2020-tól csak passzívházat építhetünk

A szabály nemcsak az új épületekre, hanem az átfogó felújításokra is vonatkozik. A passzívház technológia követelményei tökéletesen megfelelnek a leendő új szabályozás kritériumainak. „A rendeletben nem passzívház szerepel, hanem közel 0 energiafelhasználású épület építése. Ez egyrészt azt jelenti, hogy költségoptimális szinten kell a házakat megépíteni, másrészt legalább 25 százalékban megújuló energiaforrást kell alkalmazni” – magyarázta dr. Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár a Kossuth Rádió G7 című vasárnapi műsorában.

Az energiatakarékosság és környezetvédelmi szempontok miatti építési engedélyek kiadásával kapcsolatban kifejtette: a kormányrendelet egy, a 2018-as és 2020-as időpontnál korábbi határidőt is meghatároz, hiszen a költségoptimalizált módszertant már fokozatosan el kell érni, az alkalmazást egy évvel korábban el kell kezdeni. E szerint az egyes épületszerkezetekre szigorúbb határértékek vonatkoznak, amennyiben részleges felújításra kerül sor, illetve a rendelet meghatároz egy összértéket az épület egészére vagy a tömeg és felület arányában – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Bármilyen épületből lehet passzívház

A passzívház egy olyan épület, amelynek a fűtési igénye fedezhető a szellőző levegő utánfűtésével. Ha a passzívház elérte a 22 Celsius fokos hőmérsékletet, akkor azt a vastag hőszigetelése miatt stabilan tartja – mondta el a műsorban Szekér László, az első magyar passzívház tervezője és készítője

A passzívház szellőzése egy hővisszanyerési rendszerrel történik, amely akár 95 százalékos hatékonysággal visszaszerzi a szellőzőlevegő energiatartalmát – folytatta. A hőszigetelő burok miatt a keletkező hőmennyiség (napsugár, a háztartási gépek energiája, az emberek hője) a minimálisan elveszített hőt folyamatosan pótolja, így konstans szinten marad a ház hőmérséklete. A passzívházak egyik jellegzetességei a nyílászárók, ugyanis az energiaveszteség helyett energiatermelőként lépnek elő – tette hozzá Szekér László.

Kérdésre reagálva a tervező hangsúlyozta, hogy bármilyen házból készíthető passzívház, bár a meglévő épületeknél lazábbak a követelmények, hiszen nem feltétlenül lehet gazdaságosan elérni az eredményeket. Nyugat-Európában szigorúbban az alapelőírások, ott 0 és 5 százalék közé teszik a költségtöbbletet, Magyarországon ez 15 százalék – húzta alá.

Szekér László úgy vélte, a fenntartási költséggel kapcsolatban hosszú távon kell gondolkodni, a fenntartás a rezsiköltség tizede lesz. Magyarországon jelenleg százas nagyságrendben futnak a passzívház-projektek, minősített épület pedig 20-25 darab van; a technológia a panellakások esetében is alkalmazható – emelte ki a házkészítő.

Tetszett a cikk?