Mennyi szabadságunk van?

Összegeztük a szabadnapok számával, a pótszabadsággal, szabadság kiadásával és elszámolásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A szabadság felhasználásáról részben a munkáltató, részben a munkavállaló jogosult dönteni a Munka törvénykönyve szerint. A szabadnapok számát is az Mt. határozza meg, amely egyrészt életkor, másrészt gyermekek, illetve egyes munkakörök után jár.

Alapszabadság és életkorra járó pótszabadság
Az alapszabadság Magyarországon 20 nap, hasonlóan a régióbeli országokhoz, csupán Ausztria lóg ki a sorból felfelé.

forrás: OECD

Az alapszabadság mellett az életkor alapján számítható ki a pótszabadságként kivehető további szabadnapok száma. A sávosan emelkedő újabb szabadnapokra abban az esztendőben jogosult a dolgozó, amelyikben az adott életkort betölti.

Ha a dolgozó munkahelyet vált és munkaviszonya év közben kezdődödik, akkor szabadsága arányos része jár az év hátralévő részére. Ha így töredéknapot ad a kalkuláció, a fél napot elérő számot a szabadnapok kiszámításakor egész munkanapként kell figyelembe venni.

További pótszabadság gyermekvállalás, speciális munkakör vagy élethelyzet esetén
A törvény kiemelten kezeli a gyermekvállaláshoz és a gyermekneveléshez kapcsolódó szabadnapokat. Egy gyermek születésekor az apákat is megilleti 5, ikergyermekek esetén 7 szabadnap. Ezt a pótszabadságot legkésőbb a születést követő két hónapon belül kell kiadnia a munkáltatónak, az apa kérésére.

A gyerekek után járó pótszabadság mindkét szülőt megilleti, a gyermek(ek) 16 éves koráig. Egy gyermek után 2 munkanap, kettő gyermek után 4 munkanap, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermek esetében gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.

Bizonyos munkakörökben, például a föld alatt állandó jelleggel, vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Az a munkavállaló, akinél a rehabilitációs szakértői szerv 50 százalékos, vagy e fölötti mértékű egészségkárosodást állapított meg, fogyatékossági támogatásra jogosult, annak pedig, aki vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Nyári szabadság – Ki dönt róla?
Az adott évre eső szabadságot ugyanabban az évben, a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló a naptári évben egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. Ettől eltérni közös megállapodás alapján lehet. A szabadságot a munkáltató adja ki a munkavállaló előzetes meghallgatása után.

Évente hét munkanap szabadságot a munkáltató legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni – ehhez a munkavállalónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie erre igényét.

forrás: www.kamaraonline.hu

Tetszett a cikk?