Új kkv-stratégiával készülnek

Az adó- és adminisztrációs terhek csökkentését, a modern technológiai megoldások alkalmazhatóságának előmozdítását várja a versenyszféra a tervek szerint májusban érkező kkv-stratégiától.

Fontos feladat a vállalkozók generációváltásának, és a kis- és középvállalkozások digitalizációs felzárkózásának támogatása, ezért mindkét témával kiemelten foglalkozik a kkv-stratégia, amelyet lapinformációk szerint májusig el is fogadhatnak. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban jelenleg a stratégia szakmai részletein és a kapcsolódó intézkedési terven dolgoznak.

ZÁRKÓZZON FEL MINDENKI

– Az előkészület alatt álló stratégia kapcsán lényeges, hogy ne csak 2–3 ezer cég tartson lépést a változó világgal, hanem a félmillió működő hazai vállalkozás nagy része együtt ugorhasson szintet – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Úgy véli, előremutató, hogy öttel csökkent az idén az adónemek száma, mint ahogy valódi válasz a piaci igényekre, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) esetében 8-ról 12 millió forintra nőtt a bevételi határ.

Azt is pozitívumként értékelte a VOSZ főtitkára, hogy kevesebb adatot kérnek a munkáltatóktól egy alkalmazott beléptetéséhez, mint korábban, de az adminisztrációs terhek további drasztikus csökkentésére van szükség. Mivel a versenyszféra 95 százalékát mikro- és kisvállalkozások alkotják, ez a lépés elkerülhetetlen. Jó irány az élőmunkára rakódó terhek mérséklése is, de e tekintetben Magyarországnak még mindig vannak teendői, az adóéket belátható időn belül tovább kell csökkenteni.

GYENGÉN MUZSIKÁLNAK

Szakemberek szerint az Ipar 4.0-s megoldások használatára történő felkészülésben gyengén muzsikálnak a kis- és középvállalkozások, és nem is elég nyitottak. Pedig ágazattól és cégmérettől függetlenül rövidesen megkerülhetetlenné válik a mesterséges intelligencia alkalmazása, a hálózatok összekapcsolása a gyártásban. Egy integrátorprogram viszont áttörést hozhat a modern technológia meghonosításában, amelyen keresztül nemcsak néhány száz vagy ezer szerencsés vállalkozás, hanem minden egyes fejlődési potenciállal rendelkező piaci szereplő valós, konkrét támogatást kaphat és minősítést szerezhet. A VOSZ főtitkára szerint az, hogy a kkv-k minél nagyobb hányada beléphessen a beszállítói hálózatokba és megjelenhessen az exportpiacokon, mindezek következménye lehet, de ehhez az átfogó koncepciónak az adó- és adminisztrációs terhek csökkentésére és a munkatermelékenység növelésére kell fókuszálnia.

NEHÉZ ÜZLETI KÖRNYEZET

– A kkv-k foglalkoztatják a vállalkozásoknál dolgozók kétharmadát, miközben az előállított hozzáadott érték mindössze 54 százaléka kapcsolódik hozzájuk. A kkv-k termelékenységének növelése tehát segítheti a gazdaság további növekedését – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Ha vállalkozókat kérdezünk arról, hogy mi az, amit leginkább problémának tartanak, akkor első helyen az üzleti környezetet említik. Itt egyaránt gondolhatunk az adminisztrációs terhekre, a vállalatok közötti korrekt kapcsolatokra vagy a szabályozói környezetre.

ÁLLAMI BEAVATKOZÁS KELL

Látható tehát, hogy az államnak igenis lehet feladata egy ilyen stratégia létrehozásában és megvalósításában. Regős hozzátette, hogy a kisebb vállalatoknak a fejlődés, a digitalizáció, a forrásszerzés és a vállalkozói készségek fejlesztése nem feltétlenül megy külső segítség nélkül, így itt is lehetőség van állami segítségnyújtásra. A kkv-k fejlesztése azért is fontos, mert Magyarországon hazai tulajdonban jellemzően kkv-k vannak, magyar nagyvállalat csak néhány található. – Jobban be kell vonni a szakmai szervezeteket a központi programok, így a kkv-stratégia gyakorlati alkalmazásába is – Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint. Lapunknak kifejtette: a három-öt fős cégeknél nincs mindig mód arra, hogy informálódjanak, milyen segítséget kérhetnek, különösen igaz ez vidéken, a konvergenciarégiókban.

Forrás:
Világgazdaság

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?