Munka és egészség

Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint: minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező, és a felhasznált magas tételszám miatt, mint megbetegedést előidéző tényezők, sokszorosan felülmúlják az eddig ismert megbetegedést kiváltó okok számát.
Figyelemmel a vegyi anyagok felhasználásában rejlő kockázatokra, az Európai Unió Vezető Munkaügyi Felügyelők Bizottsága (SLIC) az Európai Bizottság által támogatott – a veszélyes anyagok munkahelyen történő alkalmazásával kapcsolatos – ellenőrzési és kommunikációs kampányt indított, melyhez – egyetértve az uniós kezdeményezéssel – Magyarország is csatlakozott. A kampány keretében végzett ellenőrzések célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a munkahelyeken alkalmazott veszélyes vegyi anyagok felhasználásából adódó kockázatokra, és elősegítse a veszélyes anyagokra vonatkozó minimumkövetelmények betartását, a munkahelyi balesetek és egészségkárosodások megelőzése érdekében.
Az ellenőrzési és kommunikációs kampány bevezetéseként 100 – fa- és bútoripari tevékenységet folytató – munkáltató részére küldték ki a SLIC által megküldött kérdőívet és tájékoztató anyagot. A kampány keretében a megkeresett 100 munkáltató közel fele küldte vissza a kitöltött kérdőíveket, amelyek önértékelési adattartalma nem tekinthető általánosításra alkalmasnak, de jelzés értékű és tanulságul szolgálhat.
A kampány keretében ezután ellenőrzést végeztek a kérdőívek kitöltésében részt vett és a kérdőív kitöltésében nem közreműködő munkáltatóknál egyaránt.

Kérdőívet kitöltő munkáltatók kockázatkezelési intézkedései

A visszaküldött kérdőívek értékelése

A kérdőívet kitöltő munkáltatók – a megkeresett munkáltatók 45%-a – válaszai alapján az alábbi kiemelések tehetők:
A kockázatértékelés elvégzése csak egy 10 főnél kisebb létszámú munkáltatót foglalkoztató munkáltatónál nem történt meg.
A veszélyes anyagok kockázatának kitett munkakörben foglalkoztatottak esetében a leggyakrabban alkalmazott megelőző intézkedések között az egyéni védőeszközök szerepeltek, tehát a munkáltatók a műszaki megelőzéssel szemben az egyéni védelmet részesítették előnyben. Megelőző intézkedésekre leginkább a fapor expozíciónál, valamint a felhasznált oldószerekkel, festékekkel, ragasztókkal munkát végzők esetében került sor.
A felhasznált veszélyes anyagok/keverékek csomagolásán lévő feliratozás (címkézés) egy munkáltató esetében nem volt megfelelő. A visszaküldött kérdőívek alapján két munkáltató jelezte, hogy nem rendelkezik biztonsági adatlappal, illetve a veszélyes anyagra/keverékre vonatkozó információval.

A helyszíni ellenőrzések értékelése

A munkakörnyezetben előforduló, a faanyagok kezelése, a bútorgyártási technológia során felhasznált veszélyes anyagok/keverékek (például felületkezelő anyagok, ragasztók, tisztítószerek, stb.) kockázatának becslése, értékelése elengedhetetlen. A kémiai kóroki tényezők csoportjába tartoznak a faporok, amelyekkel a munkavállalók széles körben kerülnek kapcsolatba a famegmunkálás technológiai folyamatán keresztül a feldolgozásig. Minden olyan művelet, amelynek során fapor kerül a levegőbe, expozíciót jelent a munkavállaló számára. Különösen veszélyesek a rákkeltőnek minősülő keményfaporok.
A fentiekre tekintettel a munkavédelmi felügyelők a vizsgálati körbe bevont minden harmadik munkáltató munka helyén ellenőrizték a veszélyes anyagok/ keverékek munkahelyi felhasználási körülményeit. A célellenőrzésre a kémiai biztonságot felügyelő társhatósággal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársainak közreműködésével került sor.
A célvizsgálatot az ellenőrzöt t munkáltatók alapvetően érdeklődve és segítőkészen fogadták, az ellenőrzés során közreműködőek voltak.

