi eredetű, ami allergiát okoz. Szervetlen: szilikózist okoz. Mindkettő ellen légszűrővel, elszívóval és mosdóhelyiséggel védekezhetünk.

Környezetvédelmi mérőműszer, hőmérséklet, páratartalom, fény és zajszint mérő

Vegyi ártalom.
Folyadékok:

• benzin: hatásai fejfájás és hányinger. Megelőzhető: szellőztetéssel és elszívó berendezéssel;
• aceton: megtalálható festékekben, oldószerekben. Ártalmai: fejfájás, hányinger és gyomorfájás. Megelőzése: száraztechnológiás eljárás alkalmazása és szellőztetés.

Szilárd:

• kadmium: megtalálható a rozsdamaróban és elemben. Ártalmai: megtámadja a szívet, a légutat és a vesét. Megelőzése: elszívó berendezéssel és gyógyszerekkel;
• króm: megtalálható általában mindenen, korrózióvédelemként és díszítésként. Anyagra való felvitele gőzöléssel történik. Ártalmai: légutakban és kézen fekélyeket okoz, valamint tüdőrákot. Megelőzése: elszívó berendezéssel és légzésvédővel.

Gáz:

• szén-monoxid (szervetlen): tökéletlen égés közben termelődik, színtelen és szagtalan. Megelőzhető szellőztetéssel és légzésvédővel.
• ammónia (szerves): használata tisztításnál és gőzölésnél, megtalálható a könnygázban. Ártalma: nyálkahártya-gyulladás. Megelőzése: elszívó berendezés és légzésvédő.

Hőhatás. A hideg okozta ártalom a só-víz háztartás felborulása. Megelőzése: só és folyadék pótlása, védőital (meleg tea), védőöltözék, külön meleg helyiség. A meleg a tartósan 30 oC feletti hőmérsékletnél számít. Ártalma a só-víz háztartás felborulása. Megelőzése: só és folyadék pótlása, védőital (ásványvíz), védőétel és külön helyiség (hűvös).

Légnedvesség mérő

A helyes munkavédelmi magatartás minden esetben a prevenció, azaz a megelőzés. Ehhez olyan mérőműszerekre volna szükség, amik időben jeleznek a környezeti károk elszenvedőinek. A fent említett károsodások mérésére sok fajta eszköz áll ma már rendelkezésre, bár az ilyen mérőműszerek a faipari üzemek vonatkozásában eléggé korlátolt számban lelhetők fel.

MÉRŐMŰSZEREK TÍPUSAI

Általában a mérőműszerek egy-egy anyag vagy funkció típusra vannak kalibrálva. Ezekből merítettünk példákat.

Zajmérés. Zajterhelés esetén tartós terhelésnél 80 dB felett, pillanatnyi/ rövid ideig tartó terhelésnél pedig 140 dB felett kell beavatkozni a rendeletek szerint. Fontos továbbá a következő két szempont is. Az ezen értékek alatti zajterhelés esetén a munkáltató csupán kérheti, de nem kötelezheti a védőfelszerelés használatát. A határérték feletti zajterhelésnél azonban egyértelműen az ő felelőssége a védőfelszerelés használatának megkövetelése. Tehát az a munkavállaló, aki ezt nem teljesíti, azzal szemben szankciókat kell alkalmazni, ugyanis egy esetleges ellenőrzésnél ilyen esetben a munkáltatót fogják felelősségre vonni.

Mérőműszere a zajszintmérő. A piaci kínálatból kiemelve tekintsünk át egy ilyen készüléket!

• Típus: Voltcraft SL-200
• Mérési tartomány 30–130 dB A/C
• Pontosság: ± 1,5 dB (1 kHz)
• Megfelel az IEC651/EN 60651 Class 2 szabványnak
• Felbontás (hangerősség): 0,1

Légszennyezésmérés. A légszenynyezés évszaktól függetlenül komoly egészségügyi kockázatot jelent, amit csak erősít az, hogy a munkahelyek levegőjének szennyezettsége akár a többszöröse is lehet a külső levegőének. Ez indokolttá teszi az eseti vagy rendszeres mérést, melyet légszennyezettség-mérővel tehetünk meg. Ez a műszer a levegőben lebegő különböző méretű szennyeződések észlelésére és mennyiségük meghatározására szolgál. A piacon olyan, sokoldalúan és könnyen kezelhető kézi műszerek is kaphatók, amelyekkel bárhol, bármikor gyors és pontos mérések végezhetők. Példaként a HST9600 típusú 3 csatornás részecskeszámlálót és légszennyezettség-mérőt említjük. Működési elve azon alapszik, hogy a levegőben található szennyeződések a rájuk eső fényt szórják, továbbá a szórt fény intenzitása arányos a szennyező részecske méretével. Egy adott térrészben felvillanó részecskék darabszáma pedig a szennyezettség mértékével arányos. A fenti elv nagy pontosságú mérést tesz lehetővé, amit a műszer képes biztosítani.

Légszennyezettség mérő

Legfontosabb jellemzői:

• könnyű kezelés, gyors működés;
• 3 szelektív szemcsecsatorna (0,3 μm; 2,5 μm; 10 μm);
• hosszú élettartamú lézerdióda;
• méreteloszlást és koncentrációt is mér;
• adatmemória;
• hőmérséklet- és páratartalom-adatok;
• 2,8”-os színes képernyő, háttérvilágítással.

A munka-egészségügyi törvények alapján a zaj, por és egyéb ártalmak hiteles mérését akkreditált mérőhelyek mérhetik. Miután azonban ezek a mérőműszerek nem jelenthetnek komoly anyagi terhet az érintett vállalkozásoknak, ezért – megelőzésképpen – ajánlott beszerezni egyet. Jobb, ha vigyázunk a dolgozók egészségére, minthogy a mai munkaerő-hiányos időszakban a betegségeikkel kelljen számolnunk, vagy éppen egy súlyos bírsággal az esetleges ellenőrzés esetén.

Forrás:
Eurochrom Kft.
Redghost Building Trade Kft.
FONOR Környezetvédelmi és Munkavédelmi Kft.
Képek forrása:
www.conrad.hu
Szigeti Márta, orszagalbum.hu

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?