FŰRÉSZÜZEMI ADATOK
A Fatáj Online a magyarországi fűrészüzemekre vonatkozóan ismét olyan összetételű elemzést publikált, amely – ismereteik alapján – az elmúlt negyed évszázadra visszatekintve példa nélkülinek számít. Ezzel persze nem csupán a statisztika szerelmeseinek kínálnak elemzésre és értékelésre érdemes adatokat, de szándékaik szerint ismét tettek a hazai fűrészipari szegmens jobb átláthatóságáért, megismeréséért.
Míg a 2010-es adatok kapcsán annak idején 105 fűrészüzemi vállalkozást helyeztek górcső alá, a tavalyelőtti számok már 111 magyar fűrészüzem teljesítményeire vonatkoztak. A cégek mérlegbeszámolói alapján készített összegzés öt évvel ezelőtt 41,74 milliárd forint árbevételről szólt, míg a legfrissebb adatok 57,91 milliárd forint árbevétel realizálására utalnak. Az utóbbi értéket elérő 111 cég az azt megelőző esztendőhöz képest összességében 13,42 százalékos bevételnövekedést ért el.
A csoport tevékenységének hatékony-ságát jellemzi, hogy az összesített üzemi eredmény 2014-ben 3,421 milliárd forint volt (2013-ban 2,457, míg 2010-ben 2,072 milliárd Ft), ami árbevétel-arányosan 5,91 százalékot tesz ki (2013-ban ez az érték 4,81, 2010-ben 4,97 százalék volt). A cégek a
tevékenységük során az árbevételhez viszonyítva átlagosan 78,73 százalékos anyagköltséggel (2013: 78,64%, 2010: 77,33%) és 11,87 százalékos bérköltséggel (2013-ban 12,34%, 2010-ben
11,7%) működtek. A foglalkoztatott munkavállalók száma 2010-ben és 2013-ban egyaránt 3175 fő volt, két évvel ezelőtt azonban már 3350. Az egy alkalmazottra eső átlagos árbevétel 2010-ben még 35,4 millió forintra jött ki, 2013-ban azonban már csak 16,08 millió forint volt. 2014-ben ez az érték
17,29 millió forintra nőtt. Érdekesség, hogy a cégek összevetésében ezen mutatószám minimuma két éve 2,9 millió forint volt, a maximuma azonban már 75,2 millió forint. Az egy alkalmazottra
jutó átlagos (bér)költség 2010-ben 2,993 millió forint volt, 2013-ban 1,984 millió, míg 2014-ben 2,052 millió. Ezen érték kapcsán a tavalyelőtti minimumösszeg 844 ezer forint volt, a maximuma viszont 4,415 millió.
Az a korábbi elemzések során is feltűnt, hogy a fűrészipari cégek árbevételük arányában más vállalkozásokhoz képest több társasági adót fizetnek. 2010-ben például a vizsgált csoport összességében 266,3 millió forint társasági adót fizetett, ami az összesített árbevételhez viszonyítva 0,638 százalék volt. 2013-ban az összeg 179 millió forintra rúgott, ami 0,35 százalékos árbevételarányt jelentett. 2014-ben a befizetett társasági adó összege 180,4 millió forint volt, ami az összesített árbevételhez viszonyítva 0,31 százalék.
A végére még három 2014-es adat: az üzemi eredmény 13 cégnél volt negatív, azaz ennyi esetben utal a fűrészárugyártás veszteségességére, ám a mérleg szerinti eredmény viszont csak 10 vállalkozásnál mutatott tényleges tárgyévi veszteséget. A cégek tulajdonosai tavalyelőtt 537,8 millió forint összeget írtak elő osztalékra.
Kapcsolódó dokumentum:
asztalos-junius-52
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Burkolat, gerendák, ajtók — készítse el saját maga!
Ha kis műhelyben dolgozik, különösen fontos, hogy olyan gépe legyen, amely nem foglal sok helyet, mégis professzionális eredményt nyújt.
Lucaszék és társa
Kerling Alajos hobbi asztalos mutatja be az általa ismert és készített Luca széket.
A Wood-Mizer forgalomba hozta a WM5500 fűrészgépet
Új generációs ipari fűrészgép nagyobb teljesítménnyel és intelligensebb technológiával.


