Új, uniós biztonsági előírások

Itt rögtön felhívom a figyelmet arra, hogy a jogszabály előírásai a címmel valamelyest ellentétben nem csak a belső, hanem az 1. cikk b) pontban található fogalom-meghatározás alapján bizony a külső redőnyökre, ablakárnyékolókra is vonatkoznak. Sőt, a drapériákra, szúnyoghálókra és lezárt rendszerű, üvegezett redőnyökre is, ha hozzáférhető zsinórral működnek.
Érdemes figyelni továbbá arra, hogy a kötelező előírásokkal érintett termékek körét csak példálózóan sorolja fel a jogszabály Melléklete, így létezhet olyan terméktípus, amelyet kifejezetten nem említ, de mégis vonatkozik rá. Ennek különösen a fogyasztóvédelmi felügyelőségek által lefolytatott egy-egy termékbiztonsági ellenőrzés kapcsán lehet a jövőben jelentősége, így a felsorolásból kimaradt elnevezésű, de az említettekkel azonos rendeltetésű terméket gyártók és forgalmazók jobb, ha abból indulnak ki, hogy rájuk is vonatkoznak az előírások.
Termékbiztonsági elvárás, miszerint a fulladás és fojtás kockázatának csökkentése érdekében a redőnyöket és zsinóros ablakárnyékolókat úgy kell megtervezni, hogy azok eleve biztonságosak legyenek. A Melléklet 2. pontja pontosan definiálja a minimumkövetelményeket, melyek közül az egyik, hogy nem alakulhat ki veszélyes hurok. A fulladás kockázatának csökkentése érdekében a belső redőnyöket (és zsinóros ablakárnyékolókat) – amelyeket előreláthatóan olyan környezetben használnak majd, ahol kisgyermekek tartózkodhatnak – úgy kell megtervezni, hogy azok eleve biztonságosak legyenek. A határozatban széles beépítési terület kerül megjelölésre. Például a lakásokban, házakban, szállodákban, kórházakban, templomokban, üzletekben, iskolákban, óvodákban és általában a nyilvános helyeken egyaránt alkalmazni szükséges.
A Melléklet 3. és 4. pontjának tartalma sajnos meglehetősen kaotikus szerkesztésben, számottevő mennyiségű termékbiztonsági információ közreadására kötelezi a gyártókat és forgalmazókat, mely információhalmaz „utasításként, „figyelmeztetésként” és „tájékoztatásként” kell, hogy megjelenjen „az eladás helyén, a csomagoláson, a terméken, valamint a használati és kezelési útmutatóban. Az határozat mellékleteiben külön választja a jogalkotó a biztonságtechnikai szempontból megfelelően készülő termékek eladási helyén alkalmazandó jelöléseket és az utólagosan beszerelésre kerülő biztonsági eszközökön feltüntetendő jelöléseket. Azonban vannak átfedések a két kategória között.
A fontosabb feltüntetendő információk közül néhány:

• A terméket működtető zsinórok, láncok stb. kisgyermeket veszélyeztetik, fulladást okozhatnak
• A zsinórokat a gyermek számára nem elérhető helyre kell helyezni.
• A leváló apró darabkák, (pl. gyöngyzsinór esetén) lenyelése fulladást okozhat.
• Fel kell tűntetni a gyártónak, vagy importőrnek és a termék felszerelését végző szakember nevét, védjegyét.
• Az utasításokat megfelelő piktogramokkal kell kiegészíteni

Amennyiben közérdeklődésre számot tartó kérdése van fogyasztóvédelmi témában, küldje be szerkesztőségünkbe (Magyar Asztalos és Faipar, 9002 Győr, Pf. 156., faipar@xmeditor.hu) és megválaszoljuk az újság hasábjain, illetve az interneten.

A 2011/477/EU számú határozat itt megtekinthető.

Dr. Nagy Andrea Magdolna,
ügyvéd
andrea.drnagy@gmail.com

dr. Nagy Andrea Magdolna Szakterülete az államigazgatási jog, és a fogyasztóvédelmi jognak nevezett jogterület. Az elmúlt években a fogyasztók tájékoztatása (árfeltüntetés és címkézés), minőségvédelem (szavatosság, jótállás), reklamációkezelés és panaszügyintézés, termékfelelősség és termékbiztonság, fogyasztói szerződések (üzleten kívüli, távollévők közötti, utazási és egyéb szerződések), tisztességtelen általános szerződési feltételek, közérdekű perek témakörökben szakértőként, illetve előadóként is többször megkeresték, csakúgy, mint a reklámjog és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kapcsán. 1999-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Kettő évet dolgozott ügyvédjelöltként a  Price Waterhouse Coopers Nemzetközi Ügyvédi Irodájánál majd 2003-ban, a jogi szakvizsga letételét követően a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogelődjénél állt munkába, ahol előbb a Szolgáltatás-ellenőrzési Osztály vezetőjeként, majd 2010 júliusától mintegy egy évig az NFH Hatósági és Jogi Főosztályának vezetőjeként is dolgozott. 2004 óta vendég-oktatóként előadásokat tart a Budapesti Gazdasági és Kereskedelmi Főiskola német nyelvű képzésének hallgatói számára jogi alapismeretek, fogyasztóvédelem, fogyasztói magatartás és Európai Uniós alapismeretek tantárgyakból.

Tetszett a cikk?