CLT – cross laminated timber

Azaz, keresztirányban ragasztott faanyag, amit a 2000-es években fejlesztettek ki ausztriai egyetemeken. Ezzel együtt alakították ki a CLT-vel való építkezés módszerét is. Mára ez a technológia világszerte ismert és folyamatosan egyre nagyobb teret hódít.

A CLT legfőbb előnye a téglával szemben, hogy gyors építkezést tesz lehetővé. Az idő nagyon fontos faktor azok számára, akik építkeznek, s akik minél gyorsabban szeretnének beköltözni a házukba. Kanadában egy 18 emeletes egyetemi épületet 9 és fél hét alatt húztak fel CLT-ből 9 munkással. Ezen okból kifolyólag a munkaerő és annak költsége sokkal kedvezőbbé válik.

A CLT falak által több tér nyerhető, tehát egy 100 négyzetméteres ház esetében körülbelül 9–9,5 négyzetméternyi plusz helyünk van, ami akár egy plusz gyerek- vagy dolgozószobának is megfelelhet.

A falak üzemi körülmények között készülnek, CNC technológiával: tizedmilliméter pontossággal vágják le ezeket, sőt még a nyílások helyeit is, így teljesen egyenesek és összeillesztéskor tényleg derékszögben találkoznak egymással. Tömör falakat kapunk, 6 és 34 cm között bármilyen vastagság megvalósítható, emellett könnyen borítható gipszkartonnal, festhető és tapétázható is egyben.

A CLT viszont nem könnyűszerkezetes megoldást jelent, a falszerkezetek szilárdságát ugyanúgy C24-el jelölik, mint a betonnál. Nagy hőtároló kapacitása van és lassabban hűl le, mint a beton, viszont ötször könnyebb annál. Tűzállósága kiváló, a tűzvédelmi előírásoknak teljes mértékben megfelel.

Magyarországra kevésbé jellemzőek a földrengések, de a CLT szerkezetek remekül állnak helyt ilyen esetekben is.

Környezetbarát technológiáról beszélünk, ami az aktuális világpiacon igen fontos szempont. Kimutatták, hogy a CLT-gyártás negatív terhet ró a légszennyezettségre, hiszen a fa növekedésekor szén-dioxidot köt meg, azaz benne van a falakban. Bontás esetén is újrahasznosítható, illetve nem szennyezi a környezetét sem.

Ha esetleg az a gondolat merülne fel bennünk, hogy akkor viszont emiatt nagyon sok fát kell kivágni és az nem jó – ez egy jogos felvetés. Szerencsére a CLT-hez szükséges faanyagot kimondottan erre a célra telepített erdőkből vásárolják. Tehát folyamatos az újratelepítés. Magyarország például 1990-hez képest megduplázta az erdeinek nagyságát.

Az építkezés tisztább, szárazépítésnek nevezik ezt a módszert, nem kell sittes konténerek hada hozzá. A CLT késztermékként érkezik az építkezés helyszínére, a legtöbb hulladék a csomagoló anyagokból keletkezik, melyet az újrahasznosító vállalatok általában ingyen átvesznek.

A jelenlegi világunkban több égető problémára kell választ adnunk: ilyen például a népességnövekedés és a légszennyezettség. A CLT épületek válaszul szolgálhatnak erre a világ minden táján, ökonomikusságuk és gyorsaságuk miatt a jövő építészete az effajta technológiák felé mutat.

Videó: Steico szigeteléssel készült CLT tűz és vízállósága 

Forrás:
Azenfam.hu

Tetszett a cikk?