Megbüntethetnek-e, | ha ingyen dolgozunk?

A szívességi munkavégzést a jogszabályok sem tiltják. Az eligazodásban, a jogszabályok értelmezésében segítséget nyújt az OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) nemrég közzétett hírlevele, amelyből megtudhatjuk, hogyan is értelmezik a munkaügyi ellenőrök az előírásokat, annak fényében hogyan járnak el a konkrét helyzetek megítélésénél.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény meghatározása szerint a törvény hatálya a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat érinti, amelyekben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.
Nem minősül tehát foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a szívességi munka, amely olyan ellenérték nélkül végzett tevékenység, ahol a munkavégzés alapja nem egy fizetési kötelezettséget is tartalmazó megállapodás, hanem baráti vagy családi kötelék.

A munkaügyi ellenőr minősít

A köztudatban elterjedt félreértések miatt fontos leszögezni, hogy a szívességi munkavégzés megállapításához is szükséges helyszíni ellenőrzés lefolytatása, tanúk meghallgatása. Ha a munkavégzés helyét munkaügyi felügyelők keresik fel, az nem jelenti, hogy a hatóság eljárást is indít. A törvény rendelkezése alapján ugyanis a munkaügyi hatóság ellenőrizheti és minősítheti a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszonyt. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka ellenérték nélkül történt. Ahol munkavégzés történik és felmerül a szabálytalan foglalkoztatás, a hatóság hivatalból köteles ellenőrzést lefolytatni. Ha a felügyelő a helyszínen egyértelműen meg tudja állapítani, hogy az ott lévők szándéka a segítségnyújtás volt, és a munkát végzők a végzett tevékenységért ellenszolgáltatást nem kaptak, akkor nem kerül sor munkaviszony megállapítására. Viszont ne feledjük, ezt mindig a munkaadónak kell bizonyítania!
De a feltárt tényállás (azaz a munkáltató által átadott iratok, a helyszínen jelen lévők által jegyzőkönyvben elmondottak, fényképfelvételek, a felügyelő által tapasztaltak stb.) alapján a felügyelő megállapíthatja azt is, hogy a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történt (ezért munkaszerződést kellett volna kötniük a feleknek, illetve a munkáltatónak meg kellett volna tenni a bejelentést az adóhatóság felé). Amennyiben a feltárt tényállás alapján munkaviszonyról van szó, akkor a hatóság a szabálytalanság megszüntetése érdekében megállapítja a foglalkoztatási jogviszonyt és a jogszabályok betartására kötelezi a foglalkoztatót, illetve munkaügyi bírságot köteles kiszabni (Met. 6/A. § alapján).
A felügyelő ezen felül bármely más hatóság által feltárt tényállás alapján is jogosult minősíteni a jogviszonyt. Ez azt jelenti, hogy a munkajogviszony fennállásának, illetve fennálltának megállapítására akkor is mód van, ha pl. egy adó- vagy vámhatósági jegyzőkönyvben részletezett tényállás egyértelműen feketefoglalkoztatásra utal. Amennyiben tehát például adóhatósági ellenőrzés történt, és a hatóság megállapította a bejelentés hiányát, akkor – amennyiben a munkáltató a bejelentést nem pótolja – számíthat munkaügyi ellenőrzés lefolytatására is.

Mikor szívességi, azaz ellenérték nélküli a munka?

A szívességi munka és a szabálytalan foglalkoztatás elhatárolásának során – tehát mint mondtuk – az egyik legfontosabb az ellenérték meghatározása. Nem minősíthető a munkavégzés (tevékenység) a munkajog hatálya alá tartozónak, amennyiben ellenérték nem állapítható meg. Ha teljesen ingyen, ellenérték nélkül, segítségképpen történik a munkavégzés, egyértelmű a megítélés, ilyenkor a hatóság természetesen nem indít eljárást sem.
Az ellenérték azonban nemcsak pénzbeli kifizetés lehet. A munkaviszony megállapítása szempontjából a pénzbeli juttatáson túl az úgynevezett természetbeni (szociális) juttatás is ellenérték lehet; így „fizetésnek” tekintik az ellenőrök, ha a munkát végző szállást, élelmet, tűzifát stb. kap munkájáért. Ugyanakkor nem tekintik munkabérnek, ha a jelenlévők gesztus értékű viszonzást kapnak, olyan mértékű „juttatásra” kell itt gondolni, amely nem áll arányban az elvégzett munkával, mindössze figyelmességnek tekinthető. Tehát a fő szempont az lehet, hogy a természetbeni juttatás és az elvégzett munka értéke hogyan viszonyul egymáshoz. Egy egész napos kemény munka értékével összevetve nem igazán jelentős tétel egy ebéd önmagában, de az ellenőr a különféle juttatásokat összességükben vizsgálja. A másik szempont, hogy történt-e előzetes megegyezés a munka viszonzásáról, annak mértékéről. Ugyanis a nagyobb, előzetes megállapodás szerinti mennyiségű, a munkáért cserébe adott gyümölcs, alapanyag, építőanyag stb. is ellenértéknek minősül, mivel a munkát végző éppen ezért vállalja az adott tevékenység elvégzését. Szintén ellenértéknek (munkabérnek) minősül, ha tartozást dolgoznak le, hiszen pénzösszegben kifejezhető értéke van az elvégzett munkának.

Ellenőrzési tapasztalatok

A tapasztalatok szerint sokszor csak a nyilatkozatok szerint történik ingyen a munkavégzés, ilyenkor ha más bizonyíték rendelkezésre áll, és az eset összes körülménye munkaviszony fennállására utal, az egybehangzó nyilatkozatok ellenére is megállapítható, hogy ténylegesen munkaviszony keretében történik a munkavégzés. A felek egyező akarata nem elegendő a munkavégzés szívességnek tekintéséhez.
A munkaviszony tartalmi elemeit magán hordozó, rendszeres fizetés ellenében történő, függőségi viszonyban történő munkavégzés közeli hozzátartozó esetén is foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül! A jogszabályok (Munka Törvénykönyve) alkalmazása szempontjából lényegtelen, hogy a felek között milyen viszony van, pl. rokoni kapcsolat, ettől függetlenül be kell tartani az előírásokat.
Előfordul, hogy a helyszínen lévők „próbaidőt” említenek, ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni a következőket. A Munka Törvénykönyve biztosítja a felek számára a próbaidő kikötését, erre azonban csak egy időpontban van lehetőség, a munkaszerződés megkötésekor. Próbaidő kikötésével a foglalkoztató a szükséges munkanapokra legalizálhatja a jogviszonyt, nem megfelelő munkavégzés esetén pedig további foglalkoztatási kötelezettség nélküli felmondással élhet.
A tapasztalatok alapján a munkaügyi felügyelők eddig is egy rövid beszélgetés, tájékozódás után egyértelműen megállapították, hogy családi, baráti segítségről van szó; ilyen esetekben továbbra is ígérik az indokolatlan ellenőrzés lefolytatásának mellőzését.
A közlemény által összegezve: az OMMF továbbra sem bünteti a szívességi munkavégzést, a kalákában történő segítségnyújtást, de ha a munkáltató a hatóság megtévesztése érdekében hivatkozik erre, akkor a felügyelőség köteles a jogszabályoknak megfelelően feltárni a szabálytalan, feketén történő foglalkoztatást.

G.K.

Forrás: www.ommf.gov.hu

Tetszett a cikk?