Egyéni vállalkozó, egyéni cég

Az új törvény megalkotása jelentős tartalmi változásokkal járt együtt, a lényegi változások az alábbiak szerint foglalhatók össze.  

Vállalkozói igazolvány  

A jövőben az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához nem lesz szükség a vállalkozói igazolványra, a tevékenység megkezdését mindössze be kell jelenteni. Annak nincs továbbra sem akadálya, hogy a vállalkozó részére külön kérelemre vállalkozói igazolvány is kiadásra kerüljön, azonban ez a jövőben nem lesz a vállalkozás megkezdésének és folytatásának kötelező feltétele.

Bejelentkezés  

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetők. Azon bejelentők számára, akik ügyfélkapuval még nem rendelkeznek, a körzetközponti jegyző létrehozza azt. A bejelentést az ügyfélkapun keresztül az erre rendszeresített űrlapon kell megtenni. Az egyéni vállalkozó tevékenységét azután kezdheti meg, ha részére a bejelentésről szóló, a működéséhez szükséges azonosítókat is tartalmazó igazolást megküldték, illetve átadták. Az új szabályozás alapján – az elektronikus ügyintézés és a hatóságok közötti elektronikus kommunikáció révén – erre azonnal, percek alatt kerül sor. Az egyéni vállalkozók tehát a korábbi szabályozáshoz képest lényegesen egyszerűbben, gyakorlatilag egy regisztrációt követően megkezdhetik tevékenységüket, a jogszabályoknak megfelelő tevékenykedés utólag ellenőrizhető. Az eddigiekhez hasonlóan a szakképzettséghez kötött tevékenység is csak akkor folytatható, ha megfelelő szakképesítéssel a vállalkozó vagy alkalmazottja, bedolgozója, illetve segítő családtagja rendelkezik. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes, engedélyhez vagy bejelentéshez kötött konkrét tevékenység szabadon folytatható lenne. Azon tevékenységekre, amelyek a továbbiakban (is) bejelentéshez vagy engedélyhez kötöttek, a rájuk vonatkozó ágazati szabályok is alkalmazandók. Tekintettel arra, hogy eredeti igazolások vagy hiteles másolatok a bejelentkezéshez nem kérhetők, és az ügyintézés elektronikussá válik, a bejelentő a kizáró okok hiányáról bejelentésében nyilatkozik, igazolások, nyilatkozatok csatolása nem kérhető. A bejelentő az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével együttesen az adóhatósághoz történő bejelentkezését is elvégezheti, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott nyilatkozatok megtételével, adatok megadásával. A bejelentési eljárásért (ideértve a változásbejelentést és a megszüntetést is) illetéket vagy díjat nem kell fizetni.  

Szüneteltetés  

Már hosszú évtizedek óta problémás a tevékenység szüneteltetésének, illetve a szünetelés idejére szóló kötelezettségeknek a kérdése. Az új törvény megteremti a szünetelés intézményét annak érdekében, hogy a nem folyamatosan, nem egész évben tevékenykedő egyéni vállalkozókat járulékfizetési kötelezettség ne terhelje arra az időszakra, amikor tevékenységüket nem végzik, anélkül, hogy tevékenységüket meg kellene szüntetni. A szünetelés legalább egy hónaptól legfeljebb öt évig tarthat, így lehetőség van a tevékenység egyéb okokból történő, hosszabb megszakítására is, például külföldi tanulmányok folytatása beteg családtag ápolása és hasonló okok alapján. A szüneteltetés időtartama alatt az egyéni vállalkozó tevékenységét nem folytathatja, új jogosultságot nem szerezhet, kötelezettséget nem vállalhat.  

A már egyéni vállalkozóként tevékenykedők

 A jelenleg már egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók számára az új törvény hatálybalépésével semmilyen új feladat, kötelezettség nem jelentkezik. A jelenlegi egyéni vállalkozói igazolványok a továbbiakban is használhatóak, és a bennük szereplő adatok változásáig alkalmasak lesznek a bennük szereplő adatok közhiteles igazolására.  

Egyéni cég  

Az egyéni cégek helyzetére vonatkozóan korábban nagyon kevés szabályozás létezett, az egyéni cégek száma ma is nagyon csekély. Az új törvény célja volt az egyéni cég szabályainak kidolgozása, hogy a jövőben önálló, az egyéni vállalkozótól elkülönült jogalany legyen. Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség. A törvény 1. sz. melléklete tartalmaz egy mintát az alapító okirat elkészítéséhez. Az egyéni cég legfontosabb szabályai a jövőben az alábbiak: Az egyéni cég jogi személyiség nélküli cég lesz, így kiterjed rá a cégeket szabályozó alaptörvények, mint a cégtörvény, a csődtörvény, a számviteli törvény hatálya. Az egyéni cégről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyéni céget kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy alapíthat és annak – szűk körű kivételtől eltekintve – csak egy egyéni vállalkozó tagja lehet, nincs akadálya azonban annak, hogy a tag ügyvezetőt, cégvezetőt bízzon meg. Egy természetes személy csak egy egyéni céget alapíthat. Az egyéni vállalkozó választhat, hogy egyéni cége korlátozott vagy korlátlan felelősséggel működik-e, előbbiesetben pedig maga határozhatja meg azt az összeget, amely erejéig felel. Egyéni cég alapítása esetén az alapítót törölni kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásból, így az addig egyéni vállalkozóként tevékenykedő természetes személy ezt követően már csak egyéni cég keretében végezheti tevékenységét. Az egyéni cég gazdasági társasággá alakulhat át, az egyéni vállalkozóvá való visszaalakulás fogalmilag kizárt.

G. K.

Tetszett a cikk?