„Be az erdőbe!” – az Európai Unióban felértékelődik az erdőgazdálkodás

November végén rendezték Finnországban a New European Bauhaus kezdeményezés keretei között az európai, főleg észak-európai fenntartható fahasználati gyakorlatokkal és foglalkozó Into the Woods konferenciát. Az eseményen részt vett az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, mellette Sanna Marin finn és Kaja Kallas észt miniszterelnök, valamint Ebba Busch svéd miniszterelnök-helyettes is. Mindez arra utal, hogy az erdőgazdálkodás, a faipar és maga a fa, mint fenntartható nyersanyag egyre fontosabbá válik az Európai Unió gazdaságpolitikájában. Magyarországon a Soproni Egyetem hagyományosan a faipari és erdészeti képzések és kutatások központja.

Az már közismert tény, hogy „a klímaváltozás miatt megváltozik az életünk, megváltoznak utazási, csomagolási szokásaink, azaz lassan mindennapi életünk átalakul” – világítja meg a konferencia jelentőségét prof. dr. Magoss Endre, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipar Kar dékánja. – „Tehát nem az a kérdés, hogy kell-e változtatni, hanem az, hogy mit kell tennünk.” A megújuló 

alapanyagok, így a fa előtérbe kerülése azonban szemléletváltást igényel feldolgozói és fogyasztói oldalról is. Magoss professzor ennek a folyamatnak a felgyorsítását célzó politikai szándékot valószínűsít az Into the Woods konferencia megrendezése mögött.

A finnországi konferenciával az északi országok sikeresen határozzák meg magukat a fenntartható faipar zászlóvivőiként. „Ezen országok erdősültsége magasabb, illetve nagyobb hagyományokkal rendelkeznek a fa építőipari hasznosításában” – mondja Magoss. „Magyarország főként lombos faanyaggal rendelkezik, így az építőipari alkalmazások szélesítése megfelelő kutatások révén lehetséges.” A kutatások nemcsak új fafajok feldolgozási és termékkísérleteire irányulnak, de a fafeldolgozás során keletkező melléktermékekre vagy akár a 3D-nyomtatás technológiai lehetőségeire is. „A fa mint az egyik legértékesebb megújuló alapanyag teljeskörű feldolgozása előrevetíti a kutatások szélesedését” – teszi hozzá bizakodva Magoss – „így a közeljövő számos innovációt hoz a fafeldolgozásban.”

A fa, mint építészeti nyersanyag hosszú távú széndioxid-megkötése évtizedekre szól, így a faipar, a fenntartható erdőgazdálkodással karöltve kulcsfontosságú eleme a karbonegyensúly biztosításának. Az új eljárások, a tudományos-technológiai fejlődés, a digitalizáció erdészeti alkalmazása lehetővé teszi a kitermelhető famennyiség prognosztizálását, ezáltal kiszámíthatóvá válik a faipar működése.

„A magyar erdők fája nemzeti kincs” – teszi hozzá Magoss – „így minél nagyobb hozzáadott értékkel történő feldolgozása nemzetgazdasági érdek is.” Ebben kulcsszerepet játszik a Soproni Egyetem. Oktatási egységei – erdészet, faipar, közgazdaságtan – révén a teljes fa termékláncot egy intézmény keretein belül tudja kutatni, egyedülálló szinergiák kialakításával.

„Sőt az említett fogyasztói szemléletváltást” – zárja gondolatmenetét a dékán – „pedagógia kara révén a legfogékonyabb korosztályban, a kisgyermeknevelésben képes elkezdeni az egyetem. Karunk, a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar azoknak a fafajoknak a különböző ipari alkalmazási kutatásait végzi, melyek az egyetem Erdészeti Tudományos Intézete és az Erdőmérnöki Kar tevékenysége révén kerülnek a mi vizsgálataink fókuszába.” Ezek az anyagkutatástól, az új kompozitanyagok kifejlesztésén, a faipari műveleti optimalizációján át egészen a termékinnovációig tartanak, sőt a Soproni Egyetem művészeti képzései a termékek dizájn- és formatervezési oldalával foglalkoznak, az építészeti képzések pedig új fenntartható épületté integrálják az intézményben zajló kutatásokat.

Tetszett a cikk?