Felületkezelési technológiák a faiparban

A felületkezelés előkészítésére a gyakorlatban a leginkább úgynevezett hidrogyalu egységet vagy csiszolási műveletet alkalmaznak. A csiszolásos felület-előkészítés több lépésből áll: elsőként az úgynevezett tisztító csiszolásra van szükség, melyet fafajtól, a csiszolószemcse anyagától, hordozó anyagának tulajdonságaitól, valamint a csiszolóberendezés típusától függően 60–100-as szemcsefinomságú csiszolóanyaggal célszerű elvégezni. A továbbiakban minden csiszolás után célszerű a megcsiszolt felületeket portalanítani. A portalanítás legcélszerűbb módja a fa csiszolatpor elszívása lehetőség szerint még a csiszolás során.

A kis kézi csiszológépeknél a berendezés porszívóra csatlakoztatható, ha van erre a célra kialakított csonk rajta, üzemszerű gyártásra tervezett csiszológépeknél szívott kefehengerek, vagy elektrosztatikus pormegkötéssel működő kefehengerek végzik a portalanítást. Kerülendő, rossz gyakorlat a felületek sűrített levegős lefújással való portalanítása, mivel a lefújt por a helyiség levegőjébe kerül, majd visszaszáll az ott található tárgyakra, így a majdani felületkezelő anyagok tapadását nagyban rontja, továbbá a szálló por a dolgozó egészségére is káros.

Felületkezelés helyszínéül szolgáló helyiségben csak az elszívásos poreltávolítás megengedhető. 

KERESZTIRÁNYBA CSAK FINOMMAL

A második csiszolás előtt a felületeket célszerű vizezni, majd megszárítani, annak érdekében, hogy a tisztító csiszolás során a felületbe benyomódott rostokat, sérült rostkötegeket eltávolítsuk. A felületek csiszolását célszerű 100–150-es szemcsefinomsággal végezni, szál- irányú, de a tisztító csiszoláshoz képest ellenirányú csiszolással. 

Portalanítás után következik a felületek finomcsiszolása 180–220-as szemcsefinomsággal. A szálirányra merőleges csiszolást igyekszünk elkerülni, de bizonyos esetekben (keretek csiszolása, oszcilláló csiszolóberendezés stb.) ez nem lehetséges. Általános szabály viszont, hogy a száliránnyal nem párhuzamos csiszolást minél finomabb szemcsével célszerű végezni, a durva csiszolószemcsével (40–120) való keresztirányú csiszolás kerülendő.

A gépi csiszolás esetén több gyártó jegyzett be szabadalmat a tisztító csiszolási művelet kiváltására. A svájci Kündig cég 10°-kal elfordított szélesszalagú csiszolóegységet is alkalmaz a csiszológépen. Az átlós csiszolásnak nevezett eljárásnak köszönhetően kevesebb részben kötődő farost marad a felületen.  

A Martin cég szintén a tisztító csiszolás kiváltása érdekében vezette be – ablakgyártásra optimalizálva – a Q-FIN nevű eljárását, melynek lényege, hogy keresztirányú csiszolóegységet is alkalmaznak, ugyancsak a részben kötődő rostok eltávolítására. 

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?