Pénzügyi tanácsadó: A tanulótartásról (5. rész)

Mi is az a tanulószerződés?

A szakképzési évfolyamos tanulók a gyakorlati képzés céljából a gazdálkodó szervezetekkel írásbeli tanulószerződést kötnek. A megkötés feltételeit a szakképzésről szóló 1993. évi 76. törvény negyedik részének III. fejezete szabályozza.
A tanuló gyakorlati képzését csak tanulószerződéses jogviszony keretében lehet szervezni. Kivétel ez alól akkor van, ha a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel. Ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére – művészeti szakképesítések kivételével – a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél kerül sor. Ilyen esetben együttműködési megállapodás keretében folytatható a gyakorlati képzés. A tanulószerződés megkötésével a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulót az egységes szakképesítési követelményeknek megfelelően a szintvizsgákra és a szakképzési záróvizsgára felkészíti. Fontos, hogy azoktól, akik az első szakképesítés megszerzésére vonatkozó gyakorlati képzésben vesznek részt, a gazdálkodó szervezet nem fogadhat el költségtérítést, ellenkező esetben törvénysértést követ el.
A tanulószerződést az iskolai beiratkozás előtt, írásban kell megkötni az illetékes területi gazdasági kamara előtt. Azokat a tanulókat, akik tanulószerződéssel rendelkeznek, a szakképző iskolába fel kell venni – de természetesen csak akkor, ha a felvételi feltételeknek megfelelnek.

A tanulószerződés megszűnése
A tanulószerződés alapvetően az utolsó szakképzési évfolyam elvégzését követő szakmai vizsga sikeres letételével szűnik meg.
A tanulószerződés megszüntetése: történhet közös megegyezéssel, vagy a tanuló, illetőleg a gazdálkodó szervezet felmondásával. A tanuló a szerződést indoklás nélkül bármikor felmondhatja, azonban a gazdálkodó szervezet a felmondást indokolni köteles.

Követelmények, kötelezettségek

A gyakorlati foglalkoztatásnak természetesen megvannak a szabályai, a gazdálkodó szervezetnek a követelményeknek meg kell felelnie:

• gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról (foglalkoztatásegészségügy),
• a tanulót megfelelő munkavédelmi oktatásban kell részesítenie. Ha a munkavégzés helye változó, akkor minden egyes munkaterületen el kell végezni az oktatást,
• csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására lehet a tanulót kötelezni, és csak biztonságos, egészséges körülmények közt dolgozhat,
• a gyakorlati képzést olyan személy vezetheti, aki rendelkezik a megfelelő szakmai végzettséggel, van ötéves szakmai gyakorlata és büntetlen előéletű,
• fiatal korú tanuló napi hét, nagykorú tanuló maximum napi nyolc órában foglalkoztatható reggel hat és este tíz óra közötti időszakban. Éjszakai munkára, túlmunkára nem kötelezhető.
• szintén nem foglalkoztatható az elméleti képzés napjain, valamint vizsganapokon,
• a gyakorlati képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni.

Juttatások és kedvezmények

A tanuló számára juttatásokat kell biztosítani: a tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségeinek eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét, a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével – emelni kell. A pénzbeli juttatás a tanulót a tanév kezdőnapjától a képzés teljes időtartam ára – ideértve a tanulónak járó oktatási szünetek időtartamát is – megilleti, kifizetését utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell teljesíteni.
Biztosítani kell továbbá a tanuló részére ugyanazokat a munkaruhákat, egyéni védőeszközöket, védőitalt, tisztálkodási eszközt, amelyeket a vele azonos munkahelyen, illetve feltételekkel foglalkoztatott munkavállaló részére juttat.

A szakképzéssel, a tanulófoglalkoztatással kapcsolatos költségek a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhatóak. Ha a kötelezett szeretné a gyakorlati képzéssel felmerülő költségeket elszámolni, akkor ahhoz be kell jelentkeznie az NSZFI-hez. (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet.) Az NSZFI az elfogadott bejelentkezési nyomtatvány másolatát megküldi a hozzájárulásra kötelezett telephelye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatósága és a területi gazdasági kamara részére. Ha a gazdálkodó szervezet akár csak egy évig is szüneteltette a gyakorlati képzést, akkor ismételten teljesítenie kell a bejelentési kötelezettségét. A bejelentkezés nyomtatványai megtalálhatóak a www.nive.hu/mpa címen a szakképzési hozzájárulás menüpontban.
Az elszámolás lehet tételes:

• természetesen a tanuló pénzbeli juttatása a kötelező legkisebb minimálbér ötven százalékáig, továbbá a kapcsolódó – a kifizető által fizetendő – járulékok,
• ha „hiány szakképesítésben” vesz részt, akkor a kiegészítő juttatás,
• a kötelezően járó munkaruha, tisztálkodási eszköz, a kedvezményes étkeztetés és ezek járulékai, közterhei,
• a szintvizsga szervezésével kapcsolatos igazolt költség,
• a tanuló javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, illetve a foglalkoztatás-egészségügyi orvosi vizsgálat költsége,
• a gyakorlati képzéssel és gyakorlati képzés költségeinek elszámolásával összefüggő adminisztratív költség, mely nem haladhatja meg évente tanulónként a 15 ezer forintot és gazdálkodónként a kötelező legkisebb munkabér egy évre kiszámított összegét,
• ha a felügyeletet ellátó dolgozó munkaviszonyban van a gazdálkodó szervezetnél, a gyakorlati képzésben oktatók díjazása, a díjazás közterhei, a munkába járás költsége,
• ha az oktató nem főállású, akkor a neki kifizetett munkabér olyan arányban számolható el, amilyen arányban van a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével.
• ha a gazdálkodó szervezet a képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközt szerez be, újít fel, pótol vagy arra bérleti díjat fizet, akkor annak 50%-át elszámolhatja a szakképzési alap terhére.

Ha pedig átalánydíjas elszámolást választ, akkor

• a tanulónak kifizetett pénzbeli juttatás, illetve járulékai,
• a további költségek fedezetére pedig tanulónként, hallgatónként évente a kötelező legkisebb munkabér kétszáz százalékának megfelelő összeg.

Bízom benne, hogy hasznos információkkal tudtam ismételten segíteni munkájukat.
Kérdéseiket, észrevételeiket, témajavaslataikat továbbra is várjuk a faipar@xmeditor.hu címre. Azokat a témákat, melyekről úgy gondoljuk, hogy másokat is érinthetnek, ezeken az oldalakon is közzétesszük.

Peitl Éva
adótanácsadó

Tetszett a cikk?