A holdfa nyomában

Erwin Thoma magyar nyelven elsőnek megjelent Láttalak felnőni című

A boronafalas ház - a napsugárzásnak megfelelően - különbözőre „színezett" falakkal. Balra a déli, jobbra a keleti oldala

könyve pont e technológiák és mesterségesen előállított vegyületek felhasználásának feleslegességére mutat be különböző példákat. A faanyag természetes tartósságát arra alapozza, hogy a megfelelő felhasználási területekre a megfelelő fafajt kell alkalmazni, de emellett a faanyagok kivágásának idejét is pontosan kell időzíteni. Ezzel az elméletével - mármint a megfelelő, nevezetesen a teli, fogyó holdkori történő kivágásról - szakmai berkekben egyaránt talált támogatókra és ellenzőkre is szép számmal. A szerző az életét annak a célnak szentelte, hogy tapasztalatait és kutatási eredményeit megossza az érdeklődőkkel a minél környezettudatosabb környezet kialakításáért. A könyv oldalaiba belelapozva - legyen az olvasó holdfapárti, avagy ellenző - világosan látszik, hogy egy olyan ember gondosan összegyűjtött sorait olvassa, aki szereti a természetet, sőt a fára mint misztériumra tekint.
A szerző feleleveníti azokat az évszázados tradíciókat, melyeket a régi idők faiparosai szájról szájra adtak át utódaiknak, gyarapítva tudásukat, tapasztalataikat, melyek elengedhetetlenek voltak remekműveik elkészítéséhez.



Holdfa

A könyv három részre tagolt. Az első, a „Holdfa" című részben olvashatunk

A fa elszürküléssel védekezik az időjárás ellen. Ez jól megfigyelhető a régi vörösfenyő tetőzsindelyen

néhány fából készült építmény titkáról, melyek teljesen sértetlenül, vegyszeres favédelem nélkül több mintfél évezredet vészeltek át, és arról, hogy mi ebben a Hold szerepe. Például bemutatja azt a 400 évig használatban lévő fakéményt, mely mégsem égett el, a fatörzseket, melyeket nem akartak megtámadni a szúfélék. Olvashatunk a nyersen beépített, nem zsugorodó fapadlóról, valamint a nyomába ered minden idők legnagyobb hegedűkészítőjének is. A pozitív példák mellett találkozhatunk olyan ellenpéldákkal is, melyek a nem megfelelő időpontban kivágott faanyagból épülő épületek eltűnését magyarázzák. Ilyenek a tűzvész után sebtiben épített „Abbrandlerhof"-ok (bizonyos salzburgi gazdaságok neve), melyekből egy sem maradt fenn az utókor számára, hiszen a nyári kaszálások idején az öngyulladó kazlak okozta tűz utáni újraépítésükkor nem megfelelő, nyári vágású faanyagot használtak fel. A fakivágási időpontok mellett a szerző bemutatja azokat a mára már feledésbe merülő fafeldolgozási, előkészítési alapelveket is, amely nélkül maradandót nem lehet létrehozni. Ilyen tradíció például a nyugodt, természetes körülmények között növekedett, sűrű szövetszerkezetű fák használata, az ültetvényes termesztett, betelepített fákkal szemben. Vagy a fakivágáskor a rönkből a víz eltávozásának megkönnyítése érdekében lehetőség szerinti csúccsal lefelé történő pár napos tárolás. Továbbá a felhasználás, beépítési hely függvényében a természetes száradási folyamatok betartásának a fontossága.

Ember és fa

A könyv második, „Ember és fa" című része a mai műszaki hétköznapjainkba kalauzolja az olvasót.

A megfelelő időpontban kivágott fa kiszárítva, szakszerűen beépítve kémiai faanyagvédelem nélkül is évszázadokat él át

Bemutatja a „modern" módon felhasználásra kerülő faanyagban fellelhető impregnáló vegyszerekről, a „bioépítésről" és a lakásról szóló elképzeléseit. A könyvben leírja, hogyan fedezhetnénk erdeinkből energiaszükségletünket és hogy milyen alternatívák kínálkoznak a fogyasztói életmódon kívül. Megismerhetők a természetes energiaforrások, és a fa misztériumának a nyomába ered. Mindezzel megpróbálja rávezetni az olvasót arra a tényre, hogy hosszú távon hogyan lehet a meglévő energiaforrásainkat használni, hogy az a lehető legkevésbé károsítsa a természetes egyensúlyt. A szerző itt a „fölösleges" energiafelhasználásra, illetve az ésszerűen alkalmazható megújuló energiaforrások használatának fontosságára gondol.
Mielőtt azonban az olvasó azt hihetné, hogy e könyvében a környezetvédelemnek már a természetfilmekben is oly gyakran sulykolt formájával találkozik, az téved. A szerző magát a faanyagot mint sokoldalúan felhasználható nyersanyagot mutatja be, egyedülálló felépítése és növekedési, megújulási mechanizmusa által. Mindezzel rávilágít arra, hogy a fába bevitt vegyszerek csak ronthatják a természetes faanyag kedvező élettani tulajdonságait. Az agyonvegyszerezett faanyag ugyanis már nem egyenlő a természet körforgásába maradéktalanul beépülő anyaggal, hanem veszélyes hulladékká válik.

Információ és szolgáltatások

A Thoma Holdfázisú hegyikőris padlót úsztatva rakták le, mégis hézagmentes.

A könyv harmadik, „Információ és szolgáltatások" című részében megtalálhatók azok az útmutatások, melyekre szükség lehet a megfelelő tulajdonságokkal rendelkező faanyag és az ahhoz szorosan kapcsolódó beépítési módok kiválasztásához. Bemutatja például azon eljárásokat, mellyel a faanyag védőszer nélkül is ellenáll akár a környező házigomba vagy akopogóbogár támadásának is. A védelemhez nem bonyolult technológiákat és nem különböző modern favédő szereket ajánl, hanem megfelelő fakitermelési időpontot, kellő hosszúságú természetes előszárítási időt, megfelelő fafajválasztást és a beépítést követően megfelelő konstrukciós megoldásokat.
E könyvben a legtöbb tömörfával dolgozó szakember és a fát, illetve a természetes anyagokat szerető laikus is talál számtalan olyan érdekességet, melyen elgondolkozhat, tapasztalatot vonhat le belőle. Míg a szakember a jövőbeli munkáihoz használja fel a megismert tudásanyagot, addig a fát szerető olvasó életszemléletében történhet kisebb-nagyobb változás, mely később az életminőségére pozitív hatással lehet.

(P. L.)

	Erwin Thoma: Láttalak felnőni Az ősi és az új életről fával, erdővel és a Holddal A könyv ára: 3550 Ft

Forrás: Erwin Thoma:
Láttalak felnőni című könyve, Holdfa kiadó
 

Tetszett a cikk?