KSH: elmozdult a mélypontról a lakásépítés

A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma a növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008-as év első negyedévi teljesítmény alig harmadát éri el. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008. első negyedévi szint 18 százalékát teszi ki. A vizsgált időszakban Budapesten 529 új lakást vettek használatba, ami ugyan több mint kétszerese az egy évvel korábbinak, azonban még a 2012. évi szintnek is alatta marad, nem éri el a 2012 első negyedévi érték 70 százalékát. A régiók közül az összes lakás több mint fele Közép-Magyarországon épült, ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő lakásépítési tevékenység.

Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön továbbra is csökkent a használatba vett lakások száma. Az év első három hónapjában a kiadott új lakásépítési engedélyek száma közel azonos a használatba vett lakásokéval, az egy évvel korábbi alacsony bázishoz viszonyítva 20 százalékkal több, 1654 új engedélyt adtak ki, ami a 2008. első negyedévinek még az egyötödét sem teszi ki, a 2012-es év azonos időszakának adataitól pedig 23 százalékkal marad el. Csak Pest és Győr-Moson-Sopron megyében tervezik 300-nál több lakás építését. Az építtetői kör összetétele az egy évvel korábbihoz képest arányaiban eltolódott: a természetes személyek által épített lakások aránya 70-ről 56 százalékra csökkent, a vállalkozások által épített lakásoké pedig 29 százalékról 43 százalékra emelkedett. Budapesten az összes lakás 83 százalékát vállalkozók építtették.

A tárgyidőszakban mindössze 14 lakás épült önkormányzati megbízásból. Az újonnan épült lakóépületek között 70 százalékról 53 százalékra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké pedig 24 százalékról 43 százalékra nőtt. A lakóparki lakások aránya 2 százalékra csökkent az egy évvel korábban 4 százalékról volt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2014 első negyedévében a 99 négyzetméter volt, ez 13 négyzetméterrel kevesebb, mint korábban, ugyanis a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 50-ről 39 százalékra csökkent. A vizsgált időszakban 287 lakás szűnt meg. 47 üdülőépületben 82 üdülőegységet építettek, és 63 üdülőépületben 100 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma egy év alatt több mint másfélszeresére, az engedélyezetteké közel háromszorosára nőtt.

Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter, csakúgy, mint egy évvel korábban. A kiadott új építési engedélyek alapján 924 lakóépület és 1145 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 9, a nem lakóépületeknél 29 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 58 százalékkal nőtt az ipari, 9 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 15 százalékkal csökkent.

MTI

Tetszett a cikk?