A melegebb éghajlat már nem sokáig úti cél

Gyakran kongatják a vészharangot az éghajlatkutatók, akik a klímaváltozásra és a globális felmelegedésre hivatkozva szárazságot és vízhiányt jósolnak. Ezzel párhuzamosan viszont néhány tudós a megszokottnál jóval hidegebb európai teleket vizionál. Ha igazuk lesz, akkor a negatív változásokra készülve egyebek mellett a hőszigetelő rendszereket is fejleszteni kell.

Már évekkel ezelőtt megjelentek olyan tanulmányok, melyek szerint a globális felmelegedés az északi féltekén a téli hőmérsékletek csökkenéséhez vezethet. Ezt azzal magyarázták a kutatók, hogy a zsugorodó tengeri jég az Északi-sark keleti felén az alsó légrétegek regionális felmelegedését okozza, ami erős anomáliákat okoz a légköri áramlásokban, és így hűti az északi területeket. Ezek az anomáliák szerintük a háromszorosára növelik a hideg telek esélyét Európában és Ázsia északi részén. A durva mínuszok tehát nem ellentétesek a klímaváltozás jelenségével, hanem kiegészítik azt.

A kutatók egy cirkulációs klímamodellt felállítva, a mérési adatokból kiindulva folyamatosan csökkentették a jégtakaró mértékét az Arktisz keleti területein 100 százalékról 1 százalékig és azt vizsgálták, hogy ennek milyen következménye lesz a légkörzésre a téli hónapok alatt. A szimulációk tanulsága szerint a tengeri jégtakaró mennyisége és a levegő hőmérséklete nincs egymással lineáris kapcsolatban. A hőmérséklet emelkedik, csökken, majd ismét emelkedik és eközben a tengeri jég folyamatosan fogy.

A hirtelen bekövetkező hőmérséklet-változások a légkör különböző tartományai között a szubpoláris és poláris területeken teljesen elképzelhetők, állítják a tudósok. A levegő felmelegedése pedig elősegítheti a hideg, sarki szelek betörését Európába.

Kikértük egy hazai szakember véleményét is. Szépszó Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint a modellszimulációk eredményei alapján tévedés a fenti megállapítás. Az átlaghőmérséklet ugyanis minden évszakban, így télen is emelkedni fog, a hideg szélsőségek pedig ritkábbak lesznek. A meteorológus elmondta, hogy a jégtakaró folyamatos olvadásával édesvíz kerül az óceánokba, így megváltozik azok mozgása. A sótartalom ugyanis nagyban befolyásolja a cirkulációt.

A jól ismert, meleget szállító Golf-áramlat például lelassul, de Európában ettől nem lesz sokkal hidegebb. Sőt, gyakoribbak lesznek a hőhullámok. A klímamodellező szakember szerint a jelenlegi mérések alapján az évszázad végére a mostanihoz képest akár 30 nappal is több lehet a hőségnapok száma, illetve az olyan éjszakáké, melyek alatt tartósan nem csökken 20 Celsius-fok alá a hőmérséklet. Ez erősen befolyásolja alvóképességünket, tehát a szervezetünket is megterheli.

Hóembert tehát még sokáig építhetünk télen. Továbbá a nyílászárók gyártásakor sem szükséges űrtechnikát alkalmazni, bár az extrém hőség házon kívül tartása utódaink számára fontos tényező lesz, amikor ablakot cserélnek. A technológiai fejlődés üteme alapján nem lesz nehéz dolguk: Évtizedek múlva már kézzel foghatók lesznek azon többcélú üvegek, amelyek a hő- és hangszigetelés mellett – a lágy vagy kemény bevonatú fóliákkal – alkalmasak a nyári hősugárzás kiszűrésére is. Régi ablakoknál a transzmissziós hőveszteség mérséklésére megoldást jelenthet az üvegszerkezetek modern, hőtükrös üvegre történő cseréje, vagy a pótüvegréteg felszerelése.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?