Megéri az idősebbet alkalmazni

Idén a nyugdíjasok foglalkoztatása minden eddiginél előnyösebbé és könynyebbé vált a munkáltatók számára. A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas dolgozó keresetét 2019. január 1-je óta kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli.

A nyugdíjas dolgozó mentesül a 10% nyugdíjjárulék és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetése alól (a 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulékot és a 1,5% munkaerő-piaci járulékot egyébként sem kell fizetnie egy nyugdíj mellett dolgozónak). Idén így egy nyugdíjas dolgozónak 14%-kal magasabb lesz a nettó keresete változatlan összegű bruttó kereset esetén (100 ezer Ft bruttót feltételezve a tavalyi 71 ezer helyett 85 ezer lesz a nettója).

KIT TEKINTÜNK NYUGDÍJASNAK?

Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával

• öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is);
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormány rendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban);
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

Az Mt. szerint munkaviszonyban álló személyt akkor is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel.

MAJDNEM MINDENKINEK MEGÉRI

A nyugdíjas munkáltatója a nyugdíjas dolgozó bruttó bére után összeghatár nélkül mentesül a szociális hozzájárulási adó (19,5%) és a szakképzési hozzájárulás (1,5%) fizetése alól, azaz 21%-kal kevesebbe kerül neki egy nyugdíjas dolgozó, mint egy aktív korú foglalkoztatott.

2019. január 1-jétől és 2020. január 1-jétől is 8–8 százalékkal emelkedett/emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról szóló kormányrendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34.260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint. Kedvezmények nélkül a nettó bér: 99.085 Ft. Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 195 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 44 830 forint, napibér alkalmazása esetén 8970 forint, órabér alkalmazása esetén 1121 forint. Kedvezmények nélkül a nettó bér: 129.675 Ft.

Mindez csak a versenyszférában, az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasra igaz. A közszférában ugyanis változatlanul fennmaradnak idén is a nyugdíj melletti munkavégzést érintő korlátozások. A közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat e jogviszonyuk fennállásának idejére nem illeti meg a nyugdíjuk, vagyis illetmény és nyugdíj továbbra sem fizethető együtt.

A versenyszférában munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjast és munkáltatóját megillető komoly kedvezmény hátránya, hogy a nyugdíjas e keresete alapján nem jogosult a félszázalékos nyugdíjnövelésre, mert az csak olyan keresetek alapján jár, ami után fizették a 10% nyugdíjjárulékot. De ez valójában csekély hátrány a nagy nyereséghez képest.

A NYUSZ ELŐNYE

Ha a munkáltató nem akar bajlódni a munkaviszonnyal járó adminisztratív kötelezettségekkel és költségekkel (pl. szabadság, betegszabadság kérdése), akkor szerződhet egy közérdekű nyugdíjas-szövetkezettel (knysz vagy nyusz). A nyusz nyugdíjas tagjának díjazását semmilyen közteher nem terheli az szja-n kívül, de az szja alól is mentesülni lehet a mindenkori minimálbér (sőt, annak kétszerese!) erejéig.

A nyugdíjast nyusz-tagként foglalkoztató munkáltató nem a nyugdíjas dolgozónak fizet, hanem a szövetkezettel kötött megállapodása alapján a szövetkezetnek fizet annak számlája ellenében szolgáltatási díjat. (A nyugdíjas taggal a szövetség számol el, személyes közreműködése arányában.)

A munkáltató így mentesül a bérrel kapcsolatos összes közteher, az összes bérszámfejtési adminisztráció alól, miközben sem betegszabadságot, sem szabadságot, sem munkaszüneti napokat nem kell fizetnie a szövetkezeti tagok után. Ráadásul, ha nincs megelégedve a knysz-tag munkavállaló tevékenységével, csak jelzi a szövetkezetnek, hogy cserét kér, nem kell bajlódnia a jogviszony megszüntetésével. A munkáltató csak a ledolgozott óráknak megfelelő díjazást köteles fizetni, viszont a foglalkoztatót a szolgáltatási díj kapcsán áfafizetési kötelezettség terheli (a fordított áfázás szabályainak megfelelően). A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek részére további kedvezmény, hogy ha ilyen munkaviszonyban dolgoznak a nyugdíjuk mellett idén, akkor már nem kell figyelniük az éves összeghatárra (a minimálbér 18-szorosára, ami idén 149.000x18 = 2.682.000 forint).

A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben személyesen közreműködő, kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgyeknek sem kell figyelniük az éves összeghatárra.

E megoldás további előnye, hogy a munkáját a nyugdíja mellett folytatni kívánó nyugdíjas a munkaviszonya megszüntetése vagy pillanatnyi megszakítása nélkül folytathatja – már nyugdíjasként. (A munkáltatónak természetesen a dolgozói státusz változását be kell jelentenie a NAV részére.)

VÁLLALKOZÓ NYUGDÍJASOK

Idén már négy nyugdíjas kategóriára is kiterjed a nyugdíjast foglalkoztató munkáltató szocho-mentessége:

• a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas nyugdíjas vállalkozóra
• az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozóra, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte,
• a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjára, valamint
• új kategóriaként a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre.

Különösen akkor előnyös ez a megoldás a munkaadónak és a vállalkozó nyugdíjasnak, ha utóbbi kisadózó vállalkozó. A katás vállalkozók 2019. január 1-jétől már évi 12 millió forintig alanyi adómentes kisadózók, vagyis áfabevallási és áfafizetési kötelezettség sem terheli őket.

A 2018. december 31-ig hatályos szabályok alapján a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó (és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót foglalkoztató társas vállalkozás) mentesült az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett személy foglalkoztatása munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a heti 36 órát elérte.

Ez a mentesítő szabály 2019. január 1-jétől már nem alkalmazható! A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után – egyéb mentesítésre okot adó körülmény hiányában – abban az esetben is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát előfoglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.

Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó közalkalmazotti jogviszonyban vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban áll, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség továbbra is fennáll.

Forrás: nav.hu , nyugdijguru.hu

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?