Év Háza 2009

A pályázat célja az, hogy megismertesse a szakmával és a közvéleménnyel a Bíráló Bizottság által színvonalasnak ítélt épületeket, a példamutató és követendő építészeti magatartást.

Év Háza 2009 díj

A legjobbnak járó „Év Háza”-díjat Selényi György horányi nyaralóépülete nyerte, amellyel a zsűri elsősorban a magyar nyaralóépítészet legszebb hagyományait felidéző környezet- és szerkezettudatos megfogalmazást ismerte el. A bírálók szerint: „Az ez évben kiválasztott díjnyertes épület azt a személyes, őszinte, természetes egyszerűséget mutatja, melyet a pályázat kiírása is keres. Ez a kétlakásos nyaralóépület tiszta alaprajzi szerkesztésével – melyben felfedezhetők a Szentendrei-sziget nyaralóinak hagyományai – reflektál környezetére.”
A két épületegység között kialakított átrium, a vízre tájolt teraszok természetes hűtést, szellőzést biztosítanak a tereknek. A természetes anyaghasználat, a fa, acél, vakolt felületek jól hangsúlyozzák a minden hivalkodástól mentes építészeti szándékot. „Az üdülők szerkesztésére jellemző, már-már végletekig leegyszerűsített alaprajz az újszerű tömegkapcsolattal, a telken való elhelyezkedéssel nyújt új építészeti élményt” – mondta Cságoly Ferenc DLA, a zsűri elnöke.

Év Háza 2009 különdíj

Az Év Háza különdíját a Peschka Alfréd tervezte budapesti családi üdülőház érdemelte ki. A bizottság különös figyelemmel vetette össze a pályázatokat abból a szempontból is, hogy milyen módon jelennek meg az egyedi, különleges építészeti és műszaki megoldások a kiírás fő elveinek tükrében.
Ez a Duna-parti ház méretétől függetlenül képes volt az egyszerűség, a tájba illesztés elveit megjeleníteni anélkül, hogy a léptékéből adódó sokszínűség a formai és gondolati tisztaság rovására ment volna. Az ilyen bonyolult technológiai rendszerű lakóépületek esetében szokásos funkciótúlzásokat sikeresen kerülte el.
A Bírálóbizottság e díjjal külön elismerte az épület belsőépítészeti igényességét is. A hazai lakóház-építészetben szinte ismeretlen az az egyensúly, ami itt a külső építészeti megformálás és belsőépítészeti kialakítás között létrejöhetett. Dicséretes együttműködést feltételez az építés-kivitelezés magas színvonala. A műszaki részletek gondos tervezésről és kivitelezési gondoskodásról vallanak.

Év Háza 2009 Dicsérő oklevelek

A Somosi János által tervezett budapesti családi ház legfőbb erénye az arányosságában van. Nem csak építészeti formálási értelemben, sokkal inkább egy belülről fakadó arányosságról van szó. Az épület mértéktartó, harsányságtól mentes, ugyanakkor alaposan átgondolt megoldások és részletek alakítják a képet. „Az épületet nézve a szemlélőben az a benyomás támad, hogy a házat kiegyensúlyozott, értékrenddel rendelkező, szerethető emberek lakhatják. Az épület részletképzéseiből az sugárzik, hogy az építés folyamatában az építész mindvégig bizalmat élvezhetett.” A másik, oklevéllel elismert épület egy Balatonfenyvesen található nyaraló-lakóház, építész-tervezője Kamarás Bálint. A faszerkezetű ház közös magastető alatt két különböző méretű kis nyaralóegységet foglal magába, amelyeket nyitott terasz választ el, illetve kapcsol össze. A homlokzatokon is megjelenő fa vázszerkezet nyugodt ritmusa meghatározza az épület karakterét. A kitöltő falak anyaga kívül sötétkékre pácolt, belül natúr fenyődeszka, a kettő közti hőszigeteléssel. A zsűri a környezetébe illő nyaralóépület racionális alaprajzi kialakítását, kis léptékével harmonizáló anyagválasztását, szép színvilágát, valamint rendkívül igényes és gondos kivitelezését ítélte példaértékűnek.

A pályázat lebonyolításáról

Annak érdekében, hogy minél több, a kiírásnak megfelelő, szakmailag színvonalas épület kerülhessen a zsűri asztalára, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Urbanisztikai Társaság országos, regionális, illetve megyei szervezetei jelölhettek az „Év Háza 2009” pályázatra az illetékességi területükön megépült, és az „Év Háza 2009” részvételi feltételeinek megfelelő épületeket. A jelölteket a pályázat kuratóriuma felkérte pályaművének benyújtására.
Idén a tavalyinál kevesebb, de magasabb színvonalú pályamű érkezett a felhívásra. Összesen 13 pályaművet adtak be a jelentkezők, ebből a neves szakemberekből álló zsűri négyet értékelt.


Gazdaságosság, egyszerűség, tisztaság

Bírálati szempontként álljanak itt Cságoly Ferencnek, a Bírálóbizottság elnökének erről írt gondolatai: „Ma, amikor számos válság gyötri a világot és benne súlyozottan Magyarországot, sok mindent másképpen kell értékelni, más szemmel kell látni. Az építészet világában a válság perspektívája szükségszerűen átalakítja a „jó házról” vagy a „szép házról” alkotott hagyományos képet is. A gazdasági problémáktól sújtott ország építészete nem engedheti meg magának a pazarlást, legyen szó pénzről, építőanyagról, feleslegesen drága szerkezetekről, bonyolult csomópontokról, vagy szükségtelen részletekről. A társadalmi gondok, a terjeszkedő szegénység tükrében egyre visszataszítóbbá válik a gazdagság önmutogató hivalkodása. A környezeti válság egyre magasodó szeméthegyeit az épített környezet szennyezése csak tovább növeli.

A rossz anyagi feltételek ugyanakkor jó lehetőséget teremtenek a szellem számára. Nagyobb szellemi befektetés kell ahhoz, hogy kevesebb anyagból, kevesebb eszközzel, ugyanolyan értékek jöjjenek létre. Nagyobb szellemi és főleg erkölcsi befektetés kell ahhoz is, hogy a sokféle szükségből erényt lehessen kovácsolni. Ennek egyik eszköze az egyszerűség lehet.
Az egyszerűség, ami… a lényeg megragadása és kifejezése, a természetesség és a tisztaság együttes jelenléte az alkotásban. Lehet példát meríteni a népi építészetből. Nem a formákat, a fecsegő felszínt, hanem a mélyben megbúvó lényegi tartalmakat. Például azt, hogy a népi építészetben nincsen semmi felesleges, nem szemetel sem anyagi, sem szellemi értelemben. Vagy azt, hogy nem hivalkodik, a helyén értékeli saját szerepét. Vagy, hogy a lehető legkézenfekvőbb anyagokból építkezik a lehető leggazdaságosabb módon. Környezettudatos és szerkezettudatos anélkül, hogy ismerte volna ezeket a fogalmakat. És mindezek mellett közérthetően szép, éppen őszintesége teszi vonzóvá.
A válságokkal terhelt, túlbonyolított világban ezt a személyes, őszinte, természetes egyszerűséget keressük. Talán enyhíthetjük vele saját és közös nehézségeinket.”
G. K.

Tetszett a cikk?