A munkakörülmények értékelése az ellenőrzések tapasztalata alapján

1. Kockázatértékelés/ kockázatbecslés
A veszélyes anyagok/keverékek használatával kapcsolatban a munkáltatók általában eleget tettek a jogszabályokban előírt kockázatértékelés/kockázatbecslésre vonatkozó kötelezettségüknek. Ezzel szemben a vizsgált munkáltatók 9%-ánál nem került sor a kockázatértékelés/kockázatbecslés elvégzésére. Ugyanakkor jellemző hiányosságként lehet említeni, hogy az elkészült kockázatértékelések/ becslések nem teljes körben tárták fel az egészségkárosító kockázatokat.
A kockázatbecslés elkészítésébe a munkáltató a munka-egészségügyi szaktevékenységet végző személyt nem minden esetben vont be. A kockázatértékelések felületesek voltak, munkabiztonsági kérdésekre helyezték a hangsúlyt, míg egészségvédelmi szempontból nem tárták fel a kockázatokat. Ennek az is az oka, hogy a munkáltató nem tudja, hogy aki a munkabiztonsági szaktevékenységet végzi, nem kompetens a munkaegészségügyi kérdésekben.
Megállapítható volt az is, hogy a munkáltatók elsősorban az egyéni védelmet részesítették előnyben a kollektív védelemmel szemben, azonban nem minden esetben került sor a megfelelő egyéni védőeszköz biztosítására. Tipikus hiányosság volt az is, hogy a munkavállaló az egyébként rendelkezésére álló egyéni védőeszközt nem viselte.
Általánosságban elmondható, hogy a munkavállalók oktatása megtörtént, azonban ennek során a munkáltatók indokolatlanul kevés figyelmet fordítottak a felhasznált veszélyes anyagok/keverékek egészségkárosító kockázatainak megismertetésére.
Egyes munkáltatók még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a fa megmunkálása révén keletkezett keményfapor rákkeltő anyag. Így ebből adódóan, a rákkeltő anyagokra vonatkozó bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, és a munkavállalók ez irányú tájékoztatása is elmaradt.
A célellenőrzés feltárta azt is, hogy a munkáltatók nem minden esetben végeztették el a munkavállalók munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
Foglalkozási megbetegedést az ellenőrzött munkáltatók nem jelentettek be.

2. Veszélyes anyagok címkézése, biztonsági adatlapok és tárolás
– Címkézés
Az ellenőrzött munkáltatók által felhasznált veszélyes anyagokat/keverékeket a legtöbb esetben a külön jogszabályban meghatározott módon feliratozták (címkézték). Az ellenőrzött munkáltatók 22%-ánál merült fel a címkézéssel kapcsolatban intézkedést igénylő hiányosság (az anyagok csomagolásán nem tüntették fel a magyar nyelvű tájékoztatót, a szükséges jelöléseket és a piktogramokat).

– Biztonsági adatlapok
Az ellenőrzésbe bevont munkáltatók 38%-a nem tudta bemutatni az általa felhasznált veszélyes anyag/keverék biztonsági adatlapját, annak ellenére, hogy foglalkozásszerűen végzett tevékenység csak a felhasznált anyag/ keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg. Problémaként jelentkezett, hogy a munkavégzés helyén biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtára vonatkozó nyilvántartást nem vezettek. A biztonsági adatlapok hiánya munkaegészségügyi szempontból azért kifogásolható, mert ennek hiányában a felhasználók (sem a munkáltatók, sem a dolgozók) nem rendelkeznek a veszélyes anyag/keverék veszélyeire és biztonságos kezelésére vonatkozó szükséges információkkal, így azok valós kockázatait sem tudják megítélni.

– Tárolás
Az ellenőrzött munkáltatók 22%-ánál fordult elő, hogy a veszélyes anyagok/ keverékek tárolása nem volt megfelelő. Súlyos szabálytalanságként értékelendő az a tény, hogy tárolásuk nem egy esetben feliratozás nélkül, élelmiszercsomagolásra szánt tárolóedényben történt. Az említett hiányosságok megszüntetésére azonnali intézkedés vált szükségessé.

A hatóság részéről megtett intézkedések

Az ellenőrzések eredményeképpen intézkedésekre az alábbiak terén volt szükség:

• a tevékenység során felhasznált valamennyi veszélyes anyag/veszélyes keverék
• kockázatbecslésének elvégzésére való kötelezés;
• biztonsági adatlapjainak beszerzésére való kötelezés;
• megfelelő címkével történő ellátása;
• szabálytalan tárolásának (élelmiszercsomagolásra szánt edényzetben történő jelzés nélküli tárolás) megszüntetése;
• megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása és annak használatára való kötelezés;
• a veszélyes anyagok zárt tárolására történő kötelezés, a munkahelyi levegőszennyezettség csökkentése érdekében;
• az elvégzett munkahelyi levegőszennyezettségi mérések eredményeinek, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében történő értékelése, az eredmények összevetése a jogszabályban előírt határértékekkel.

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Tel.: 1/346-9400.
www.ommf.gov.hu

Tetszett a cikk?