Munkaerőhiány a faiparban is

A faipari ágazatot is sújtja a munkaerőhiány, ebben a szektorban is több ezer emberre lenne szükség. Gyártás-előkészítő mérnökből minden üzemben hiány van, de nagy igény lenne asztalosra és kárpitosra is, miközben a végzett diákok hatoda külföldön próbál szerencsét. A cégek nyitottak a tanműhelyek kialakítására, de támogatás híján falakba ütköznek.

Cselényi Krisztina, a Bútorszövetség főtitkára szerint aggasztó méreteket öltött a munkaerőhiány a faipari ágazatban is, ahol több ezer ember tudna elhelyezkedni: leginkább felső- vagy középfokú szakképesítéssel rendelkező mérnökre, technikusra volna szükség. Ráadásul, sokkal többen vállalnak külföldön munkát, mint amennyien végeznek az egyetemen vagy a technikusi képzéseken.

A szakember véleménye az, hogy az utánpótlást három módon lehetne megoldani. Egyrészt átképzéssel szakmunkásokat, betanított munkásokat lehetne kinevelni, másrészt ráférne egy népszerűsítés is a szakmára, harmadrészt pedig a béremelés csábíthatná haza a külföldön szerencsét próbáló szakembereket. Ám mindenképpen szükség lenne arra is, hogy az iparág olyan jövőképet mutasson a fiataloknak, mely szerint érdemes és van miért Magyarországon dolgozni. Tapasztalataik szerint a végzettek mindössze fele vállal ugyanis munkát itthon – hangsúlyozta Cselényi Krisztina.

Wilheim Gábor, a Kanizsa Trend Kft. vezetője abban látná a megoldást, ha a duális képzés kapcsán a kormány több pénzt és energiát fordítana a cégeken belüli képzőműhelyek felépítésére. Habár a faipari vállalatok felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, forrás híján azonban falakba ütköznek.

Babanecz Csaba is a tanműhelyekben látja a vállalkozások munkaerő-problémájára a megoldást. A BKSZC-Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola gyakorlati oktatás vezetője szerint, ha a cégeknek lehetőségük lenne a vállalkozáson belül kinevelni és oktatni a diákokat, akkor sikeresen maguknál tarthatnák a munkaerőt. Úgy látja: annak ellenére, hogy az asztalos hiányszakma ma Magyarországon, a képzés kitermeli a megfelelő létszámú munkaerőt, a helyeket azonban nem töltik be. A probléma a végzett diákok körében abból adódik, hogy a tapasztalatok szerint felük leérettségizik vagy technikusi képesítést szerez, ám akik nem tanulnak tovább, azoknak a harmaduk egy-két év itthoni munka után, külföldön keres állást. Óriási a kereslet a faipari mérnökökre is, de kevesen vannak az országban.

Ám a legfőbb problémát igazán az jelenti, hogy az a generáció, amelyik szakiskolába menne, egészen más világban él – értékeli a helyzetet Wilheim Gábor. A fiatalok nem hajlandóak ugyanis beállni egy olyan nagyvállalati struktúrába, ahol megmondják nekik, mit kell csinálniuk, hogyan kell dolgozniuk. A fiatal generációnak nem áll szándékában kétkezi munkából megélni.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Tetszett a cikk?