EXPO 2015: A magyar Malom

A pályázat elbírálásának szempontjai közé tartozott, hogy az épület természetes anyagokból épüljön, legyen több emeletes, rendelkezzen kiállításokra, rendezvényekre alkalmas termekkel. Az épület jelenítse meg a világkiállítás témáit, Magyarország hagyományait, kultúráját.

A következő feladat az építészeti tervek elkészítése, és közbeszerzési pályázat kiírása a kivitelezési munkálatok elvégzésére.  Az építkezés nyáron kezdődik el, és legkésőbb 2015. áprilisára készül el a pavilon. A 3, 2 illetve 1-1 millió forintos díjak fejében a nyertes pályázók pályaműveiket korlátozások nélküli felhasználási és módosítási feltételekkel a magyar állam rendelkezésére bocsátják. A pavilon felépítésére, lebontására, majd hazaszállítására 2,5 milliárd forintos költségkeret áll rendelkezésre.
 

A koncepció 

Magyarországon a malom, a lokális gazdaság, a helyi erőforrások kifejezője: majdnem minden falunak volt saját malma, ahol a közösség gabonáját őrölték, a lisztből pedig tápláló alapélemet, kenyeret sütöttek. Teteje esővíz gyűjtő. A tetőről lefolyó víz energiája malomkereket hajt meg, a forgó kerék látványa a víz energiáját teszi érzékelhetővé, megélhetővé, élményszerűvé a látogatók számára. A víz a "malomárokban" jut el a napszivattyúhoz. A napszivattyút napelemek működtetik és arra hivatott, hogy visszaemelje a vizet a tetőre, ezzel a körforgás biztosított. A ház, tehát működő malom, ebben a malomban azonban nem az őrlés a lényeg, hanem a körforgást biztosító és megújuló energia élményszerű megjelenítése. A második szimbólum a búza is kézzelfogható formában jelenik meg a koncepcióban: a pavilon udvarán növekvő búzamező formájában. A harmadik elem a kenyér a pavilon belsejében a "magyar konyhában" annak kemencéjében sül és illatozik, megajándékozva a látogatókat a világ legfontosabb élelmezési cikkével.

A Malom szerkezete, anyagok:

A Tervezők (Gettó Tamás és Dr. Hutter Ákos) célul tűzték ki maguk elé, hogy a magyar pavilon szimbolikus üzenetét épületükkel lehetőleg primér módon, közvetlenül kifejezésre juttassák A pavilon alapterülete 955 m2 a telek területe 1910 m2. A terület teljes hosszában húzódó épület 95m, szélessége a terület fele 10 m, magassága 12 m. Az épülettel megegyező alapterületű és arányú beépítetlen telekrész övezi az épületet.

Az épület fő szerkezeti egységei a favázas keretállások, a pavilon tető szerkezete, amely eső vízgyűjtőként és a visszaforgatott víz medencéjeként funkcionál és a 6 lezúduló víz által meghajtott, felső meghajtású malomkerék. A pavilon-csarnokon belül, független szerkezetként áll - ház a házban elv szerint - a külön funkcionális egységként lezárható doboz. Ez az egyszerű felépítés képes hordozni azt a szimbólumrendszert, amely a kiírásban meg fogalmazott céloknak megfelel valamint flexibilisen, gazdaságosan használható tereket produkál, melyek kielégítik az épülettel szemben támasztott funkcionális igényeket. Nem utolsó sorban az egyszerű szerkezeti kialakítás a gazdaságos és gyors kivitelezhetőséget biztosítja és hozzájárul az épület magyarországi újraépítéséhez.
 

A pavilon favázas szerkezetű, a helyszínen összeszerelhető előre gyártott, közúton szállítható elemekből áll. A tartószerkezet rétegelt-ragasztott fatartó 200 mm X 400 mm keresztmetszeti méretben, amely elemek az épület keretállásait adják. A szerkezeti elemek acél szerelvényekkel kapcsolódnak, melyek segítségével a helyszíni összeszerelés gyorsan, egyszerűen elvégezhető. A faanyag felületkezelése biztosítja a szerkezet megfelelő tűzvédelmét és ellenállóságát.
 

A zárható funkcionális blokk tartószerkezete is rétegelt-ragasztott faszerkezet 120 mm X 120 mm keresztmetszeti méretben. A kétszintes blokk födémei fagerendás szerkezettel 200 mm X 400 mm méretben készülnek, fapalló járófelülettel. A kétszintes doboz, amely független szerkezetként áll a pavilon-csarnokban, 20 mm vastag fényáteresztő opál felületű polikarbonát homlokzattal készül. A cellás polikarbonát paneleken átszűrődő fény állandó, egyenletes fényviszonyokat biztosít a helyiségekben. A szint-magas homlokzati panelek a födémszerkezethez rögzítettek. A földszinti részen a polikarbonát homlokzat teljes felületen megnyitható és az épület többi részétől függetlenül be is zárható. Ez biztosítja a pavilon differenciáltabb használhatóságát.
 

A tetőszerkezet kialakításánál meghatározó szempont volt, hogy esővízgyűjtő vízmedenceként is funkcionál és a visszaforgatott vizet is ez a felület vezeti a malomkerékre. A tet ő szerkezet elemei is 200 mm X 400 mm–es rétegelt-ragasztott fatartók, melyek közt acél trapézlemezre rögzített teljes felületű , gyalult deszkázat kerül. A deszkázatra újrahasznosított, hegesztéssel toldott gumi vízszigetelő réteg kerül. A tetőszerkezet belső felületének burkolata olaj égetett acéllemez, amely a kemence kéménykürtőjének anyagaként jelenik meg a pavilonban.
 

Az épület malomkerékkel ellentétes részén jelenik meg a fényakna, közepén a "napraforgó" napelem tartószerkezete és a vízvezeték. A tető medencére visszaszivattyúzott víz mozgatását a napelem által működtetett szivattyú biztosítja. A fényakna a keretállásokról függesztett faszerkezettel készül, hézag nélkül rakott deszkaburkolattal.
 

A pavilon homlokzati burkolata hézagosan rakott gyalult deszkaburkolat. Az északi homlokzat nyitott, ahol a malomkerék és a lezúduló víz látványa dominál. A homlokzati burkolat a beépítetlen telekrész felé, a földszinti részen teljes hosszban felnyílik, ezzel teremtve kapcsolatot az épületet övező búzamezővel, ami ezáltal "befolyik" a pavilon terébe.

Az épület belső terében a padlófelület döngölt föld. Nem alkalmaztunk padlóburkolatot. A külső és belső tér közötti határ elmosódik. A tető szerkezet belső felületének kékes-fekete anyaga és a padló fekete felülete közé feszül be a pavilon fa tömbje
 

forrás: sajtóközlemény, pályázati dokumentáció

Tetszett a cikk?