Gazdaság

Koreában kelnek életre a nyírségi akácok

Faipar.hu

Mi a kapcsolódási pont a XVIII. századi magyar erődítmények és a napjainkban épített szöuli játszóterek között? Kevesen tippelnének a nyírségi akácra, pedig ez a helyes válasz. Behajózásra várnak az akácrönkök, amelyek a Nyírerdő Zrt. erdeiben nőttek nagyra, ám Dél-Koreában kelnek új életre játszótéri eszközök, kellékek formájában.

S hogy miért éppen a nyírségi akác kell az ázsiaiaknak? A szakemberek szerint az egyébként rendkívül erős, szívós fa az itteni viszonyok mellett lesz olyan szerkezetű, amely leginkább ellenáll mindenféle viszontagságnak, s lesz szinte örök életű. Nem véletlen, hogy hazánkban először a magyar erődítmények megerősítésénél használták ki ezt a kedvező tulajdonságát, s éppen ezért esett most a koreaiak választása is erre a fára. Hamburgban hajózzák be a szállítmányt, amely 2-3 hét múlva jut el a több ezer kilométerre várakozó megrendelőhöz

Néhány száz év alatt hosszú utat tett meg az akác: hazája Észak-Amerika, ahonnan az 1600-as években került Európába, hazánkba pedig 1700-as évek elején hozták, hogy az igen erős, kemény, tartós faanyagát magyar erődök megerősítésére használják fel.

– Egyéb jó tulajdonságaival is hamar felhívta a figyelmet: az emberek rájöttek, hogy jó mézelő növény, száraz, gyenge talajokon is megél, s amikor a homok megkötésére telepített szőlőket kipusztította a filoxéra, az akác lépett a helyébe – ad gyorsjellemzést Bíró Imre, a Nyírerdő Zrt. Baktalórántházi Erdészetének igazgatója. Tőle tudjuk meg azt is: a nyírségi erdészeti társaság évek óta szállít Európa számos pontjára különböző faipari alapanyagokat, s a cég német partnerénél látták meg az egyik akácszállítmányt a dél-koreai vevők. Megtudva azt, hogy ez milyen tartós, ellenálló faanyag, maguk is vásároltak akácot a Szöulban építendő játszóterekhez.

– Itthon sok támadás éri az akácot, mondván: nem őshonos, agresszív, elnyomja az őshonos fafajokat, de a kereskedelmi kereslet növekszik iránta. A nyírségi tájegységben különösen erős, masszív, ellenálló, kemény szerkezetű akác nevelhető, a 25-30 évesen kitermelt, szíjácsmart- s csiszolt rönkök pedig sokoldalúan hasznosíthatóak. Nem véletlen, hogy támoszlopok, karók, kerítések kiváló alapanyagát adják – utal a legelterjedtebb felhasználási területekre az igazgató. A társaság először csupán 1, most viszont már évi 8-10 hajókonténernyi mennyiséget értékesít akácból, s a kereslet évről évre növekszik.

Forrás:

Szabolcs Online

Tetszett a cikk?

Lehetne jobb Tetszett!

Koreában kelnek életre a nyírségi akácok

Tetszett a cikk?

Cikkajánló

Élőben még szebb

Aki a fánál is keményebb

Rendhagyó, különös és titokzatos